10% bérnövekedés? Tényleg?

Nem.

Habár a média sok helyen lehozta, hogy szenzációs, 10%-os év/év béremelkedés volt Magyarországon, ez valószínűleg távol áll az igazságtól. Eleve a versenyszférában 9%, az állami szférában 12% béremelkedést mértek.

Mint tudjuk azonban a valóság nagyon leegyszerűsítve az, hogy a hazai gazdaság 2 részre bontható: a zömmel hazai tulajdonú, kisebb cégekre és a zömmel multik által tulajdonolt nagyobb cégekre. Az utóbbiaknál jellemzően befizetik a járulékokat, rendesen odaadják a fizetést, az előbbinél igen gyakori a minimálbér + zsebbe kápé típusú megoldás. Természetesen senkinek nincs pontos adata arról, hogy melyik mekkora, de a minimálbéresek arányából és vállalkozókkal folytatott beszélgetéseimből teljesen megalapozatlanul, és statisztikailag alátámaszthatatlanul azt gondolom, hogy a hazai versenyszférában dolgozó munkavállalók legalább negyede így van fizetve. Ez azért fontos, mert esetükben a január elsejétől kötelező 15% minimumbér- illetve 25%-os garantált bérminimum-emelés azt jelentette például, hogy a 2016-os bruttó 111 ezer minimálbér (= nettó 73.815) + zsebbe 70 ezer (azaz összesen 143.815) helyett 127.500 minimálbér (= nettó 84.788) plusz mondjuk zsebbe 60 ezer nettó jár idéntől (azaz összesen 144.788). Garantált bérminimum esetén még durvább a helyzet persze. Ha feltételezzük, hogy a munkavállalók 25%-ának a statisztika szerint (minimálbér/bérminimum-emelkedés miatt, ami átlagosan) 20%-kal nőtt a bére, akkor az a versenyszféra bérnövekedéséből mindjárt 5 százalékpontot megmagyaráz, és a maradék 75% munkavállaló magyaráz 4 százalékpontot, ami azt jelenti, hogy az utóbbiak esetében kb. 5,5%-os béremelkedés valósult meg. Azaz a versenyszférában a valódi béremelkedés leginkább 4-5% között lehetett (mivel a minimálbéres, fehéredési hatásban részesülőknél a valódi bérnövekedés feltételezhetően csekélyke volt). Ha az állami szférában igaz a 12% növekedés, akkor a versenyszféra (kb. 2 millió ember) és az állami szféra ( kb. 900 ezer ember) arányai alapján a teljes gazdaságban a bérnövekedés inkább 6-7% lehetett. Természetesen ezek nagyon durva becslések, az is simán igaz lehet, hogy csak 5 vagy akár 8% is volt a bérnövekedés, attól függően, hogy mekkorának becsüljük a szürke/fekete gazdaság arányát.

Az bizonyos, hogy erős bérnyomás van Magyarországon, sőt az egész régióban, és ez – ha nem jön közbe valami váratlan – folytatódni fog, de egyelőre a 10%-os béremelkedés nem igaz, hanem inkább 6-7%, ami az inflációt figyelembe véve 4-5% reálkereset-emelkedést jelent. Ezt látszik alátámasztani a kiskereskedelmi statisztika is, amely szerint kb. 5%-os növekedés volt január folyamán az előző évhez képest.

Az EU-s pénzeső újbóli megindulásával (beruházások!) persze ez azt is jelenti, hogy jó esetben 4% feletti, sőt, akár 5%-os GDP-bővülés is lehet idén, majd a növekedés folytatódhat jövőre is, pláne, ha megvalósul Orbán nagy álma, az egyszámjegyű szja. A magyar gazdaság a hét bő esztendőben van, a gazdasági ciklus érett szakaszába lépett, de ez nem fog örökké tartani azért. Enjoy it while it lasts – ahogy a művelt orosz mondaná.

www.zsiday.hu