1000 milliárd dolláros hiányhoz vezetett a túlzott optimizmus

Kevesebb lehet az amerikai közalkalmazottak nyugdíja az alacsony kamatkörnyezet, illetve a nyugdíjalapok túlzott optimizmusa miatt. Az alapok a vártnál lényegesen alacsonyabb hozamok mellett ugyanis a szükséges pénzt nem tudják megtermelni.  Már most 1000 milliárd dollár hiányzik, de a probléma megoldása még messze van. Mit lehet tenni most? És mik lehetnek a reális várakozások?

Az alacsony kamatkörnyezetben végzetes hibákhoz vezethet a túlzott optimizmus. Erre hívja fel a figyelmet az Economist közelmúltban megjelent elemzésében. A témát eddig aránylag ritkán emlegették, most mégis igen fontos szereplők, az amerikai állami és önkormányzati nyugdíjalapok szemszögéből vizsgálták.
Ezek az alapok az ún. „szolgáltatással meghatározott rendszer” (defined benefit) részei, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók által befizetett pénzekkel úgy kell gazdálkodniuk, hogy abból egy előre fixen megállapított/kitűzött nyugdíjat tudjanak majd fizetni.
A túlzott optimizmus kapcsán a fő probléma ott van, hogy a nyugdíjalapok a hozamvárakozásoknak megfelelően határozzák meg a befizetendő pénzösszegeket. Ha viszont a tényleges hozamok elmaradnak a várakozásoktól, értelemszerűen a szükséges pénz sem áll majd rendelkezésre a kifizetések teljesítéséhez.

Mit várnak az alapok?

A National Association of State Retirement Administrators (NASRA) adatai szerint az állami és önkormányzati nyugdíjalapok azt feltételezik, hogy a jövőben átlagosan 7,7%-os hozamot fognak elérni, és ennek megfelelő befizetéseket várnak el. A múltat tekintve ez nem is tűnik lehetetlennek, hiszen az elmúlt 5 évben a nyugdíjalapok által elért éves hozamok mediánja 9,5% volt, 25 évre visszatekintve pedig 8,5%.
Ahogy azonban arra az Economist is felhívja a figyelmet, a múltbeli teljesítmény ebben az esetben sem garancia a jövőbeli hozamokra. A befektetések nyeresége két forrásból származhat: kamatokból/hozamokból és árfolyamnyereségből. Nézzük, hogyan alakultak ezek az elmúlt években!

Így alakultak a hozamok

A kötvények esetén a hozamok jelenleg sokkal mélyebb szinteken állnak, mint ahogy az a múltban előfordult. Az amerikai 10 éves államkötvényhozamok például 25 évvel ezelőtt 8%-on álltak, ekkor tehát elég volt megvárni ezek lejáratát, és a nyugdíjalapok már szinte el is érték a kitűzött hozamcéljukat. Ugyanezek az állampapírok jelenleg mindössze 2,3%-ot fizetnek.
Ezzel párhuzamosan a vállalati kötvények hozamai is estek, és csökkentek a részvények osztalékhozamai is. 1990-ben az S&P 500 részvényeinek átlagos osztalékhozama elérte a 3,7%-ot, jelenleg azonban mindössze 2,1%-on áll.

Az árfolyamnyereség segített eddig

A kötvények esetén a hozamok és az árfolyamok ellentétesen mozognak, így a hozamok zuhanásával együtt az árak az egekbe szöktek. Az árfolyamnyereség révén tehát a kötvénybefektetések összesített hozamai igencsak szemrevalóak tudtak maradni.
A részvények esetén az árfolyamok két okból növekedhetnek: az értékeltség emelkedése vagy a vállalati profitok növekedése következtében. A vállalati nyereségek általában párhuzamosan emelkednek a gazdaság növekedésével, egy válság utáni kilábalásnál azonban a profitnövekedés üteme megelőzheti a gazdaságét.
Az Economist cikkében a szerző kihangsúlyozta, hogy bár hosszú évek óta növekedik az amerikai gazdaság, a vállalati profitok és a GDP aránya a második világháború befejezése óta nem állt a jelenlegihez hasonló magasságokban.
Ez kellene a folytatáshoz

A befektetések eddig látott hozamainak fenntartása két okból tűnik kivitelezhetetlennek:

  • a kötvények esetén a hozamok történelmi mélyponton vannak – az árfolyam növekedéséhez még mélyebbre kellene zuhanniuk,
  • a részvények esetén a vállalati profitok GDP-hez mért nagysága történelmi magasságokban jár – további árfolyamnövekedéshez ezt kellene túlszárnyalni a jövőben.

Mekkora hozamok várhatók valójában?

A reálisan várható hozamok merőben eltérnek a reméltektől. Erre az eredményre jutott többek között Cambrigde-ben és a London Business Schoolon tanító Elroy Dimson professzor is. A 23 országot és több, mint egy évszázadnyi időtávot lefedő adatok alapján véleménye szerint egy kiegyensúlyozott kötvény–részvény portfólió reálhozama 2-2,5% között lesz a jövőben.
Hasonló eredményre jutott az AQR alapkezelő is. Egy 60-40%-ban részvényeket és kötvényeket tartalmazó portfólió véleményük szerint, évi 1,5%-os profit és osztaléknövekedés mellett 2,4%-ot fog hozni évente (szintén reálhozam).
A fenti eredmények, illetve átlagosan 2%-os infláció feltételezésével tehát 4-4,5%-os nominális hozamok várhatók a jövőben. Ez pedig messze elmarad a nyugdíjalapok várakozásaitól.

Mi lesz így a nyugdíjalapokkal?

A magasabb hozamok elengedhetetlenek, ha az alapok ki akarják fizetni a teljes ígért nyugdíjakat. A NASRA adatai szerint az amerikai állami és önkormányzati nyugdíjalapoknak 1984 óta összesen 5900 milliárd dolláros vagyonra volt szüksége ahhoz, hogy a nyugdíjakat biztosítani tudja. Ebből mindössze 1500 milliárdot fizettek a munkáltatók, és 730 milliót a dolgozók. A fennmaradó 3700 milliárd dollár a befektetések hozamaiból származott.
Az utolsó év, hogy a kifizetésekhez szükséges „bevételeket” (azaz vagyont) sikerült elérni, 2001-ben volt. A Centre of Retirement Research (CRR) becslései szerint az átlagos nyugdíjalap a tavalyi év végén már csak a szükséges tőke 74%-ával rendelkezett, ami 1000 milliárd dollár körüli hiányt jelent összesen. Ahogy ez a hiány növekszik, úgy kell a nyugdíjbefizetéseknek is emelkedniük. Az Economist cikkéből kiderül, hogy míg 2001-ben a bérek 6,7%-át elegendő volt erre a célra fordítani, jelenleg már 18,6%-a szükséges.

Mit lehet tenni most?

Ebben a helyzetben a reális megoldást a munkáltatóktól megkövetelt magasabb befizetések (vagyis magasabb adók), a magasabb dolgozói hozzájárulás (bércsökkentés), vagy a nyugdíjak csökkentése jelentheti.
Sok nyugdíjalap azonban abban bízik, hogy a hiányt behozhatja alternatív befektetések segítségével. Ezek lehetnek ingatlanok, kockázati tőke alapok vagy hedge fundok. Egy Towers Watson által készített tanulmány szerint az alternatív eszközök aránya az amerikai nyugdíjalapok (állami és magán) portfólióiban a 2004-ben mért 16%-ról 2014-ben 29%-ra emelkedett.
Ez a befektetési koncepció azonban nem volt teljesen sikeres az utóbbi időben. Év eleje óta a hedge fundok által termelt hozamokat mérő HFR index 2,6%-os mínuszban van, az amerikai ingatlanalapok éves hozama pedig bár 2000-ben még 8% körül volt, jelenleg 4% alatt van. A kockázati tőke teljesítménye jobb volt az előbbieknél, az iparág azonban nem elég nagy ahhoz, hogy le tudja kötni a nyugdíjalapok hatalmas pénzmennyiségét. Az Economist szerint tehát kicsi az esélye, hogy alternatív eszközökbe való invesztícióval nagyot lehet emelni a hozamokon.