2014: Az infláció visszatér

Ugye senki nem gondolta komolyan, hogy Ben Bernanke csak úgy, a semmiből kinyomtat 3000 milliárd dollárt és abból sosem lesz infláció? Ugye senki nem gondolta komolyan, hogy Matolcsy György kinyomtat 2750 milliárd forintot és abból nem lesz infláció? Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a jegybanki pénznyomtatás minden mellékhatás nélkül múlik el?

A 2009-es válság mélypontján nem nagyon volt választása az amerikai jegybanknak: az amerikai (és ezzel párhuzamosan a világ) gazdaság megmentése érdekében egy erősen unortodox útra léptek: pénzt kezdtek nyomtatni. A semmiből. A Fed varázspálcája intett egyet, és máris sokmilliárd dollárt teremtett. Fontos látni, hogy ez olyan pénz, ami előtte nem létezett: ezt – számítógépes jel formájában – az emberi akarat teremtette mindenféle fedezet nélkül. Mondhatni, az Excel táblában átírták az addig ott szereplő számot egy kicsit nagyobbra. Majd minden hónapban ismét. Az újonnan teremtett pénzből a Fed állampapírokat, majd később jelzálogkötvényeket vett, az ellenérték pedig végül a kereskedelmi bankoknál landolt. A lényeg azonban az, hogy a kereskedelmi bankok ezt a pénzt nem költötték el, nem hitelezték ki, (mivel nem volt hitelkereslet, és mivel félelmükben inkább egyre nagyobb pénzhalmon ültek, hogy a következő válságban ne kerüljenek majd bajba) s ez az oka annak, hogy a rendkívül megnövekedett pénzmennyiség ellenére EDDIG nem tapasztaltuk a többletpénz inflációs hatását. Tény, hogy sokkal több dollár van jelenleg, mint pár éve volt, és az is tény, hogy a többletdollárok kihasználatlanul hevernek a kereskedelmi bankok “trezorjaiban”, elektronikus számláin. Ennek a többletpénznek akkor lesz inflációs hatása, ha beindul a hitelezés. A hitelezés pedig akkor indul be ha beindul a gazdaság (illetve itt egy erősen reflexív folyamatról van szó, tyúk-tojás probléma, hiszen ha van hitelezés, gyorsul a gazdaság, és ha gyorsul a gazdaság, akkor van igény új hitelekre, tehát felpörög a hitelezés). Mihelyst tehát az amerikai gazdaság felpörög ÉS ezzel párhuzamosan a hitelezés is, elég gyorsan inflatorikus hatása lehet ennek a kinyomtatott többletpénznek.

Jelenleg a befektetők nagy része a deflációtól fél, miközben az ajtón már inkább az infláció kopogtat. Erre nagyon kevesen vannak felkészülve…

Ami Magyarországot illeti, itt kicsit más a helyzet, ugyanis az MNB által már kinyomtatott 750, és még kinyomtatandó 2000 milliárd forint közvetlenül hitelezést fog élénkíteni (mindazonáltal ez pont olyan fedezetlen pénznyomtatás, mint amit a Fed, vagy a BoJ csinál). HA SIKERÜL kiosztani a 2000 milliárdot az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében – és ez egyelőre kérdéses – akkor annak számos hatása lesz. Először is megugrik a vállalatok (és ha jól látom, lesz ennek más leágazása is: index.hu “A másik változat alapján – a Diákhitel Központ közreműködésével – államkötvények kibocsátásával szereznék meg a szükséges forrásokat, és a nulla százalék hozamot ígérő papírokat az MNB vásárolná meg, így a jegybank viselné a veszteséget”), és talán a magánszemélyek hitelállománya, ami felpörgeti a gazdaságot. De a friss hitelt akár fogyasztásra, akár beruházásra fordítjuk, annak – ismerve a magyar gazdaság szerkezetét – komoly importigénye lesz, és az eddigi pozitív folyó fizetési mérleg igen gyorsan negatívba fog átfordulni. És akkor majd ott állunk negatív folyó mérleggel és alacsony kamatokkal. Jól látjuk a török líra vagy a dél-afrikai rand árfolyamán, hogy ez mit jelent: devizaleértékelődést, ami automatikusan inflációnövelő egy kis, nyitott országban. A Matolcsy-féle pénznyomtatás, tehát idővel ugyanúgy inflációt generál majd, mint a Fed, vagy a BoJ által történő pénznyomtatás.

A pénznyomtatás inflációt okoz. Vagy előbb, vagy utóbb. Ez nem egy mellékhatás nélküli gyógyszer. Ennek megfelelően a befektetési stratégiákban a jelenlegi deflációs jelek ellenére az infláció elleni védelemre komoly hangsúlyt kell helyezni…

www.zsiday.hu