Stock-Market-investments

2015 fele már eltelt – értékeljünk!

Az év hetedik hónapjába lépve megéri megállni egy pillanatra és körbenézni, hogyan is telt az esztendő első fele, és mit is várhatunk a hátralévő hónapoktól. Egy ilyen vizsgálódásban nem árt, ha több szakértő véleményét is meghallgatjuk, és kik is lehetnének ebben jobb segítők, mint oxfordi és stanfordi szakemberek, akik a világ egyik legnagyobb befektetési bankjánál dolgoznak. A Goldman Sachs vezető közgazdászai éppen a napokban tették közzé fél éves értékelésüket, és jövőbeli kilátásaikat. Ebből szemezgetünk az alábbiakban.

Ezt várják az USA gazdaságától

Az USA gazdasága kiábrándító volt az első negyedévben, és bár a második negyedév már kicsit erőteljesebb növekedést mutatott, még nem lehet teljesen fellélegezni. A Goldman ennek ellenére optimista, és 3 százalék körüli gazdasági növekedést vár, ami messze túlszárnyalná a hosszú távú trend szerinti 2 százalékos növekedést.

Az optimizmust alátámasztják az alacsony olajárak, amelyek jót tesznek az amerikai fogyasztásnak. Úgy gondolják, hogy csak ez az egy tényező önmagában 0,75-1 százalékponttal dobja meg a növekedés mértékét a következő két év során. Mindemellett a munkaerőpiaccal kapcsolatban is optimisták, így véleményük szerint a Fed még az idén kamatot fog emelni. A Goldman szerint ennek időpontja a szeptemberi FOMC meeting lesz, és 2015 során akár több emelést is elképzelhetőnek tartanak. A kamatemelés várhatóan lassú és fokozatos lesz, sőt, az is elképzelhető, hogy ha kiderül, hogy a vártnál rosszabbul hat a piacokra, időlegesen akár le is állítják azt.

Erre számíthat Európa

2015 hátralevő részére a gazdaság további erősödését várják Európában. 1,5 százalékos növekedéssel számolnak éves alapon, de a növekedés üteme év vége felé gyorsulhat, jövőre pedig tovább is emelkedhet, ezzel közel 2 százalékos bővülést elérve. Az európai növekedés 5 legfőbb hajtóereje:

  • Erősödő külső kereslet: a világ többi részén a gazdaság helyreállásával együtt egyre nő a kereslet az európai termékek iránt.
  • Javuló belföldi pénzügyi kondíciók: a bankuniónak, az EKB kötvényvásárlásának és a laza monetáris politikának érezhető hatása lesz a piacokon.
  • A fiskális megszorítások befejezése: az európai országok, főként a perifériaországok fiskális konszolidációja befejeződik.
  • Gyengébb euró: az euró tavaly június óta 25 százalékot gyengült a dollárral szemben, az európai export ezzel versenyképesebb lett a világ több része felé, az import pedig drágábbá vált. A két hatás eredője az európai termékek iránti keresletet erősíti.
  • Olajár zuhanása: az év végéig az olaj árfolyama 25 százalékkal nagyobb mértékben eshet a 6-9 hónappal korábban gondoltnál. Ez az egyik legfőbb magyarázat arra, hogy az európai növekedési kilátásokat a korábbi 1 százalékról 1,5 százalékra emelte a Goldman.

Az év során Európának különböző szervezeti és kormányzati problémákkal is meg kell küzdenie. Ennek egyik forrását a Görögország körüli feszültség okozza, ami az év hátralevő részében is fenn fogja tartani a bizonytalanságot a pénzügyi piacokon, és a térség gazdasági kilátásainak előrejelzését is megnehezíti.

Összességében a kilátások mindenképpen pozitívak. Annak ellenére is, hogy az elmúlt években az európai gazdasági fellendülés számos sikertelen kitörését láthattuk már. A mostani helyzet sokkal biztosabbnak tűnik. Az európai gazdaság tényleges fellendülésének tehát az eddigieknél is nagyobb az esélye.

Így gondolkodnak a globális kilátásokról

A globális gazdaság kilátásai az év hátralévő részére összességében pozitívak. A fentiek alapján növekedés vár az USA-ra és az eurózónára is, és ugyancsak további javulást várnak Japánban is. A fejlett piacokon tehát biztató a jövőkép, a fejlődő piacokon viszont sokkal vegyesebb a kép.

Kína nagyon gyenge első negyedévet zárt, az ország vezetése ezért azon van, hogy felpörgesse a gazdasági növekedést. Folyamatos fiskális és monetáris lazításnak lehetünk szemtanúi, aminek mindenképpen lesznek pozitív hatásai, de Kína még így is rengeteg kihívás előtt áll. Csökkenteni kell például a magán- és közszféra adósságának növekedési ütemét, és meg kell küzdeni az ország devizájának felértékelődésével is.

Az Indiában bevezetett reformok várhatóan meg fogják hozni a várt eredményeket, és hasonló reformprogram fut Brazíliában is, de ott még egy jóval kezdetlegesebb szinten áll. A dél-amerikai országban megnehezíti a gazdasági növekedést, hogy szigorú monetáris politikára van szükség, hiszen az infláció továbbra is a brazil jegybank célszintje fölött van (cél: 4,5%, tény: 8,47%).

A piacokat meghatározó folyamatok

Az eddigi év folyamán a globális piacokat megrázó események a következők voltak:

  • Az olaj árfolyamának összeomlása.
  • Az USD erősödése.
  • A görög pénzügyi krízis.
  • A kínai részvények elképesztő mértékű szárnyalása Kína lassuló gazdasági növekedése mellett.

De van egy olyan tényező is, ami minden piacot egyformán súlyosan érint: a kamatok és az értékeltség kérdése. Ami a kamatokat illeti, az amerikai jegybank egy 2008 óta tartó kamatvágási periódus végénél tart, amit más nagy jegybankok (köztük az EKB) is követtek, sőt, még tovább is fokoztak. Több országban negatív betéti kamatokat vezettek be, a kereskedelmi bankokat tehát egyenesen megbírságolják azért, ha pénzüket náluk parkoltatják.

Ez pedig mind a piacok, mind a befektetők számára komoly következményekkel járt. Ennek egyik legszembeötlőbb példája, hogy Németországban és Svájcban a befektetők már hajlandóak is fizetni azért, hogy pénzüket ezeknek az országoknak kölcsönadhassák. Ezt a helyzetet a biztosítók és nyugdíjalapok is megszenvedik, hiszen az általuk tartott eszközök szinte semmit nem hoznak már.

Az alacsony vagy negatív kamatok az állampapírhozamok magas volatilitását is maguk után vonták, ennek is köszönhető azok jelenlegi emelkedése. Ez az ingadozás pedig még tovább fokozódhat, ha a Fed megkezdi a kamatemelési ciklusát.

Az alacsony kamatok további problémákat generáltak az értékeltségek kapcsán is. Hiszen hogyan is lehetne értékelni egy részvényt, amikor a többi alternatíva alig hoz valamit? Azzal pedig, hogy a befektetők egyre nagyobb kockázatot vállaltak a hozamokért folytatott harcban, a részvények értékeltsége is egyre feljebb és feljebb kúszott. De nem csak a részvények értékeltsége nőtt, hiszen minden kockázatosabb eszköz irányába megnőtt az érdeklődés, és egy olyan ritka helyzet állt elő, amikor mind a részvények, mind a kötvények drágának számítanak már. Ebben a helyzetben senki nem tudja megjósolni, hogyan is fog hatni a Fed kamatemelése, így ez a bizonytalan környezet várhatóan év végéig fennmarad.