zombibank

2016, a zombibankok éve

Az új év szava a zombibank lehet. A kifejezés egy olyan, korábban „egészségesen” működő pénzintézetet takar, amelynek egy krízis során elfogyott a (számviteli) tőkéje. Ez úgy lehetséges, hogy a bank a tőkéjénél nagyobb tételt kénytelen leírni eszközei közül, így papíron a saját tőkéje nullára, vagy akár negatív tartományba esik. A további működést állami mentőcsomagok, feltőkésítés segítségével ugyan képes megoldani, de önmagában egy csődbe ment intézményről beszélünk.

A jelenség nem számít újdonságnak, a pénzügyi-, majd euróválságot követően valóságos Halloween volt a fejlett gazdaságokban. Most azonban a feltörekvő piacokon jöhet el az az idő, hogy farsangi bált tartsanak.

A feltörekvő piacok szereplőinek jelentős része adósodott el dollárban, kihasználva az elmúlt évek „easy-money”, azaz „könnyen szerezhető pénz” helyzetét. Azóta a feltörekvő gazdaságok szempontjából erősen meghatározó árupiaci indexek összeomlottak, ezt követték devizáik, és ehhez jön most egy dollár kamatemelés és kockázati felár bővülés. Ha azt mondjuk, hogy a helyzet nem túl rózsás, akkor finoman fejezzük ki magunkat.

A feltörekvő bankrendszer szintén több sebből vérzik. A hitelek a GDP-hez viszonyított rekordmagas szintet értek el, a nem teljesítő hitelek aránya emelkedő trendben van (kivéve Kínát, de ott az adatok hitelessége erősen kérdéses), míg a hitel–betét mutatók szintén emelkednek. Utóbbiról néhány szóban: amennyiben többször annyi hitelem van, mint betétem, úgy a hitelek kismértékű bedőlése is erősen veszélyezteti a betéti állomány biztonságát. Átlagban a bankok tőkemegfelelése is elmarad nyugati társaiktól, azaz kismértékű hitelbedőléssel is gyorsan elveszítheti tőkéjét az adott bank.

Az alábbi ábrák a fent leírt helyzetet vázolják. A bal felső ábra a bankszektor eszközarányos tőkemutatóját ábrázolja a BRIC országokban (pirossal), illetve a világban (kékkel). Jobbra felül a nem teljesítő hitelek arányát látjuk a bankok hitelportfólióján belül; balra alul a banki hitelállomány alakulását láthatjuk GDP arányosan, mindkét adatsort százalékban. Végül jobbra alul az egyes régiók bankjainak hiteleihez viszonyított betéti állományának alakulását figyelhetjük meg. Minél alacsonyabb ez az arány, annál kevesebb betét jut egységnyi hitelre.

abra1 suszter
abra2_suszter

Az amerikai bankok és a Fed kamatemelés

Rövid kitérő az amerikai bankrendszerre: a pénznyomtatás megtette hatását, nem csak a bankok eszközállománya hízott fel, de az ahhoz mért likvid eszközök aránya is másfélszeresére nőtt. Az előző válságban óriási szerepet töltött be a bankközi hitelpiac kiszáradása és a likviditás hiány. A jelen számokat elnézve ez most még nem fenyeget minket, sőt a bank profitabilitását még segítheti is a kamatemelés a magasabb, rövid oldali kamatbevételeken keresztül.

Végül egy személyes gondolat: az 5 éves futamidejű, inflációhoz kötött kamatozású amerikai állampapírok éves fél százalékot fizetnek. Idén fordultak ezek a hozamok pozitív tartományba, 2010 legeleje óta erre csak egyszer, 2014 végén, egy pár hétre volt példa. Pénzügyesek egész generációja nőtt fel úgy, hogy nem látott a piacon kockázatmentes pozitív reálhozamot. A kamatemelések elindulásával valóban egy új korszak köszöntött be, még ha sokan, köztük engem is beleértve, szkeptikusak a pálya tartósságával kapcsolatban.

Ezzel a gondolattal zárom idei bejegyzéseim sorozatát. Minden kedves Olvasónknak sikerekben gazdag új évet kívánok.