3 millió Ft-os bírság a Concorde Alapkezelőnek: a Brau ügy

 A PSZÁF szerint a Concorde Befektetési Alapkezelő Részvénytársaság a Concorde 2000 Nyíltvégű Befektetési Alap és a Concorde Részvény Befektetési Alap vonatkozásában megsértette a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására, ezen belül a forgalmazás felfüggesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Az Alapkezelőt a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése okán 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a felügyelet.

Az Alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2004. szeptember 9. napján bejelentette, hogy a Concorde 2000 Nyíltvégű Befektetési Alapra és a Concorde Részvény Befektetési Alapra kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazását felfüggesztette. Az Alapkezelő a nevezett befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését 2004. szeptember 24. napjáig tartotta fenn.

A Felügyelet az alapok befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos körülményeket megvizsgálta. A Felügyelet az Alapkezelőt az őt illető nyilatkozattételi jog gyakorlására hívta fel.

Az Alapkezelő a felfüggesztésre vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. által forgalomba hozott részvények tőzsdei kereskedésének felfüggesztése következtében spekulációs nyomás alakult ki, amely megnyilvánult az alapok tulajdonában lévő BUH (Brau Hungária) elsőbbségi részvényekre történő, magas árfolyamokat tartalmazó szóbeli és írásbeli vételi ajánlatok megjelenésében és a BUH törzsrészvények árfolyamának hirtelen megugrásában. Az Alapkezelő mindezek okán arra a következtetésre jutott, hogy – tekintettel a BUH részvények magas arányára az alapok portfóliójában – a BUH elsőbbségi részvények utolsó tőzsdei ára nagy valószínűséggel elmarad attól az ártól, amelyen ezeket a részvényeket rendes körülmények között értékesíteni lehetne. Mindez az Alapkezelő megítélése szerint olyan mértékű nem kívánatos hatást gyakorolt az alapok befektetési jegyeinek árfolyamára, amelynek következtében az alapok nettó eszközértéke nem volt megállapítható.

A Tpt. 249. § (1) bekezdése értelmében a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében – a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett – azokban a rendkívüli esetekben felfüggesztheti, ha az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

A Felügyelet szerint az Alapkezelő által megjelölt felfüggesztési ok nem feleltethető meg az előző bekezdésben idézett jogszabályhely által meghatározott tényállásoknak, figyelemmel arra, hogy jelen esetben nem állt fenn olyan elháríthatatlan külső ok, amelynek okán az alapok nettó eszközértéke nem volt megállapítható.

A Felügyelet szerint nem helytálló az Alapkezelő fent megjelölt beadványában kifejtett azon hivatkozása sem, miszerint az alapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése idején hatályos kezelési szabályzatai nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely jelen esetben irányadó lehetett volna. Az alapok kezelési szabályzatának a jelen határozattal szankcionált történeti tényállás esetében alkalmazandó 17. fejezete négy pontban foglalja össze az alapok tulajdonában lévő tőzsdei részvények értékelésének szabályait. Ezek közül a d) pont értelmében abban az esetben, ha a megelőző pontokban foglalt számítási metódusok nem alkalmazhatók, akkor – mintegy kisegítő szabályként – az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve beszerzési ár közül, függetlenül annak régiségétől, az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

A BUH-részvények mint az alapok portfólióelemei tekintetében a kezelési szabályzat előbb ismertetett rendelkezései alapján tehát rendelkezésre álltak a nettó eszközérték-számítás során figyelembe veendő, az azok tőzsdei forgalmazásának felfüggesztését megelőző – harminc napnál nem régebbi – tőzsdei kereskedés alapján kialakult árfolyamadatok.

Ezen túlmenően a tárgyalt eset körülményei egyéb megközelítésben sem feleltethetők meg a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának alapkezelő általi felfüggesztése esetére a Tpt. 249. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek – állította a PSZÁF.

A fentiek alapján az Alapkezelő az alapokra kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazását jogalap nélkül függesztette fel.

Forrás: Portfolio.hu – 2004. december 3.