ÚJRAINDUL A KÖTVÉNYELADÁSI HULLÁM?

Nagyon úgy néz ki, hogy újraindulóban az április végén–május elején már látott kötvényeladási hullám, méghozzá globálisan. Mind az amerikai és brit, mind az európai kötvények hozamemelkedése elindult és folytatódhat. Ennek számos következménye van természetesen. Egyrészt újra erőre kapott az euró, ahogy ismét kamattámogatás jön mögé. Másrészt az összes feltörekvő piaci deviza gyengülhet, mivel ceteris paribus vonzerejük csökken. Harmadrészt a részvénypiacok kicsit beaggódhatnak – bár mint korábban írtam, a hozamemelkedés valójában nem rossz hír, hanem jó.

Az elmúlt időszak viszonylag gyenge (főleg amerikai) gazdasági adatai ellenére újult erővel emelkedik a kötvények hozama világszerte (technikailag nagyon szép, amit látunk, nagy momentumú mozgás után pár hetes konszolidáció és új, erősen induló mozgás), ami jó hír, hiszen a növekedés második fél évben történő visszatértére utal (egyébként a makrokilátások is visszatérő/erősödő növekedést sugallnak). Az európai inflációs számokból pedig az látszik, hogy a defláció sem marad sokáig velünk, különösen, hogy az olaj árfolyam-emelkedése egyelőre töretlen – annak ellenére, hogy előszeretettel shortolják sokan az olajat. Nem vagyok nagy olajszakértő, de ezt mondjuk biztosan nem tenném, kicsit olyan ez, mint a 2008-as válság után három hónappal részvénypiaci shortpozíciókat nyitni… Lehet, hogy bejön, de azért nem most kell feltétlenül ezt csinálni.

A lényeg az, hogy a kötvénypiacok jelzése alapján (is) visszatér a növekedés, és nem lesz örökké nulla a kamat. A piaci pozícionáltság alapján nem lenne meglepő egy gyors, hirtelen kötvénypiaci hozamemelkedés, veszélyes ezeknek a piacoknak a technikai állapota. Ez okozhat egyéb piacokon (főleg deviza és részvény) is kavarodást, de ha a pániknak (ha lesz egyáltalán!) vége, ismét folytatódhat a részvények (elsősorban Európa) emelkedése.

Külön érdekes, hogy idehaza a Galaxis Őrzői ezt a pillanatot választották, hogy az új jegybanki szabályozással kvázi kamatcsökkentést hajtsanak végre, csökkentve a forint vonzerejét. Persze a lépések elsődleges célja az, hogy „magyar kézbe magyar adósságot”, azaz hogy az államot a hazai lakosság mellett a bankok is egyre jobban finanszírozzák. De mivel az elérhető rövid állampapírok mennyisége nem túl nagy, így borítékolható a rövidebb hozamok csökkenése – hogy a hosszúval mi lesz a fenti kombináció eredőjeként, meg nem tudnám mondani. Az is látszik, hogy a fő „probléma” persze a hazai likviditástöbblet, aminek az az oka, hogy túl sok a jegybank devizatartaléka (a devizatartalék mennyisége meghatározza a forint mennyiségét), amit valahogy csökkenteni kellene majd. Valahogy, valamikor…, rövid távon tehát ez nyilván gyengíti a forintot, de hosszabb távon inkább az erősödés irányába hat, hiszen a jegybank is euró eladó lesz.