Hányan dolgozunk és mennyiért?

Az Inforádió „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorában beszélgetett Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának a vezetője és Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője, a téma Magyarország munkaerőpiaci és a demográfiai helyzete.

A beszélgetés anyagát hang (mp3) formátumban is felrakjuk. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk. A linken jobb klikkel (mobil eszközökön hosszan nyomva tartással) le is tölthető a file. Hányan dolgozunk és mennyiért?

Balatoni András rövid áttekintéssel indított. Nagy eredmény, hogy a jelenlegi felívelő gazdasági ciklusban a munkahelyek száma jelentősen bővült, így sikerült elkerülni a foglalkoztatás nélküli felívelést (jobless recovery). Viszont most úgy tűnik, hogy átestünk a ló túlsó oldalára – egyre élesebb a verseny a munkavállalókért, a vállalatok egyre nehezebben találnak maguknak munkaerőt. A további növekedéshez a munkát tőkével kell majd helyettesíteni, amivel a munkaerőpiaci hiány mérsékelhető. Jó példa erre az automata kassza – beruházás, amitől a bolt kevesebb munkaerővel ugyanúgy működik tovább. Egy másik megoldás lehet az a – még legóvatosabb becslések szerint is – 100 ezer fős külföldön dolgozó magyar, aki idővel visszatérhet, mert a béremelkedéssel Magyarország egyre attraktívabbá válik.

Ürmössy Gergely szerint ezen a képen sokat árnyalnak a munkaerőpiac szerkezeti gyengeségei. Egyrészt hiába beszél a kormány 2010 óta a bürokráciacsökkentésről, ha ezen időszak alatt nemhogy átterelni nem sikerült erőforrásokat a magánszférába, de a statisztikák szerint még nőtt is az államigazgatásban dolgozók száma. Másrészt a közmunkaprogram sem teljesíti a hozzá fűzött reményeket. A csúcsán 230-240 ezer ember dolgozott e program keretein belül és ez a szám még mindig 180 ezer. A programban részt vevők jelentős hányada két alapvető problémával küzd: nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon, illetve nem tudnak elköltözni lakhelyükről oda, ahol lenne lehetőség munkába állni. Így főként azok tudnak kilépni a közmunkaprogramból, akik amúgy is el tudtak volna helyezkedni. Végül az eddig sokat emelkedett aktivitási rátán is lehetne még javítani. Ahhoz, hogy a híresen rugalmatlan magyar munkaerőpiac e szempontból javuljon, gyökeres változtatásokra lenne szükség, de ennek ő nem látta jelét az elmúlt években. Ha mindezeket kiszűrjük, akkor ugyan sokat javult a munkaerőpiaci helyzet, de van még hova fejlődni.

Foglalkoztatottsági adatok

Balatoni András szerint a kormány számára is egyértelmű, hogy a közmunkaprogram jelenleg forrásokat von el a privát szférától, ezért is csökkentik az ide allokált pénz mennyiségét, aminek nyomán az MNB 30 ezres közfoglalkoztatott-csökkenést vár a következő években. Szerinte azok a felmérések, amelyek a közfoglalkoztatottak elhelyezkedéséről szólnak, nagyon hosszú folyamat során készülnek el, így a jelenlegi helyzet lényegesen jobb lehet, mint amit mutatnak.

Arra a kérdésre, hogy ha a munkaerőpiac mobilisabbá válna, nem billenne-e el az ország Nyugatra, Balatoni András azt válaszolta, hogy értékválasztás kérdése, mit szeretnénk – a munkahely menjen az emberekhez vagy az emberek a munkahelyhez? Utóbbi esetben a gazdasági tevékenység szűk területre összpontosul, ami hatékonnyá teszi, azonban regionálisan nem fenntartható fejlődést eredményez, nagy társadalmi egyenlőtlenségekkel. Azt elérni, hogy a munkahelyek menjenek az emberekhez, viszont nagyon nehéz. Fontos célkitűzés, hogy a gazdasági magterület minél szélesebb legyen, egészségesebb ágazati és területi struktúrával.
Ürmössy Gergely szerint rövid távon azoknak a cégeknek kell majd költözniük, amelyek ezt megtehetik, mert a munkaerőpiacon nem várhatók nagy változások. Ugyanis még ha lenne is mobilitást, képzést segítő kormányprogram, az is évekig tart, mire hat. Ráadásul az elmúlt években nem volt ilyesmit célzó program, a még mindig inaktív kétmillió ember megszólítása elmaradt.

Balatoni András szerint egy, a történelemben is kimagasló munkaerőpiaci fordulatot láttunk Magyarországon az elmúlt években, amiben jelentős szerepet játszott a munkaerőpiac szabályozásának a változása, a rugalmasabb foglalkoztatást lehetővé tevő új Munkatörvénykönyv és részben ez is tükröződik a foglalkoztatottság folyamatos növekedésében.
Ürmössy Gergely azt hiányolja a kormányzat munkájából, hogy azokat az infrastrukturális hiányosságokat sem orvosolja a gazdaságpolitika ebben a forrásban bővelkedő időszakban, amelyek alkalmasak lennének azoknak a visszacsábítására, akik a múltban külföldre költöztek. Ilyen infrastrukturális hiányosság például a kevés óvoda vagy a nyugat-európaitól eltérő fókuszú iskolarendszer. Ezenkívül a kis- és középvállalati (kkv) szektor hatékonyságán is nagyon sokat kellene javítani ahhoz, hogy jelentős bérfelzárkózás történhessen.

Populáció-változás

Balatoni András hozzátette, hogy a jobb iskola- és óvodarendszer nem csak a hazacsábításban, de a népesség fogyásán is segíthetne. Ugyan a hazai születési ráta 1,2-ről 1,4-re javult, de ez még mindig messze elmarad a fogyás megállításához szükséges 2,1-től. Akik dolgozni mennek külföldre, azok elsősorban ezt a bérkülönbség miatt teszik. Véleménye szerint egy liberalizált munkaerőpiacon ekkora bérkülönbségek nem fenntarthatók. Jól jelzi ezt, hogy a kivándorlás nem csak magyar probléma, hanem az egész régióra jellemző. A helyzet kezelésére egyelőre az EU sincs felkészülve.

Az Eurózónához képest mennyiért dolgozunk?

Arra a kérdésre, hogy van-e mozgástér a béremeléshez, Ürmössy Gergely elmondta, hogy a nagyvállalatoknál nagyobb a tér, a kkv-k esetén viszont az adó- és járulékcsökkentés segítene sokat – a bérnövekedés részben csak a fehéredésből fakad, azaz a munkapiaci szereplők már inkább bejelentik a valós jövedelmeket. A kiszámíthatóság azonban nagyon fontos lenne, ugyanis addig nem lesz jól látható a gazdaságpolitika által kijelölt irányvonal, amíg a költségvetésben hirtelen manővereket látunk. Amennyiben újra járulékcsökkentésre kerülne sor, akkor olyan lépésre is szükség lesz, ami a költségvetés stabilitását szolgálja, hogy a költségvetési hiány ne ugorjon meg jelentősen.

Régiós reálbérnövekedés

Balatoni András szerint rövid távon még van tér a bérfelzárkózásra, a következő 2-3 év dinamikus bérnövekedése kigazdálkodható. A kkv-k termelékenysége a harmada a nagyvállalatinak Magyarországon, ezzel szemben a bérekben „csak” kétszeres a szorzó. Ebből az következik, hogy a nagyvállalatok a hozzáadott értékük kisebb hányadát költik bérekre, mint a jellemzően hazai tulajdonban lévő kkv-k, vagyis a nagyobb vállalatoknál rövid távon is van tér béremelésre. Ezt azért tudják megtenni a gazdasági szereplők, mert az elmúlt években a bérek kevésbé nőttek, mint a termelékenység, így a bérhányad a gazdaságban csökkent. Azonban ahhoz, hogy a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen, már versenyképességi fordulatra is szükség lenne.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételen:


A Párbeszéd a gazdaságról sorozat korábbi részei:

1. Versenyben a versenyért

2. Magyarország hogyan teljesít?