A bimbódzó infláció

Gyakran írogatunk a küszöbön álló inflációról. Ennek kapcsán aztán már egy jó ideje vitatkozom szakmabeli ismerősömmel, hogy vajon csak mi itt, az Alapblogon nem látjuk, hogy sehol sincs áremelkedés a világban, vagy inkább ő nem látja a fától az inflációt a visszatekintő mutatóiból és modelljeiből. Könnyebb a dolga az embernek, ha azt kell megmondania, hogy mi volt az előző negyedévben, nehezebb, ha megpróbálja kitalálni előre a következőt, mert csak azzal lehet hozamot csinálni. Hol sikerül, hol nem.

Abból indulunk ki, hogy ahol ilyen ütemben emelkednek a bérek (az ábrán a felső három vonal), ott – bár sok más tényező is hat – hamarosan inflációnak kell lennie. Az Excel azonban azt mutatja, hogy infláció márpedig nincs (az ábrán az alsó három vonal). Vagy legalábbis 2016 első félévéig biztos nem volt és azóta sem látunk sokkal többet 2 százaléknál.

Cseh (zöld), román (szürke) és magyar (bordó) bérnövekedés és infláció (Forrás: Reuters)

Cseh (zöld), román (szürke) és magyar (bordó) bérnövekedés és infláció (Forrás: Reuters)

Azonban ezekben a napokban újabb fokozatba kapcsolhatjuk az inflációlátást, mert mintha a piacok is ebbe az irányba tolódnának. Talán beérni látszik a munkaerő-elvándorlás és az ezzel járó béremelkedés, vagy legalábbis most már a piac egyre több szereplője is azt anticipálja, hogy be fog érni.

Az ábrán a cseh, a román és a magyar három éves hozamot látjuk. Két országban közelgő kamatemelést, de legalábbis monetáris szigorítást áraz a piac. Magyarországon viszont nem, pedig a bérdinamika hasonló.

Cseh (zöld, bal skála), román (szürke, jobb skála) és magyar (bordó, jobb skála) 3 éves hozam (Forrás: Reuters)

Cseh (zöld, bal skála), román (szürke, jobb skála) és magyar (bordó, jobb skála) 3 éves hozam (Forrás: Reuters)

Az utolsó ábrán pedig az látszik, hogy ennek a devizák árfolyamára is van hatása. Van ország, ahol jobban odafigyelnek, hogy ne legyen túlfűtött a gazdaság, az állam (monetáris hatóság) feladatának tekinti a fellendülés–összeomlás ciklusok tompítását. Ez jelen esetben Csehország. Van, ahol ez ugyan kevésbé fontos, de vannak devizahiteleseik, ezért nem hagyhatják gyengülni a saját devizát. Tehát a piac rászorítja a kormányt (monetáris hatóságot) egy felelősségteljesebb mentalitásra. Ez Románia.

És van Magyarország, ahol a jegybank nem a deviza gyengülésétől, hanem inkább erősödésétől fél, ezért a gyorsuló nominális növekedés ellenére próbálja mélyen tartani a kamatokat. Így (rövid távon) gyengül a forint*.

Korona/forint (kék) és lej/forint árfolyam (a forint fölfelé gyengül) (Forrás: Reuters)

Korona/forint (kék) és lej/forint árfolyam (a forint fölfelé gyengül) (Forrás: Reuters)

*A kritikák egy részének elébe menve: a cikk a jelenleg kirajzolódó, rövid távú mozgásokról és az abból fakadó lehetséges következtetésekről szól, ezekkel messzire menni még korai lenne. Azonban ez a mostani jelenség egyrészt nagyon jól illik abba a képbe, ami miatt már másfél éve is aggódtunk, másrészt pedig itt van a feljebb említett, következő kontra előző negyedév folyamataival való foglalkozásból fakadó probléma is.