A dízelbotrány árnyékában – Európában is eltűnik a régi kedvenc?

A dízelautók tömeges elterjedése elsősorban Európában volt a legerőteljesebb, ahol az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás miatt még környezetvédelmi eszközt is láttak bennük. Hamarosan gyökeresen átalakult a helyzet, a dízel népszerűségében többek között a 2015-ös Volkswagen-botrány is komoly törést okozott. Az autóeladások azóta is csökkenek és ebben a közeljövőben sem várható változás, ugyanakkor a hosszú távú hatásokra már az autógyártók is próbálnak felkészülni.

Egykor csodaszámba ment…

Rudolf Diesel, amikor bő 120 éve megalkotta a belsőrobbanású autók új működési elvét valószínűleg nem tudta, hogy a találmánya később milyen fontos szerepet fog betölteni a világgazdaságban. Németországban az 1920-30-as években már meg is jelentek az első dízeljárművek, amelyek elsősorban a benzines társaikhoz viszonyított alacsonyabb fogyasztásuk és megbízhatóságuk miatt lettek használatosak.

A közúti forgalomban való tömeges megjelenésükhöz azonban még sok időnek el kellett eltelnie (sok volt a technikai probléma), viszont az 1990-es években a közvetlen befecskendezésű motorok révén jelentős teljesítménynövekedést értek el az autóknál. A korábban jellemző hangos és sok füsttel járó üzemeltetés problémája így egy csapásra megoldódott, és az alacsony fogyasztásból fakadó előnyöket ki lehetett használni. Így hamarosan a benzines autók vetélytársaivá tudtak válni a gázolaj üzeműek.

Az pedig külön érdekes, hogy a dízel autók jelentősége főként Európában (azon belül is Nyugat-Európában) nőtt meg, ahol az 1990-es évek elején jellemző 13%-ról 2015-re 50%-ra nőtt az arányuk. Amerikában már csak azért sem került az autógyártók érdeklődésének kereszttüzébe, mert jóval alacsonyabb üzemanyagárak voltak jellemzőek, de a világ más tájain sem lett igazán népszerű.

A 1997-es kiotói egyezmény hatására az európai kormányok is egyre szívesebben támaszkodtak a dízel autókra, elsősorban az alacsonyabb széndioxid-kibocsátásuknak köszönhetően (igyekeztek a szabályzási feltételeknek megfelelni). Még támogatásokat is fizettek, hogy a gázolaj olcsóbbá váljon a benzintől, sőt bizonyos adózási előnyöket is biztosítottak az új dízelautó forgalomba helyezések esetén. Igen ám, csak időközben több kutatás is bizonyította, hogy az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás ellenére a dízel működési sajátosságaiból származó magasabb nitrogénoxid-kibocsátásnak is vannak kockázatai.

A Volkswagen 2015-ös dízelbotránya pedig valószínűleg nem csak a cég, hanem a dízelautók hírnevének is rosszat tett (a Volkswagen egyébként gond nélkül átvészelte az esetet, és az elektromos autók felé fordult el). Ezután került rivaldafénybe a nitrogén-oxid (és a koromrészecskék) egészségügyi hatása is, így a korábban tisztább működésűnek vélt dízelautókból egyre inkább bűnbak lett.

…most már lejárt lemez?

Az események hatásai a dízelautók népszerűségében is kiütközött, hiszen az elmúlt két évben jelentősen visszaesett az arányuk az újautó eladásokon belül, sőt Európában megfordult a trend és a benzines autók lettek a keresettebbek. Az Egyesült Királyságban például mintegy 17, míg Németországban 7 százalékponttal esett a dízelautók eladása, Franciaországban pedig 17 év óta először fordult elő, hogy benzines autóból többet helyeztek forgalomba. A tavalyi évben ugyanakkor az alternatív meghajtású autóknak (elektromos, hibrid) is kiemelkedő éve volt Európában, hiszen az eladások 50%-kal is emelkedtek, habár a részesedésük így is alacsony, 6% körüli maradt.

Ma már ott tartunk, hogy a dízelautó az üzemanyagfogyasztás és a széndioxid-kibocsátás terén sem biztosít nagyobb előnyt, mint egy modern benzines autó. Mindenesetre a dízelt sem kell még leírni, a Bosch vezérigazgatója szerint a mai technológia mellett akár olyan hatásfokot és kibocsátási értékeket is el lehet érni, mint amiket tesztkörnyezetben is ki lehetett mutatni.

Az egészet tetézi, hogy több ország is úgy határozott, hogy a magas légszennyezettségű városaiból idővel kitiltja a dízelt, a nitrogén-oxid károsító hatására hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy számos nagyváros belvárosi körzeteiből már évek kérdése, hogy eltűnjenek a dízel autók, de a benzines társaikra is ez a sors vár évtizedeken belül (az elektromos autók ökológiai hatása más kérdés, még ha nincs is káros kibocsátás).

Több autógyártó is bejelentette, hogy komoly erőforrásokat fektet az alternatív üzemű autók fejlesztésébe és gyártásába, a például a Volvo 2019-től már nem is tervez több hagyományos autót gyártani, de a legtöbb nagy cég célkitűzése között a 2020-2023-as dátum szerepel. Ugyanakkor több autógyártó már előre jelezte az aggályait, hiszen arra számítanak, hogy az elektromos autókra való átállás visszavetheti a jövedelmezőségüket.