A dráguló tojás

Ha megkérdeznénk jegybankárokat vagy hatalmi pozícióban lévő politikusokat arról, hogy szerintük mekkora szerepük van egy gazdaság virágzásában, akkor sajnos sokszor kapnánk a valósnál lényegesen nagyobb becslést és kevésszer olyan választ, hogy a leginkább azzal segítjük a gazdaságot, ha minél távolabb maradunk tőle. Viszont, legyen a válasz bármi, az biztos, hogy elég nehezen ellenőrizhető. Hiszen több időtávon is ható folyamatokról van szó, alig mérhető eredményekkel, amelyeket aztán ráadásul mindenki úgy interpretál, ahogy akar. Így még ha sikerül is megmozgatni valamit felülről, biztosra akkor se mehetnek, hogy mit és milyen irányba. Furcsa mód ez senkinek nem szegi kedvét. Jól példázza ezt a Fed mennyiségi lazításainak reálgazdasági kudarca. Illetve ez így nem teljesen igaz, mert a fejlődő piacokon sikerült óriási hitel- és reálgazdasági buborékokat kreálniuk. Apróság, hogy nem ott akarták. Ennél eggyel látványosabb az a malőr, hogy azt sem sikerült eltalálni, a nulla közeli vagy negatív kamatoktól nőni vagy csökkenni fognak a megtakarítások. Igaz, e téren legalább a földrajz stimmelt többé-kevésbé.

Ebből a szempontból örömteli, hogy a kínai félszocialista pártvezetés a gazdaságot (is) egy nagy, zárt lombikedényként szereti kezelni, így sokkal gyorsabban szállítva azokat a kísérleteket és eredményeit, amelyekhez a szabadabb világban évtizedek kellenek. Ezekben a hetekben például abból kaptunk ízelítőt, hogy milyen következményei lehetnek egy ismét megnyitott pénzcsapnak, ha a részvénypiacból éppen kiábrándult a lakosság, az ingatlanpiac meg már így is egy menthetetlen buborék.
Az első negyedévben meglengetett újabb kínai stimulus ezúttal az addig hanyagolt nyersanyagpiacokon okozott felfordulást. És nem csak arról van szó, hogy a stimulálandó építőipar által használt acél, vagy szén ára emelkedett – a vevők mindenre rávetődtek, amiről úgy gondolták, hogy még van mögöttük vásárló a sorban. Ide most csak az acél és a pamut grafikonját tettem be, de akár a tojást is használhattam volna. Egy beszédes, ám teljesen értelmetlen adat: a rövid távú kereskedés megugrása nyomán egy nap alatt megforgatott pamutmennyiség elég lett volna 9 milliárd darab farmernadrág legyártásához. Az április közepén kicsúcsosodó trading őrület aztán a brókercégek letétkövetelményeinek múlt heti minimális megemelése után mára határozottan lankadt, de így is felmerül a kérdés: vajon a kínai kormány stimulus céljai közt szerepelt-e a tojás drágítása?

Pamut árfolyam (bordó) és kereskedett mennyiség (szürke), Zhengzhou árutőzsde

Forrás: Bloomberg

Forrás: Bloomberg

Acél* árfolyam (bordó) és kereskedett mennyiség (szürke), Sanghaj futures

Forrás: Bloomberg

Forrás: Bloomberg

*Az acélt sok formájában kereskedik, maradjunk annyiban, hogy ez az egyik rúd alakú.