A félelem foka

Világszerte megfigyelhető, hogy a migrációt és az Iszlám Államot kisebb globális veszélyként érzékelik az emberek Nyugaton, mint Keleten. Máshogy érzékelik a magasabban képzettek és a fiatalabbak, mint az alacsonyabb iskolázottsággal bírók és az idősebbek. Az amerikai közvéleménykutató Pew Research Center most publikált legfrissebb, csaknem negyven észak- és dél-amerikai, európai és ázsiai országban, köztük az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban, Oroszországban, Magyarországon végzett kutatása alapján kiadott „félelem indexe” arról is tanúskodik, hogy az összes ország közül egyedül hazánkban tartja a megkérdezettek többsége az emberiségre leselkedő első számú veszélynek a menekült-migráns problémakört. A többi országban az emberek nagy része inkább a globális felmelegedéstől, az Iszlám Államtól, valamint az informatikai térben történő támadásoktól fél, mint a migránsoktól. Az interjú a felmérés egyik készítőjévelkészült.

Zentai Péter: Helyesen feltételezem, hogy felmérésük szerint a helyi politika és az ahhoz kapcsolódó hivatalos „tálalás” határozza meg, hogy adott országokban mitől retteg leginkább az emberek többsége és mit tart a világ legsúlyosabb kihívásainak?
Dorothy Manevich: Részben helyesen, részben helytelenül. Vessünk csak egy-két pillantást az Afrikában és a Dél-Amerikában végzett közvélemény-kutatásaink eredményére: e térségek országainak sajtójában és politikai közbeszédében, a „propagandában” nem kap megkülönböztetett szerepet a klímaváltozás ügye. Mégis ez az a kihívás, amelytől a megkérdezett afrikaiak és dél-amerikaiak többsége leginkább fél: ők az első számú fenyegetésnek az általános felmelegedést és a vele járó szárazság állandósulását tartják.
Ha átlagot vonunk a globális kutatásunk részeredményeiből, akkor egyértelművé válik, hogy az emberiség legesleginkább az Iszlám Államot tekinti a legsúlyosabb fenyegetésnek. A „rettenet fokmérőn” második helyre „kúszott fel” a globális felmelegedés témája, a harmadikra pedig kibervilágháború réme. Ez utóbbi annak ellenére foglalkoztatja nagyon erősen a legtöbb általunk vizsgált ország közvéleményét, hogy azért ez a tematika még nem tartozik a legesleginkább „agyonbeszélt” ügyek közé.

De például Magyarországon – ahogy kitűnik a felmérésükből – messzemenő szinkronban vannak a hivatalosan hangoztatott nézetek azzal, ahogy a közvélemény nagy része gondolkodik. Azt persze nem lehet az Önök kutatása alapján megállapítani, hogy a fő vonalbeli politika és a média „kullog” az emberek véleménye után, avagy fordítottan működik a rendszer: az emberek többsége azért retteg minden másnál jobban a menekültektől, mert azt „veri a fejükbe” a média és a politika…
Magyarország e téma kapcsán kétségtelenül egyedülálló a vizsgált európai, valamint dél- és észak-amerikai, afrikai és ázsiai országok között: az egyedüli, ahol a közel-keleti menekülteket tekintik az emberiségre leselkedő legnagyobb fenyegetésnek. A magyarországi eredmény e tekintetben már a tavaly végzett felmérésben is kiugró volt, de 2016-ban azért több más európai országban is első helyen szerepelt a migráns ügy. Mostanra azonban ez a téma világszerte, Európát is beleértve, alaposan visszacsúszott átlagosan a negyedik helyre. Csak Magyarországon nem. Egyébként a Pew Center külön kutatást folytatott Magyarországon tavaly, a migrációról szóló, a világban egyedülálló népszavazást megelőzően: kiderült, hogy a magyarok a többi európai ország polgáraihoz képest számottevően nagyobb előítélettel viseltetnek a menekültek iránt. Ott félnek leginkább attól, hogy a migránsok elveszik a helyiek munkáját, veszélyeztetik nem csak a munkahelyi, hanem szociális és minden egyéb biztonságukat. Magyarországon mutatkozik meg egyébként a legnagyobb távolságtartás általában is a muszlimok és tulajdonképpen minden más kisebbség irányában. E mögött kimutatható, hogy Magyarországon a legerősebb az ezt a közgondolkodást, közvélekedést generáló hivatalos, politikai akarat. Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarországon – mindettől függetlenül – erős a demokrácia és az EU támogatottsága, erősebb, mint az európai átlag.

A korábbi évekhez képest az emberiség most sokkal kevésbé tart gazdasági összeomlásoktól. Felmérési eredményeik mintha arra utalnának, hogy pénzügyi-gazdasági értelemben nem mennek rosszul a dolgok a világban, az emberek kiheverték a válságot és annak következményeit…
Észak-Amerikában és Ázsiában valóban ez a helyzet, valamint Európa nagy részén. Ezen hatalmas régiókban valóban háttérbe szorultak az olyan félelmek, hogy széles tömegek elszegényedhetnek, munka nélkül maradhatnak, hogy újabb pénzügyi-gazdasági válság „lóg a levegőben”. Csakhogy Dél-Amerika legtöbb országában, egy sor afrikai államban, Európán belül pedig Görögországban másként áll a helyzet. Ott ugyanis, ahol óriási és tartós csapást hozott az emberekre a válság, mint Görögországban, vagy ahol továbbra is hatalmas a politikai bizonytalanságokból származó gazdasági kiszámíthatatlanság, mint Brazíliában vagy ahol napról napra romlik a mindennapi élet, lásd Venezuelát, az ilyen országok lakói saját mindennapos helyzetüket globális problémaként élik meg. Azt hiszik, hogy ami velük történt és történik, az a világot fenyegető egyik legsúlyosabb veszély. Észak- és Nyugat-Európában, de még Közép-Kelet-Európában is, ez a fajta félelem csak egészen periférikusan jön elő, nagyon a háttérbe szorult.

Miket tartanak a legfőbb tanulságoknak?
Egyrészt valóban azt, hogy az emberek többsége – éljen bárhol, legyen bármely ország polgára – úgy gondolja, hogy saját függetlenül vagy manipuláltan kialakult félelmeit az egész világ osztja. Az viszont mégiscsak tény, hogy mindent egybevetve a megkérdezett dél- és észak-amerikaiak, afrikaiak, ázsiaiak és európaiak többsége az ISIS térnyerésétől és a globális felmelegedéstől retteg leginkább. Másrészt viszont e globális felmérésen belül is a részletekben „lakozik az ördög”: kirajzolódik például a kelet- és nyugat-európai fővonalbeli gondolkodás közötti különbség. Míg Kelet-Közép-Európában – Magyarországgal az élen – komoly helyet foglal el a félelem a menekültektől, addig Nyugat-Európában ez negyedleges kérdés. Nyugaton jóval nagyobb aggodalom övezi a klímaváltozás és az informatikai biztonság témáját, mint Kelet-Európában. Ázsia e tekintetben jobban hasonlít a Nyugathoz, mint Kelet-Európához.
Továbbá Nyugaton és Keleten, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában egyaránt megfigyelhető, hogy egyrészt a jobboldali beállítottságú emberek, másrészt az alacsonyabb szinten iskolázottak és az ötven évesnél idősebbek azok, akik a migrációt, illetve az Iszlám Államot nevezik meg félelmeik legsúlyosabb forrásaiként. A nyugati, liberális demokrácia fennmaradásának ügye kevéssé foglalkoztatja őket. Ellenkezőképpen gondolkodnak erről a liberálisabbak, a progresszívebbek, a magasabban iskolázottak és a húsz-harmincévesek. Számukra a migráns probléma és az ISIS sokkal kevésbé súlyos kihívásnak tetszik, mint a globális felmelegedés, a kiberháborúk veszélye és a világgazdaság alakulásának várható bizonytalansága.