A forintról

Továbbra is nagy az értetlenség hazai piaci körökben, hogy mitől erősödik a forint. Mitől is erősödne – mondják –, amikor a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, özönlenek a korrupciós ügyek, és a kormány számára minden szempontból a gyenge forint tűnik kedvezőbbnek és kívánatosnak?

Ezek a szempontok azonban nem olyan fontosak a jelenlegi környezetben. Ha kicsit szétnézünk, azt látjuk, hogy az euróval szemben a cseh korona múlt héten egyéves csúcsra ment (pedig ott nulla a kamat!), a lengyel zloty féléves csúcsot ütött a héten, és követte ebben a forint is. Jól láthatóan regionális erősödés van. De mi az oka?

A közép-európai régiót (a bezzeg-gyerek Lengyelország kivételével) afféle rozsdaövezetnek tekintették a befektetők a válság óta, ahol sok az adósság, szenved a gazdaság, és nincsenek jó beruházási lehetőségek. Egyrészt Európa részei, amely tele van problémákkal, másrészt itt van egy köpésre Ukrajna meg Oroszország, onnan meg semmi jó nem jöhet. Ez volt az alapvetés. Mostanában azonban változás látszik ebben. Egyrészt az EKB az elmúlt években egyre inkább aktív, sőt proaktív bank lett, amely szívén viseli az európai növekedést. Másrészt, véget érni látszik a kormányzati megszorítás okozta recesszió okozta bevételkiesés okozta kormányzati megszorítás okozta ördögi kör Európában, és úgy tűnik, a következő években van esély növekedésre. Ráadásul a KEU régióban is megtörtént egy komoly adósságcsökkentés, kormányzati kiigazítás, és ezek a gazdaságok jóval egészségesebbek, sőt, ők adhatják az európai növekedés egy jelentős részét is. S ha ez még nem lenne elég, akkor pl. Magyarországnak az európai átlagnál kisebb a költségvetési hiánya, fenntartható az adóssága, nagy a folyó fizetési mérleg többlete. Mi kell még? Láthatóan semmi. A cseh korona a jegybank 2013-as koronagyengítő intervenciójáig úgy is tudott erősödni, hogy nulla volt a kamat. Mennyivel jobb tehát egy ilyen globálisan kamatszegény időszakban, ha olyan devizát lehet venni, amelynek még kamata is van! Igaz hogy 2% nem sok, de jobb, mint a semmi, és az egyre inkább buborékosodó tőkepiacon minden apró kis hozamlehetőségre rámozdulnak a szereplők.

Emiatt egyáltalán nem meglepő a forint erősödése, az egyetlen kérdés csak az, hogy az MNB kamatvágásokkal meg tudja-e állítani. A cseh példa azt mutatja, hogy nem feltétlenül.

Még ennél is pikánsabb, hogy a hazánkba folyamatosan beáramló EU-s támogatások mind az MNB devizatartalékában landolnak, amely egyre inkább túl soknak tűnik, lehet, hogy a tartalékot csökkenteni kellene (mivel a tartalék nagysága határozza meg a forgalomban lévő forint mennyiségét, tehát ha túl sok a tartalék, akkor túlságosan likviditástöbbletes lesz a magyar gazdaság). Ez pedig azt jelenti, hogy idővel az MNB-nek is eurót kell majd eladnia!

Nem gondolom, hogy eljött a Kánaán,  nagyon sokat lehetne nyilván Magyarországon javítani (pl. gondolom a romániaihoz hasonló korrupcióellenes ügyészségnek biztosan lenne itthon is dolga, az egészségügy átalakítása, és az orvosok drasztikus fizetésemelése elkerülhetetlen, a munkát terhelő járulékok csökkentése fontos lenne, a “state capture” jellegű ad-hoc törvénykezés helyett stabil keretrendszerre lenne szükség és még lehetne sorolni). Viszont a jelenlegi helyzetben teljesen érthető, hogy miért erős a forint. Amíg a mostani globális hozamsivatag van ÉS Európa kilátásai jók, addig simán erősödhetnek a KEU devizák…

www.zsiday.hu