Már.
9
2012

A francia játszma eldőlt: Francois Hollande lesz az elnök, a francia gazdagok lapátolják pénzüket Svájcba

A szupergazdagokat szuper adókkal sújtani szándékozó, az épphogy megkötött európai fiskális paktumot átíratni akaró szocialista párti jelöltet hozza ki győztesnek a legbefolyásosabb párizsi gazdaságkutató központ helyettes igazgatója. Az OFCE (Observatoire Francais de Conjunctures Économiques) vezető elemzőjeként ténykedő közgazdász, Eric Heyer szerint valójában nincs lényegi különbség Sarkozy és Hollande gazdasági-pénzügyi programja között, mindkettő a költségvetési szigor és az Európai Unió politikai-gazdasági integrációjának mélyítése mellett teszi le a voksot. Eközben a tavaly rendkívül súlyos válságba merült francia bankok mindegyike masszívan építi le kétes kintlévőségeit, valamint dél-európai államkötvény-csomagjait. A francia vállalatok ugyanakkor könnyebben jutnak hitelhez, mint a többi vezető európai ország beruházói.

Zentai Péter: „Angela Merkel leghatalmasabb élő akadályát a megújuló Európába vezető útján úgy hívják: Francois Hollande”. „Hollande szét fogja rombolni az európai fiskális paktumot”. Mit gondol Ön ezekről a vezető német lapokból idézett véleményekről, vagy arról, hogy sem a német, sem az olasz kormányfő nem akart találkozni a Berlinbe illetve Rómába látogató francia elnökjelölttel?

Eric Heyer: Alaptalan a németek és más európaiak félelme a francia szocialista elnökjelölttől. Merkel asszony természetszerűleg szolidáris a pártcsaládjához tartozó Sarkozy elnökkel és eleve nem szeret kockázatokat felvállalni, Hollande-ra  pedig, mint kockázatnövelő tényezőre tekint. A nemzetközi sajtóban mindeközben összekeverik Hollande felszínes kampányszövegeit lényegi mondanivalójával.

Z. P. : Ezek a kampányszövegek tartalmaznak egyfajta németellenességet, leginkább pedig támadásokat a pénz- és bankvilág ellen. E szövegek egyúttal – furcsa módon, mert mégis csak egy szocialistáról van szó- nacionalista tartalmúak is. Ami pedig a lényegi mondanivalót illeti: Hollande úr győzelme esetén extra adókat rakna a gazdagok, köztük éppenséggel a francia gazdaságot működtető, a francia emberek tízmillióinak munkát biztosító nagytőkések vállára. Az uniós államok költségvetéseit kordában tartani igyekvő, nagy nehezen tető alá hozott fiskális paktumot pedig Francois Hollande átírná. Nem megalapozott a félelem?

E. H. : A fiskális paktum kapcsán óriási a félreértés Hollande terveivel kapcsolatban. Semmiféle kifogása sincs a fiskális szigor összeurópai betartatása, a költségvetések átláthatóságának biztosítása ellen. Nem eltörölni, hanem kiegészíteni kívánja e paktumot. A gazdasági növekedés kapjon szerinte nagyobb hangsúlyt benne és a szolidaritás elvének gyakorlatba ültetése, illetőleg az, hogy a kormányoknak legyen kötelességük segíteni az Európaszerte megmutatkozó kolosszális jövedelemkülönbségek csökkentését. Más szóval, hogy a paktum is hozzájáruljon a társadalmi feszültségek oldásához. Abban az értelemben szó sincs egyébként nacionalizmusról az ő esetében, ahogy a radikális jobboldalnál ez megfigyelhető, a bevándorlás ügyét Hollande egyáltalán nem feszegeti. A jelek szerint nincs is erre igazi igény, mert Le Pen asszonynak az idegen munkavállalók kiszorítását célzó javaslatainak egyre gyengébb a fogadatatása, Marie Le Pen elvesztette már minden esélyét.

Z. P. : Hollande minden esetre a maga részéről 75 százalékos adóval sújtaná Franciaország módos polgárait. Ők válaszul pedig „lapátolják ki a pénzüket” Svájcba. Megrettentek. Jó ez Franciaországnak, a francia gazdaságnak?

E. H. : Mi jelent, hogy módos polgár? Az nem jómódú, nem gazdag, akinek évi jövedelme fél millió euró? Dehogyis nem. Hollande csak az évente egy milliónál többet keresőket akarja – ha úgy tetszik – büntető adóval sújtani. Más szóval a szupergazdagokat. A svájci lapokban ugyanakkor már Hollande megjelenése előtt, hosszú évek óta olvasni megbízhatónak tetsző jelentéseket a „csúcsjövedelmekkel” bíró francia polgárok úgymond pénzmenekítéséről. Dokumentálhatatlanok az adatok ugyan, de sokatmondóak: négy év alatt 20 milliárd euró „ment át” Franciaországból svájci bankokba – állítólag. Akár igaz ez, akár nem, a tények a következők: Franciaország hosszú ideje a legfejlettebb országokon belül a legmagasabb adóbevételeket produkáló országok egyike. Míg az OECD-n belül az adóbevételi átlag az GDP 34 százaléka, addig a francia költségvetéseknek évente 42 százalékát jelentik a beszedett adók. A százezer eurónál többet keresők több adót fizetnek nálunk, mint Svédországban, Dániában, Angliában. A százezres nagyságrendben kereső francia gazdagokhoz képest ugyanakkor eddig – az arányokat tekintve – jobban jártak az évente milliós jövedelmekkel bíró szupergazdagok. Erről szól ez a történet valójában.

Z. P. : Minden esetre a szupergazdagok alapos megadóztatásának ígérete sok szavazatot hozhat Hollande úr „konyhájára”. Sarkozy elnök erre most előállt a nagyvállalati szektor különadójának ötletével. Szóval ő is beszállt a „fizessenek a gazdagok” című kampányba…

E. H. : Mind Sarkozy, mind Hollande híve annak, amit alapjában véve Angela Merkel is támogat: adóztassák meg a vállalatok pénzügyi, tőkepiaci tranzakcióit. Ez a tranzakciók értékének 0,1 százalékát jelentené. Nicolas Sarkozy most azt mondja, ha maradhat újabb nyolc évre az ország elnöke, akkor azokra a jövedelmekre is „rámenne” és megadóztatná őket, amelyeket francia vállalatok, befektetők globálisan, külföldi cégeiken, leányvállalatokon keresztül realizálnak. A lényeg megint csak az, hogy mindkét elnökjelölt alapvetően ugyanazt akarja, ugyanazt hirdeti, tudniillik a költségvetési fegyelmet, a kiadások lefaragását, a bevételek növelését. Ez utóbbit inkább Hollande erőlteti, az előbbit, a kiadáscsökkentést pedig Sarkozy. Bármennyire cinikusan hangzik is, jobb, ha tudják: Hollande és Sarkozy pénz-és gazdaságpolitikája legfeljebb formailag különbözik egymástól!

Z. P. : Az IMF és a hitelminősítők egyáltalán nem elégedettek. Franciaország szerintük az idén sem fogja tudni három százalék alá nyomni a GDP-arányos költségvetési hiányt. Nem fogadják el a párizsi kormány növekedési prognózisát. Az IMF szerint Franciaország nem lesz képes az idén két százaléknál gyorsabban fejlődni. Hazájának hitelképességét minden mértékadó szakműhely, ügynökség leminősítette. Az előjelek alapján félő, ha Hollande-ot választják meg elnöknek, alaposan megugranak a hozamok, más szóval tovább romlik Franciaország hitelképessége…

E. H. : Nyersen fogalmazok: nem oszt, nem szoroz a valós piaci helyzet alakulásában Franciaország „degradálása”. A tíz éves francia államkötvények hozama 2,3-2,4 százalékon áll. A nagy válság kitörése előtt, 2007-ben tripla A-s, a lehető legmagasabb  hitelminősítői besorolás mellett ugyanezek a papírok 4 és 5 százalékos hozammal voltak csak eladhatóak. Miről beszélünk hát? Míg Németország gazdasági növekedésének alakulását alapvetően az export határozza meg, addig nálunk a belső fogyasztás. És e tekintetben nincs számottevő visszaesés. Németország Franciaországhoz képest – a külvilág viharaitól való rendkívüli függősége miatt – mindent egybevetve sebezhetőbb, ha úgy tetszik: potenciálisan kevésbé stabil gazdaság.

Z. P. : Franciaország nagy kereskedelmi bankjai viszont annál inkább sebezhetőek. Bankszektoruk kitettsége Dél-Európa betegeskedő országaiban, különösképpen Görögországban akkor amértékű, hogy a nagy dráma esetén – ahogy olvasni gazdasági elemzőktől – az egész francia gazdaságot bedönthetik.

E. H. : A német-francia politikai együttműködés, a közös nyomásgyakorlás Görögországra, az ECB rendkívül nagyvonalú bankokat segítő, közvetve-közvetlenül beléjük pénzeket pumpáló lépései e tekintetben elhárították már a veszélyt. Másrészt – és ez most a lényegi mondandóm – Franciaország élenjáró bankjai, a Crédit Agricole, a Société Générale, a BNP Paribas, a Natixis tavaly elvesztette ugyan tőzsdei értékének nagyjából a felét, de mind a négy nagy bank részvényei árazásukban  időközben átlagosan harminc százalékot javultak. A többi eurózónabeli tagállam pénzintézeteihez képest talán a leggyorsabban és a legmasszívabban sikerült a francia bankoknak leépíteniük tőkeáttételeken keresztül felhalmozott homályos kintlévőségeiket.Ennek a „deleveraging” folyamatnak a részeként felére csökkentették dél-európai államkötvény-csomagjaik nagyságát. A banki mérlegek tisztítása korántsem fejeződött még be, érezni a befektetők körében a türelmetlenséget, a várakozást, hogy a francia banki részvényekre eső hozam a jelenlegi hat százalékos tartományból feltornássza magát kilenc százalék körülire. Ehhez szerintem a befektetői és a klasszikus banki funkciók tiszta szétválasztásán át vezet az út.

Z. P. : Azért Hollande úr retorikája meglehetősen bankárellenes. Ezt – ha jól tudom – szeretik is hallani a francia választók, tudniillik azt, hogy a pénzintézetek felelőtlensége okozta a válságot. Ha ő lesz az elnök, elvárják tőle, hogy büntesse ám a bankokat.

E. H. : Ezekben a napokban sorra látogatja Hollande a bankok vezérkarait, ez utóbbiak igyekeznek neki is a közvéleménynek is átfogó sajtókampánnyal elmagyarázni, hogy Franciaországban a pénzintézetek hitelezése jelenti a gazdaság pénzügyi motorját. Ellentétben ugyanis egy sor más vezető piacgazdasággal, a francia vállalatok inkább bíznak a bankokban, mint a kötvénykibocsátásokban. A francia bankok pedig még a legválságosabb időszakokban is folytatták, most pedig egyenesen növelik a hitelezést a vállalati szféra felé. E tekintetben Európában szinte egyedülálló módon járultak hozzá a francia bankok a gazdasági visszaesés kordában tartásához, most pedig a gazdasági növekedéshez. Franciaországban a következő hetekben inkább csitulni, mintsem erősödni fog a bankellenes retorika. Szerintem az lesz a döntő, hogy melyik jelölt tud előállni hihetőbb intézkedések ígéretével az igazságosabb adóztatás terén, illetőleg annak érdekében, hogy csökkenjen a jelenleg tíz százalékos, főként a fiatalokat érintő tartós munkanélküliség.

Z. P. : Ki győz Ön szerint?

E. H. : Nem tisztem, hogy ebben állást foglaljak. A közvélemény-kutatások eredményei és a média fő véleményformálóinak üzenetei azonban egy irányba mutatnak: vagyis a játszma állítólag eldőlt: Francois Hollande lesz valószínűleg Franciaország új elnöke.