A garantált alapok sem tudják felülírni a tényt, hogy a magas hozam mindig nagyobb kockázattal jár

Mikor biztonságos?

Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a kereslet a különböző tőkepiaci eszközök iránt. Az igényhez a bankok is alkalmazkodtak együttműködve az alapkezelőkkel: a piacon egyre több garantált struktúrát találunk, hiszen az ügyfél továbbra is biztonságban szeretné tudni megtakarításait. A biztonságnak azonban mindig ára van.

Bár Magyarországon napjainkban még a bankbetétekben őrzött vagyon aránya a legmagasabb, az alapok lemaradása folyamatosan csökken. Sőt! Egyes bankok esetében reális feltételezés, hogy egy éven belül kiegyenlítődik a két érték, amire korábban még nem volt példa. Mivel a technikai és jogi feltételek adottak ahhoz, hogy bárki külföldön is számlát nyisson, és így kezelje megtakarításait, a hazai bankok rákényszerülnek arra, hogy azonos kondíciókat biztosítsanak, mint nyugati versenytársaik. Sok bank saját fejlesztésekbe kezdett, és egyre nagyobb arányban veszik át anyavállalataik vagy más befektetési szolgáltatók konstrukcióit.

Különböző kockázatok

Egy befektetés biztonságát többféle szempontból érdemes mérlegelni. Magyarországon sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a bankbetét a pénz tárolásának legbiztonságosabb módja. Pedig, ha az eszközök őrzésének minősége szempontjából tekintjük a kérdést, az alapok biztonságosabbak lehetnek. Az elmúlt évtizedekben sem itthon, sem a nagyvilágban nem volt arra példa, hogy valaki nem jutott az alapba fektetett tőkéjéhez bankcsőd esetén, míg ebben a helyzetben a betétes elveszítheti a pénzét. Az alapok ugyanis nem szerepelnek a pénzintézetek mérlegében, hiszen az eszközöket nem a bankok kezelik. Magyarországon törvényileg szabályozott, hogy az alapkezelő és a bank vagyonkezelése egymástól függetlenül működjenek.

A kockázatok közé sorolható a befektetés minősége is, vagyis az, hogy megtakarításunk adott idő alatt milyen hozamot produkál. A legnagyobb kockázatot azonban mindenkor a volatilitás jelenti. Hogy kinek hol húzódik a tűréshatára, több tényező függvénye, például, hogy mennyire ismeri a piacot, vagy hogy milyen futamidőre tervezi a befektetést.

„A biztonságos befektetés tulajdonképpen azt jelenti, hogy olyan eszközöket vásárolunk, amelyek a lehető legkevésbé volatilisek. Ugyanakkor valamekkora ingadozásra szükség van, a hozam érdekében. A veszélyt jelentő ingadozás nélkül ugyanis nincs hozam” – mutat rá a biztonságos befektetés anomáliájára Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.

Az elmúlt két évben azonban mind a külföldi, mind a belföldi piac jól teljesített, és viszonylag alacsony volatilitás mellett – az ingadozást mérő VTX-index átlaga a 2000-es évek elején 40 körül mozgott, míg ez évre a 10-es tartományba csökkent – magas hozamot produkált. Ez lendületet adott a befektetőknek, és jelentősen megnövekedett a különböző tőkepiaci eszközökben tartott pénzek mennyisége. Az ügyfelek elvárása ma is hasonló a különböző eszközökkel szemben, az egyre élesebb versenyhelyzetben lévő pénzintézetek pedig megpróbálnak megfelelni az igényeknek.

A betétek alternatívája

A közgazdasági könyvekben leírtak szerint a legkiszámíthatóbb befektetés a bankbetét, őt követi a kötvény, a legnagyobb kockázatot pedig a részvény jelenti. Az adott ügyleten maximalizálható hozam ugyanebben a sorrendben nő. Ma azonban, úgy tűnik, az újabb és újabb garantált alapok vagy a piacinál magasabb hozamot ígérő betétek átírják ezt a tézist. A kínálat egyre szerteágazóbb, így eligazodni sem könnyű a különböző betétek és alapok áradatában.

Míg az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes években összesen háromszáznegyven befektetési alap és hozzávetőleg hat és félezer részvény közül lehetett választani, ma körülbelül tízezer részvény, tizenkétezer befektetési alap és globálisan néhány ezer származékos eszköz jellemzi a kínálati piacot. Vagyis a befektetési termékek száma ma jelentősen meghaladja az alapeszközökét – teszi hozzá Bilibók Botond.

A normál lekötött betétek alternatívájaként több bank kínál strukturált termékeket, amelyek segítségével, az ígéret szerint, a forintban vagy bármely egyéb devizában lekötött befektetéseken a piacinál lényegesen magasabb kamat realizálható. Ezt általában valamilyen árfolyamváltozás kockázatát vállalva biztosítják, azaz a remélt hozam akkor érhető el, ha a devizák ingadozására vonatkozó várakozásaink beigazolódtak.

A klasszikusnak számító kötvény- és részvényalapok mellett az elmúlt két évben például piacra kerültek az ingatlan-, valamint a nyersanyagalapok, hozamgaranciával vagy anélkül.

Minden újonnan elindított garantált struktúra hátterében valamilyen jelenleg vonzó gazdasági szektor, iparág, régió, nagyvállalati komplex portfólió húzódik. Legújabban indult alapunk például a társadalmilag tudatos ökoalap. E mögött olyan vállalati részvények állnak, amelyek a környezetünk megóvására koncentrálnak – mondja Botos Krisztina, a K&H Bank prémium banki szolgáltatások főosztályának igazgatója.

Az ilyen innovatív papírokat gyűjtő alapok arra számítanak, hogy az adott régió – például Kína – szárnyal, vagy a most éppen divatos alternatív energiát előállító vállalkozások hirtelen növekedésnek indulnak. És valóban, ezek a papírok éppen jól teljesítenek, ám a világ egyszer már átélt egy dotkom válságot, jósolni pedig most sem lehet.

Az elmúlt évtizedekben sem itthon, sem a nagyvilágban nem volt arra példa, hogy valaki nem jutott az alapba fektetett tőkéjéhez bankcsőd esetén, míg ebben a helyzetben a betétes elveszítheti a pénzét.

Forrás: Piac és Profit – 2007. október 17.