feb.
22
2013

A gazdasági depresszió vége

A Magyarországot 2006 óta legyengítõ depressziónak vége, és újra a növekedés útjára lépünk. Egyébként ugyanez igaz Európára is.

2006 óta a magyar GDP 4,8%-kal zsugorodott, ami egészen elképesztõ szám (az EU ezalatt 2%-kal nõtt). De minek tudható ez be a hat éve tartó lejtmenet? Több tényezõ is volt, ami rontotta a növekedési lehetõségeinket. Elõször is Magyarország kénytelen volt megfordítani a 2006-ig tartó elképesztõ kormányzati túlköltekezést, és a 2006-ban a GDP majdnem 10%-át elérõ költségvetési hiányt leszorítani. Ez a GDP 6-7%-át elérõ megszorítást jelentett, amely valószínûleg nagyságrendileg ugyanennyivel vetette vissza a növekedést*. Emellett, habár 2007-8-ban még komoly támogatást kapott a GDP-bõvülés a hitelezés oldaláról, ám 2009-tõl megindult a hitelvisszaszívás, és ez, társulva a devizahitelek okozta extraproblémákkal valószínûleg nettó módon az elmúlt hat évben további gazdasági összehúzódást okozott. Tehát mind a monetáris kondíciók, mind a fiskális kondíciók oldaláról erõs megszorítás volt Magyarországon az elmúlt hat évben, így sikerült elérni ezt a közel 5%-ot elérõ zsugorodást. Pontos számot nem lehet mondani, de "érzésre" ezek nélkül összesen 5-10%, tehát éves 1-2% növekedés lett volna. Természetesen nincs ember, és nincs ökönometriai modell, amely pontosan megmondja, hogy "mi lett volna, ha", de az én véleményem az, hogy körülbelül ennyivel tud nõni a magyar gazdaság, ha semmilyen pozitív, vagy negatív sokk nem éri. Azt hozzátenném, hogy ez az 1-2% növekedés is csak az ideáramló EU-s pénzekbõl adódik, anélkül a magyar növekedési potenciál valószínûleg egy kövér NULLA.

Mivel további jelentõs kormányzati megszorítás nem várható, a bankok hitelvisszaszívása a végéhez közeledik (és valószínûek már idén is komoly, államvezérelte hiteprogramok, amelyek még folytatódó hitelvisszaszívás esetén is ezt ellensúlyozzák!), és az EU-s pénzek továbbra is ide fognak áramlani, ezért a következõ évekre 1-2%-os növekedést várok. Ezért egyébként nem is tudok teljesen egyetérteni az EU 2013 téli jelentésével, amelynek alapján további megszorításokat írnának elõ Magyarországnak, mert idénre recessziót vár. Úgy gondolom, hogy idén már nem lesz recesszió Magyarországon – persze további megszorításokkal el lehet érni, de ez egy ördögi kör, sok értelme nincsen. Ebben a témában a korábban überoptimista kormány immáron realista lett, viszont a pénzügyi elemzõk az elmúlt években mindig alulbecsülték a lassulást/recessziót, de ezt a hibát megfogadták, hogy még egyszer nem követik el, így most viszont már inkább õk váltak túl pesszimistává. Nyilvánvaló, hogy kellõen negatív növekedési elõrejelzések mellett egyik EU-s ország költségvetése sem fenntartható, tehát az elõrejelzett növekedéstõl sok függ. 

Az EU-ban is kicsit hasonló utat jártak be. Annyi a különbség, hogy ott nem szállt el a kormányzati deficit a válság elõtt (2008-ban 2,4% volt), ám 2009-ben 6% fölé ugrott. Ezt az idei évre leszorítják a GDP 3%-a alá, azaz egy-két országot kivéve Európában is véget érni látszik a kormányzati kiigazítások igénye. Az EU-s átlagos elsõdleges (azaz kamatfizetés nélkül számított) költségvetési egyenleg a 2009-es -3,5%-ról idén várhatóan kis, 0,4%-os pluszba kerül, ami szintén ugyanazt jelzi: a kiigazítási igény, amely egyben gazdasági szembeszél is, eltûnni látszik. Így – bár 2013-ban még valószínûleg stagnálás lesz Európában, de 2014-tõl itt is megindulhat a növekedés.

Száz szónak is egy a vége: habár a fenti gondolatok rendkívül leegyszerûsítettek (de az 5 excelsornál bonyolultabb közgazdasági modellekben egyébként sem hiszek, mert mindig kiderül utólag, hogy valami apró tényezõ kimaradt, ami totálisan átalakítja a képletet), úgy vélem, hogy az idei évtõl Magyarországon, és Európában is lassú gazdasági kilábalás kezdõdik.

Ennek persze számos tõkepiaci vetülete is van, amelyekrõl már volt korábban szó, és lesz szó a jövõben is, de gazdasági háttérként, alapvetésként, nekem a fentiek vannak a fejemben.

Rendkívül sok érdekes számsor van a fentiekkel kapcsolatban is az EU 2013 téli anyagának végén, érdemes böngészgetni:

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2013/pdf/ee1_en.pdf

*az úgynevezett fiskális multiplikátorról, azaz, hogy a GDP 1%-nak megfelelõ kormányzati megszorítás mennyivel csökkenti, és 1% többletköltekezés mennyivel növeli a GDP-t komoly viták vannak, a számok 0,5-1,5 között szóródnak, és valószínûleg erõsen környezetfüggõek, illetve a pontos kormányzati cselekvéstõl, és még kismillió dologtól is föggenek.

http://www.zsiday.hu/blog/gazdas%C3%A1gi-depresszi%C3%B3-v%C3%A9ge