máj.
10
2013

A kamucsomag

Képzeljük el, hogy afféle aranyifjak vagyunk és van egy gazdag nagybácsink, aki egyetlen rokonaként rendszeres havi apanázsban részesít minket, sõt, enélkül a támogatás nélkül aligha tudnánk megélni, de ezért cserébe elvárja, hogy ne éljünk kicsapongó életmódot, és idõnként meglátogassuk.

A probléma az, hogy nekünk más az elképzelésünk a helyes életvitelrõl, mint neki. Már lemondtunk a péntek esti bulikról, a BMW-t is lecseréltük egy Skodára, és beérjük a tavalyi ruhával is, nem veszünk újat, de ez az undok nagybácsi továbbra is állandóan cseszeget minket. Most már azt akarja, hogy adjuk el az autónkat, mert túl sokba kerül a fenntartása. Mi azonban úgy véljük, hogy hamarosan megemelik a munkahelyünkön a fizetésünket, és egyenesbe jövünk, úgyhogy nem szeretnénk lemondani az autóról. A nagybácsi azonban fenyegetõzik, hogy  befagyasztja az apanázst, ha nem adjuk el a kocsit. Persze mi tudjuk, hogy nem a kocsi zavarja, hanem az, hogy egyszerre két csaj is fel szokott jönni hozzánk esténként, ami az õ morózus, kuporgató kálvinista életfelfogásába nem fér bele, ezért akarja, hogy eladjuk a kocsit. De nekünk a kocsi kell. Meg egyébként is hamarosan jön az a fizuemelés. Mit tehetünk ilyenkor? Megígérjük, hogy “egy ideig” nem használjuk a kocsit, nem költünk benzinre, de azt is megmondjuk a nagybácsinak, hogyha viszont ezután is folytatja a cseszegetést, akkor többet nem látogathat meg minket, és egyébként is majd lesheti, hogy öregkorában ki fogja gondozni.

Na ez jut eszembe az új Varga-csomagról.

 

http://www.zsiday.hu/blog/kamucsomag