A krími válságnak vége

Sajnos megvalósult, amiről a múlt héten írtam, a krími oroszok “behívták” a Birodalmat, s ők örömmel siettek honfitársaik védelmére (www.zsiday.hu). Oroszország gyakorlatilag annektálta a Krímet, ami bizonyos szinten érthető is, hiszen sok orosz szemszögéből a Szovjetunió széthullása Trianon-szintű esemény volt, és csak ezt orvosolják. A kérdés természetesen a hogyan tovább. Én úgy vélem – persze  tudom hogy ez egy nagyon leegyszerűsített nézőpont – hogy az oroszok elérték, amit akartak, tudják, hogy ha tovább feszítenék a húrt, akkor azzal már tényleg nagy bajt hoznának a saját fejükre is. Tehát nekik innentől semmi dolguk nincs, a Krím, a többségi oroszlakta terület már megvan. Az ukránok pedig nem fogják megtámadni az oroszokat, mert az öngyilkosság lenne. Mindkét fél érdeke a “furcsa háború” folytatása, ahol nincs puskaropogás (persze van rosszabb forgatókönyv is: polgárháború a kelet-ukrajnai területeken…). Az ENSZ persze majd fenyegetőzik, az ukránok szintén, az oroszok mentegetőznek, de maradnak, telnek a hetek-hónapok, tárgyalnak, üzengetnek, és egy év múlva mondjuk kiírják a  népszavazást, amin nem meglepő módon a Krím függetlenedéséről döntenek, majd ezután egy-két lépésben Oroszország részévé válik a félsziget.

Ami a gazdaság és tőkepiacok számára fontos az az, hogy ha bejön a fenti forgatókönyv, akkor gazdasági szempontból, a fejlett országok számára a krími válságnak vége. Komoly hatással nem lesz rájuk – különösen az USA-ra, és Ázsiára nem. Persze az esemény még inkább kiemeli a feltörekvő országok kockázatosságát, és így folytatódhat a furcsa kettősség: erős fejlett gazdaságok/piacok és gyenge feltörekvők.

Ami Magyarországot illeti, a tőzsdei cégeket erősen érinti az esemény: mind a Richter, mind az OTP komoly profitkieséssel számolhat, ráadásul mindkettő esetében egy eddig jelentős növekedést felmutató, vagy potenciálisan növekedést hozó régió eshet ki, gyengülhet el. A Keletre nem exportáló cégeknek azonban a “jó” a helyzet, mert ez a forint további gyengülése/tartós gyengesége irányába mutat, ami az ő bevételeiket növeli. Immáron gyakorlatilag azt látjuk, hogy minden feltörekvő ország kamatemeléssel próbált gátat szabni devizája gyengülésének (ma az oroszok emeltek 150 bázispontot), úgyhogy már csak egy legény van talpon a vidéken, aki fittyet hány a kamatot követelő kérges-szívű befektetők nyomásának: Magyarország. Ez nem túl jó ómen a forintnak.

Ami még érdekes, hogy mennyire erős az euró a dollárral szemben: éves csúcs körül táncikál, miközben a dollár, az arany és a svájci frank standard módon erősödni szoktak háborús helyzetben (az utóbbi kettő most is erős, a dollár érdekes módon nem). Valószínűleg arról van szó, hogy Európa helyreállása komoly tőkebeáramlást okoz, keresletet generál az európai eszközök irányt, miközben az elmúlt években masszív többletessé vált a folyó fizetési mérleg is, s a kettő eredője a masszív eurókereslet

epp.eurostat.ec.europa.eu

epp.eurostat.ec.europa.eu

Ez hajtja felfelé az eurót, és rendkívül látványos, hogy a háborús hírek ellenére is milyen erős. Ez további erőt vetít előre…

www.zsiday.hu