21858789 - beautiful yuyuan garden at night,traditional shopping area in shanghai, china.

A külföldi turisták mentik meg a kínai gazdaságot?

A távol-keleti országok nem a nyitottságukról híresek, különösen igaz ez Kínára mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben. Ugyan a világ leglátogatottabb országainak listáján ott van Kína is, a zárkózottság és a politikai viszályok az idegenforgalmat is hátrányosan érintik. Pedig a gazdasági paradigmaváltásban a turizmusnak is fontos szerepe van, ami még kiaknázatlan előnyöket rejthet magában az ország számára.

Már hosszú évek óta tudni lehet, hogy problémák vannak a kínai gazdasággal, nemrégiben például az IMF kongatta a vészharangokat az adósság miatt, ami az intézmény szerint 2020-ra a GDP 300%-áig is kúszhat. A vezetés is évek óta hangoztatja, hogy lassan de biztosan a gazdaság növekedési modelljét a mostani hitellel hajtott beruházás központúról a fogyasztásorientált szerkezet felé igyekszik eltolni.

Ebben nagy szerepe van az egyre inkább növekvő jelentőségű szolgáltató szektornak, ami idővel a növekedés motorjává válhat. Ugyanakkor egy olyan kulturális és természeti adottságokkal ellátott ország számára, mint Kína, a turizmus sem elhanyagolható tényező. Márpedig az ország gazdasági téren is tapasztalt zárkózottsága az idegenforgalomra is rányomja a bélyegét.

Számos akadály áll a kínai idegenforgalom előtt

Az viszonylag köztudott, hogy a kínai társadalom nem a legbefogadóbbak közé tartozik, aminek gyökereit valahol a konfucionista mentalitásban kell keresni. Erről árulkodik az is, hogy az országban a külföldi letelepedők, bevándorlók szinte elenyésző számban képviseltetik magukat, a legutóbbi 2013-as becslés szerint az 1,4 milliárdos lélekszámú országban mindösszesen 1 millió külföldi él.

Ugyanakkor a kínaiak is felfedezték a turizmusban rejlő gazdasági előnyöket, az 1970-es évektől folyamatosan nyitották meg az országot a külföldiek előtt. Évtizedeken keresztül a kínai állam komoly anyagi forrásokat (évente közel 10 milliárd dollárt) mozgósított például a kínai nyelv népszerűsítése és a tengerentúli egyetem alapítása, vagy közvetlenül a turizmus fellendítése céljából. Ezektől azt remélte, hogy idővel egyre több turista jön majd az országba Európából és az USA-ból egyaránt.

Ugyan az országot évente 60 millió turista látogatja, az erőfeszítések részben eredménytelennek bizonyultak, hiszen a látogatók zöme, közel 70-80%-a a szomszédos országokból: Hongkong, Makaó vagy Tajvan területéről érkezik. Ugyanakkor a látszólagos nyitottság és a törekvések ellenére egyelőre nem az látszik, hogy tárt karokkal várná az ország a külföldieket.

Vegyük csak az utazáshoz szükséges vízum kérdését. Azt láthatjuk, hogy mindösszesen 13 ország állampolgára számára megengedett vízum nélkül belépni Kína területére (összehasonlításként az USA-ban 38 országra igaz). A vízumhoz jutás sok ország esetében viszonylag hosszadalmas és drága procedúra lehet. Márpedig ezek a korlátozások jelentős akadályokat teremtenek, ami a potenciálistól elmaradó idegenforgalomban ütközik ki.

Egy friss tanulmány szerint a vízumkötelezettség megléte egy adott országban évente közel 70%-kal is csökkentheti az országba tett utazások számát. Ez nagyon jól meg is látszik a számokon: 2015-ben Kína területére mindösszesen 2 millió amerikai látogató érkezett, viszont Hongkong városállama 1,8 millió amerikai turistával büszkélkedhetett (úgy, hogy a hongkongi GDP csupán a kínai 3%-ára rúg, míg a lakossága kevesebb, mint 1%-a a kínainak).

De Kínában sokszor a politika is beleszól az ország idegenforgalmának kérdéseibe, különösen a Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal folytatott viták kapcsán. Például a kínai kormány egy rakétavédelmi rendszer körüli incidens miatt szigorította a dél-koreaiak Kínába utazásának feltételeit. Az ország idegenforgalma szempontjából fontos dél-koreaiak erre válaszul inkább távol maradnak az országtól, és inkább valamilyen japán desztinációt választanak úti célul.

Természetesen mindennek a makrogazdasági hatásai sem maradnak el. A Federal Reserve Board által készített tanulmány szerint 2016 végén nagyjából 190 milliárd dollár volt az az összeg, amit a kínai turisták külföldön fogyasztásra költöttek el. Azonban korántsem kiegyensúlyozott a helyzet, hiszen a Kínába érkező turisták költései nagyságrendileg 35 milliárd dollárra tehetők éves szinten. A hivatalos fizetési mérleg statisztika turizmushoz kapcsolódó sorain pedig 217 milliárdos deficitet láthattunk 2016-ban, ami az árumérleg teljes többletének 44%-ára rúg. Márpedig egy olyan ország számára, amelyik a tőkekiáramlást meg akarja előzni, a turisták hiánya fájó pontot jelent.

Ezek alapján sokat tehetne még a turizmusért, bár politikai szempontból nehézkes lépések lehetnek ezek. De már például a vízumrendszer egyszerűsítésével is eredményeket lehetne elérni.