A létező szocializmus és egyebek

Ugye tudjuk, hogy miképpen működött a szocializmus? A sikeres vállalatoktól elvette a nyereséget és a sikerteleneket szubvencionálta, tartotta életben belőle. Ez csak arról jutott eszembe, amit Lázár János nyilatkozott:

“A miniszterelnök úr világosan fogalmazott a kampányban és a választások után, hogy továbbvisszük a gazdaságpolitikánkat, s ez az adónem is ennek része: ha valaki extra profitot termel, akkor extra adót fizet.”

www.napigazdasag.hu

Eltekintve attól, hogy az extraprofit alapvetően egy marxista fogalom tehát egy modern piacgazdaságban erről eleve nem vitatkoznak a politikusok (csak a Versenyhivatal lép, ha monopol/oligopol struktúrák miatt ilyen esetleg kialakul!), ez egy borzasztóan káros elv. Ennek alkalmazása vezetett részben a szocializmus összeomlásához…

***

Ukrajnában önkéntes adósságátstrukturálásról beszélnek.

Egyértelmű, hogy Ukrajna képtelen adósságát kifizetni, úgyhogy csak 3 megoldás van: vagy az oroszokkal barátkoznak, és ők segítenek, vagy az EU-val, és ők segítenek, vagy csődöt mondanak. Már korábban leírtam, hogy az ukrán adósság átstrukturálása nagyon valószínű, egyszerűen nem jön ki máshogy a matek. A görög példa alapján pedig tudjuk mit jelent az “önkéntes” átstrukturálás. Ott a befektetésük 60-80%-át bukták el “önkéntesen” a befektetők. Lehet, hogy itt jobban alakulnak majd a dolgok, de nem látni, hogy mi vagy ki segítene az ukránokon…

***

Azon gondolkodtam, hogy ha a magyarországi bankok egyben visszafizetnek a lakosságnak 400 milliárd forintot az árfolyamrés/kamatemelések kapcsán, amint azt a kormánypárt ígéri ősszel meghozandó (egyelőre ismeretlen tartalmú) törvénye alapján, akkor az nagyon komoly lökést adhat a hazai fogyasztásnak. Valószínűleg egy része megtakarításra kerül, de a tartósan alacsonyabb törlesztők és egyszeri pénzeső hatására 2015-ben igen komoly fogyasztás is lehet, így mind idén, mind jövőre elképzelhető a komoly növekedés  (3-4%) idehaza. Persze az nagy kérdés, hogy ezt a pénzt honnan fogják összeszedni a bankok???

***

Struktúraváltás: vannak olyan befektetési sztorik, nagyobb trendek, amelyek évekig fennállnak, és igazán mással nem is kell(ene) törődni. Ilyen volt 2000-től 2003-ig a részvénypiaci buborék után a tőzsdék mélyrepülése, 2003-tól 2008-ig az árupiaci szárnyalás (és vele a feltörekvők országok tőzsdei sokszorozódása), 2009-től pedig a kockázatos kötvények – idehaza pl a devizás vállalati kötvények (Magnolia, Opus, stb.). megvásárlása Ez a sztori azonban végetérni látszik: a hozamok mélypont körül vannak, és az amerikai hozamemelkedési trend elindulásával pedig meg fog nőni az elérhető alternatív hozam, így ezek a kockázatos eszközök nem lesznek vonzóak. Jó lenne tudni, hogy mi az a következő nagy trend amire rá lehet(ne) ülni. Nehéz kérdés, mert nagy olcsóság semmiben nem látszik…

www.zsiday.hu