Ozan Ozkural
jún.
27
2016

A menedékek neve: dollár és jen

Előbb-utóbb kialakul egy újfajta realitás a tőkepiacokon, amihez mindenki hozzá fog szokni és a dolgok aztán ismét mennek tovább, mint rendesen. Kétségünk se legyen azt illetően, hogy Nagy-Britannia továbbra is az egyik legegészségesebb gazdaság marad, erős jogállami keretek között, nem fogja elveszíteni globális pénzügyi központ pozícióját. Ezt mondja interjúnkban Ozan Ozkural, az Ázsiában, Latin-Amerikában, Európában egyaránt aktív globális befektetői és tanácsadói csoport, a Tanto Capital Partners tulajodonos-ügyvezetője. Nyomatékosan figyelmeztet azonban: a következő hónapokban a kisbefektetők akár minden megtakarításukat elveszíthetik, ha a viharos árfolyammozgások közepette akarnak „nagyokosok” lenni, a zavarosban próbálnak halászni. Ettől függetlenül szinte bizonyosra veszi, hogy a dollár és az euró hamarosan „pariba” kerül egymással, s hogy a japán eszközöket és a jent fogja egy ideig legfőbb menedékhelynek tekinteni a globális befektetői közösség.

Zentai Péter: A Brexit népszavazás eredménye – megítélése szerint – a végét jelzi-e a tőkepiacok utóbbi öt-hat évben tapasztalt viszonylagos erősödési folyamatának? Avagy kérészéletűnek ígérkező pánikhelyzet állt csupán elő?
Ozan Ozkural: Inkább hajlok annak kimondására, hogy ami az Egyesült Királyságban történt, történik, az egy merőben másfajta „játék” nyitánya. A piacok árazása drámaian megváltozik, ez szinte bizonyosra vehető. Csakhogy amíg nincs kapaszkodónk arra nézve sem, hogy az egészen közeli jövő milyen lépéseket tartogat a – Nagy-Britannia és az Unió közti, esetleg az Egyesült Királyságon belüli – válási folyamatban, addig tele leszünk bizonytalansággal, ennek megfelelően piaci szélsőséges kilengések, radikális volatilitás uralja a tőzsdéket, az árfolyammozgásokat. Előbb-utóbb azonban kialakul egy újfajta realitás, amihez mindenki hozzá fog szokni és a dolgok aztán ismét mennek tovább, mint rendesen. Kétségünk se legyen azt illetően, hogy Nagy-Britannia mindentől függetlenül egészséges gazdaság és erős jogállam marad a jövőben is, mely nem veszítheti el globális pénzügyi központ pozícióját.

Ön szerint nem került életveszélybe az Európai Unió? Mit fog lépni vajon Oroszország? Az európai gyengülés mennyiben érinti a feltörekvő piacokat, az ázsiaiakét például?
Hirtelen megnőtt az Európai Unió vezetőinek és az uniós tagállamok kormányainak közös felelőssége: rajtuk, akaratukon, bátorságukon, cselekvőképességükön, egységük szilárdságán múlik, hogy életben képesek-e tartani az Európai Uniót. Ugyanis az Unió megalakulása óta nem voltak annyira polarizáltak, belülről és egymással szemben is olyannyira megosztottak ezek a tagállamok, mint jelenleg. Nagy kérdés, miként fogják az európaiak menedzselni az elemi erővel feltörő holland (Nexit) vagy francia (Frexit), majd az ezek nyomán más tagállamokban is óhatatlanul jelentkező leválási, kilépési, népszavazási törekvéseket.

  1. Az uniós egységtörekvéseket gyengíti Oroszország ügye: a britek – hiszen két éven át még teljes joggal beleszólhatnak mindenbe – az amerikaiakkal egyeztetve továbbra is mindent megtesznek az Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedések fenntartásáért. A németek és a franciák ellenérdekeltek viszont, mert nemzetgazdaságaik egyre jobban szenvednek az orosz kapcsolat felfüggesztése miatt.
  2. Ázsia kapcsán már egyértelmű, hogy Japánra az egész világ úgy tekint, mint valami „bombabiztos” menedékhelyre. Ostromolják a japán államkötvénypiacot, a jenre félelmetes felértékelődési nyomás nehezedik.
  3. Ugyancsak felértékelődnek az amerikai eszközök a következő időszakban – a dollárt is beleértve természetesen.
  4. A feltörekvő piacok kapcsán említésre méltóak a Törökországra váró következmények: elveszett illúzióvá válik a terv, hogy Törökország az Európai Unió tagjává váljon, mert a jelenlegi helyzetben Európa nem fog még csak tárgyalni sem egy muszlim többségű országgal, amely ráadásul több milliónyi menekültet kénytelen befogadni. Holott – egyébként – Törökország gazdaságára, piacára és emberanyagára egyre égetőbben szüksége van Európának.

Mit vár a devizapiacokon?
Mindenekelőtt azt, hogy hamarosan „pariba” kerül a dollár és az euró. Az amerikai gazdaság teljesítménye az európaihoz viszonyítva ugyanis sokkal jobbnak nevezhető, a kamatszintek közti különbség elkerülhetetlen növekedése szintén a dollárt erősíti az euróhoz és lényegében szinte minden más devizához képest. A dollár felértékelődésének egyetlen esemény vethet gátat: ha Donald Trumpot választják meg elnöknek. Borítékolható azonban, hogy még abban az esetben is csak átmenetileg fékeződhet le a dollár. Mindemellett azonban érdemes tudni, hogy Trump megválasztása esetén tartósan befolyásolhatja az olajpiaci helyzetet illetve az ázsiai képet, hogy Irán piaca ismét bezáródna, ellene megint büntető intézkedések jönnének, és súlyos károkat szenvedne az amerikai–kínai kapcsolatrendszer.
Ázsiában ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a jen felértékelődése együtt jár a kínai pénz, a jüan újabb gyengülési periódusának kezdetével.

Mit lép Ön, s mit tanácsol ebben a helyzetben más vagyonkezelőknek illetve a kisbefektetőknek?
A bizonytalanságok világában a viszonylagos bizonyosságokat keressük. Az infrastruktúra-fejlesztés és az energiaszektor tűnik hosszú távra szóló bizonyosságnak.
Figyelmeztetünk azonban arra is, hogy rövid időtávon belül annyira kiszámíthatatlan és annyira viharos szituációk alakulnak ki a tőkepiacokon, hogy akár minden megtakarításunkat elbukhatjuk, ha a zavarosban akarunk halászni és eddig visszatartott pénzeinket olcsóbbá vált részvényekbe és más leértékelődött eszközökbe helyezzük. A kisbefektetőket mindenképpen eltanácsolom, hogy saját fejük után menjenek és globális játékosként próbáljanak piacra lépni.