Már.
13
2013

A mesterterv

Előrebocsátom, hogy hányingerem van a mesterterv” szótól, amely az angol master plan tükörfordítása. Ennél rusnyább magyar szót ritkán hallok, kár hogy kezd meghonosodni a közéletben. De nem nyelvészeti vitát akarok lefolytatni, hanem az Orbán-Matolcsy kettős forinttal és kamatokkal kapcsolatos kibontakozni látszó tervéről írnék inkább.

Jól látható, hogy mi a végcél. Fellendíteni az ipart (mert a világban mindenhol a gazdaság nagy részét kitevő szolgáltatói szektort alantasabbnak tartják az előbbinél, igazi munkának meglehetősen atavisztikus módon csak az ipari és mezőgazdasági termelést tekintik), sok, közepesen képzett, olcsó munkaerővel (plusz  mérnökök hadával), gyenge devizaárfolyammal, alacsony kamatszinttel. Pontosan a kínai modellt másolják, ahol folyamatosan negatív reálkamatot tartanak, a megtakarítóktól átcsoportosítják a pénzt az állam, és az államon keresztül az erőltetett iparfejlesztés irányába, és ezalatt a devizát is alulértékelten tartják.

A modell tehát erősen exportorientált, alapfeltétele az állami iparfejlesztés, és nagyon alacsony kamatszint valamint alulértékelt deviza.

A bibi csak az, hogy mindennek az útjában állnak a devizahitelek, mert mindaddig nincs alacsony kamat (és ebből eredően gyenge forint), amíg a forint gyengülése veszélybe sodorja a lakosság és vállalatok nagy részét. A mesterterv” első része kell tehát, hogy legyen a devizahitelek TELJES eltüntetése a rendszerből. Ennek megvalósítási módja kérdéses, de biztos vagyok benne, hogy már dolgoznak rajta. Ha ez lezajlott, akkor pedig le lehet vinni a magyar kamatszintet 2-3%-ra, a forint pedig menjen, ahová csak akar. Valószínűleg a terv második részét már nem lehet megvalósítani a 2014-es választásokig, de az is lehet, hogy megpróbálják. Mindenesetre, ha 2014 után is marad a jelenlegi kormányzat, akkor nagyon valószínű, hogy a kamatok padlón, az euró árfolyama pedig az egekben lesz. Nem tudom, hogy ez végül jó lesz-e vagy sem Magyarországnak, de a jelenlegi jelzések alapján erre lehet készülni. 15-20 év után, amikor bolondság volt devizában, és nem forintban megtakarítani* (a forint stabilitása és a nagy kamatkülönbség miatt), a jövőben ez valószínűleg már valószínűleg nem ilyen egyértelmű kérdés lesz.

*Jó példa erre, hogy aki 2008-ban 230-as forint-euró árfolyamnál eurójából vett forintot, és magyar állampapírban tartotta európai helyett, az most egy nagyobb forintgyengülés után is jobban áll, mintha eurót tartott volna

Forrás: zsiday.hu