A múlt vonzásában

„History does not repeat itself but it does rhyme”

Mark Twain híres mondásának fontos üzenete van a befektetők számára. Bár nem ismerjük az oda vezető utat, de az eszközök árazása, teljesítménye előbb-utóbb vissza fog térni a hosszútávú átlagukhoz. Ennek kapcsán érdekes kitekintést jelent a Merrill Lynch múlt héten készült anyaga, mely az egyes eszközosztályok teljesítményét mutatja be történelmi távlatokban.

Miben van ma jelentős eltérés a múlthoz képest?

  • Az amerikai tíz éves hozam 220 éves mélypont környékén tartózkodik. A holland kötvények hozama 500 éves mélyponton van (ha lehet egyáltalán hinni ilyen hosszú statisztikának). A francia hozamok 260 éve nem voltak ennyire lent, a német kötvények az elmúlt 200 évben csak nagyon rövid időre tartózkodtak ilyen alacsonyan az 1920-as években.
  • Európai részvények osztalékhozama 320 bázisponttal haladja meg a német 10 éves kötvény hozamát, ilyenre nem volt példa az elmúlt 90 évben, amióta adata van a Merrill Lynch-nek.
  • 1988-ban a japán részvények tették ki a világ részvénypiaci kapitalizációjának 44 százalékát, ma ez az érték 8 százalékra süllyedt. Itt egyértelműen a múltbeli adat volt extrémebb, mint a mai helyzet, de az átrendeződés mértéke így is rendkívüli!
  • Fejlődő piaci részvényindexek 63-szorozták értéküket a ’60-as évek vége óta, aminek hatására a kapitalizáció alapú részarányuk a ’88-as 4%-ról mára 18%-ra emelkedett.
  • A világ fő részvénypiacai az elmúlt 90 évben éves 12-13 százalék hozamra voltak képesek. Az elmúlt tíz évben ezzel összhangban lévő teljesítményre csak a fejlődő piaci részvények voltak képesek, a főbb fejlett piacok csak 2-6 százalék közötti éves hozamot produkáltak.
  • Bár az elmúlt időszakban már komolyabb korrekción esett át a réz árfolyama, az elmúlt tíz évben így is évi 16,5%-ot emelkedett, messze meghaladva az elmúlt 90 év 7 százalékos átlagos emelkedését. Hosszabb kitekintésben tehát bőven lenne még tér a nyersanyagárak korrekciójára, amelyről bő egy hónapja Hangya írt.
  • Jelentősen átalakult az amerikai részvények tulajdonosi összetétele az elmúlt 60 évben. Míg a II. világháborút követően a részvényeket 90%-ban közvetlenül magánszemélyek birtokolták, addig mára ez az arány 37 százalékra süllyedt, helyüket egyre jobban átveszik a befektetési alapok és más pénzügyi intézmények. Ezzel párhuzamosan jelentősen lerövidült a befektetők időhorizontja (megugrott a részvények forgási sebessége), az S&P500-at követő SPDR ETF tulajdonosai például 5 naponta kicserélődnek!!!
  • Az amerikai állampapírok tulajdonosai is átrendeződtek, míg 1945-ben a kötvények 98 százaléka hazai kézben volt, addig mára a külföldiek tulajdoni aránya 44%-ra emelkedett. Ez elég sokat elmond arról, hogy mennyire működött fenntartható módon az amerikai gazdaság az elmúlt évtizedekben.
  • Mindezek alapján hosszútávra tekintő kontrariánus befektetőként távolról kerülni kellene a fejlett piaci kötvényeket és zsákolni a japán és európai részvényeket.