A nemzetközi értékpapírok teljesítettek a leggyengébben az első félévben

A tőkepiacok elmúlt hónapokbeli mélyrepülése a befektetési alapokra is rányomta bélyegét, bár az alapkezelők szerint átcsoportosításokra, illetve jelentős tőkekivonásokra nem került sor. A leggyengébben a nemzetközi részvényalapok teljesítettek az elmúlt félévben, míg a pénzpiaci alapok stabilan tartják korábbi szintjüket.

Az értékpapírpiacok megingását követően az amerikai részvényalapokból pánikszerűen vonták ki a pénzt a befektetők, az amerikai indexek négyéves mélypontjukra kerültek, s úgy tűnik, a fellendülés egyelőre elmarad. Tény, hogy a tengerentúli alapok első félévi teljesítménye aligha örvendeztette meg a befektetőket. Hacsak nem fémipari, ingatlan-, avagy természeti kincsekbe invesztáló alapot választott az érdeklődő – amelyek 54, 12, illetve 7 százalékos hozamot biztosítottak az év első hat hónapjában –, a veszteséget nem kerülhette el. A legnagyobb értékvesztést a kommunikációs alapok érték el 40 százalékos veszteségükkel, míg a technológiai ágazatba fektető alapoknak 34, az egészségügyi ágazat papírjait vásárló alapoknak pedig 24 százalékos veszteséggel kellett beérniük.

Az ázsiai értékpapírokat tartalmazó alapoknál némileg kedvezőbb a helyzet: 3,4 százalékos hozam üthette a befektetők markát. A többi nemzetközi alap már nem járt ilyen jól: az európai régióba invesztáló alapok 4,4, míg a globális alapok 2,2 százalékot veszítettek. Ennek tükrében nem is meglepő, hogy idén már számos nagy globális alap mérsékelte az amerikai részvények súlyát portfólióiban, mondván, az európai és ázsiai piacok jelenleg kedvezőbb befektetési lehetőségeket biztosítanak számukra.

A hazai befektetési alapok sem tudták kivédeni az elmúlt hetek részvénypiaci mélyrepülését, illetve az állampapírpiacokon megugró hozamokat, amelynek következtében a május végi 870 milliárd forintos összesített nettó eszközértékük árnyalatnyit mérséklődött. Év elejéhez képest azonban még így is több mint 20 százalékkal nőtt a hazai befektetési alapok vagyona, s mint Fater Gyula, a BAMOSZ elnöke rámutatott: nagy elvándorlásról szó sem volt, a befektetők többsége nem mozdult.

Egyes alapkezelők arról számoltak be, hogy néhány befektető a kötvényalapokból a pénzpiaci alapokba csoportosította át tőkéjét, jóllehet a kedvezőtlen események a korábban kockázatmentesnek tűnő, infláció felett biztosan teljesítő kötvény-, illetve pénzpiaci alapokat – a befektetési alapok összvagyonának 87 százaléka itt található – sem kímélte. Az alapok az elmúlt három hónapban másfél, illetve ötszázalékos hozamot nyújtottak, míg az első féléves teljesítményüket nézve öt, illetve hat százalék feletti átlagos hozamot produkáltak.

A kötvényalapoknál maradva, az alapkezelők többsége igyekszik nemzetközi kötvényalapját átstrukturálni, hiszen mint az egyik szakértő fogalmazott: a jelenlegi környezetben sok értelmük nincs. Az év első hat hónapjában átlagosan három százaléknál nagyobb veszteséget értek el, míg a közép-európai kötvényalapoknál ennél magasabb megtérüléssel lehetett számolni. „Kicsit rosszabb hozamot lehetett velük elérni, mint a hazai kötvényalapokkal, amelynek az oka a zloty árfolyamcsökkenése a forinttal szemben” – jegyezte meg Vízkeleti Sándor, a CA-IB Alapkezelő vezetője CA Közép-Európai Kötvény alapjukkal kapcsolatban.

A kelet-európai értékpapírok felbukkanása más alapoknál is tetten érhető. Az OTP Alapkezelő Quality és Paletta alapjának portfólióját az első negyedév során színesítette cseh, lengyel és horvát papírokkal, mondván, a régió valamivel nagyobb befektetési alternatívát kínál számukra, ráadásul az országok részvénypiacai hasonlóan mozogtak.

A részvénypiacokon uralkodó pesszimizmus az alapok teljesítményén is meglátszott: a nemzetközi részvényekbe fektető alapok átlagosan 30, a hazai részvényekbe fektetők három százalékot meghaladó veszteséget értek el az év első hat hónapjában. Az elmúlt három hónap hozamalakulását nézve ennél jóval kedvezőtlenebb a kép: a nemzetközi alapok 60, a hazaiak 20 százalékos veszteséget mutattak fel.

Az áresések kapcsán csak minimális portfólió-átalakításról számoltak be az alapkezelők. A CA-IB sem strukturálta át részvényalapját, hiszen mint rámutattak: nem az határozza meg összetételüket, hogy rövid távon milyen árfolyammozgások történnek. Vízkeleti Sándor szerint a nyugati makrogazdasági mutatók javulnak, s ennek előbb-utóbb a részvénypiacok alakulásában is tükröződnie kell. A vegyes alapok három, az ingatlanalapok pedig hét százalék fölötti hozammal dicsekedhetnek az első félévben, míg ha az elmúlt három hónap teljesítményét nézzük, úgy közel hétszázalékos veszteséget, illetve hét százalékot meghaladó nyereséget realizálhattak.

A hazai piac ez évi újdonsága közé tartozik az alapok alapja, avagy az úgynevezett „esernyőalap”. Ezeknek az a sajátossága, hogy más alapkezelő befektetési jegyeit vásárolják meg, jóval szélesebb befektetési lehetőséget teremtve így az érdeklődőknek. A Raiffeisen Alapkezelő nemzetközi kötvényalapját alakította át június végén „esernyőalappá” (Konvergencia Alap), amit Balogh András igazgató azzal indokolt, hogy a forint erősödése miatt a külföldi kötvények által elérhető hozam nem versenyképes, ráadásul az elkövetkező években sincs erre kilátás. A Konvergencia Alap a csatlakozás előtt álló cseh, lengyel és magyar piacokon befektető alapok jegyeit vásárolja majd, amely a várható hozam szempontjából perspektivikus területnek ígérkezik. S bár az alap költségei magasabbak lehetnek, az elérhető hozam ezt kompenzálja – véli Balogh András. A Concorde Alapkezelő július végen indítja útjára nemzetközi alapokba fektető esernyőalapját, amelyet – véleményük szerint – elsősorban meglévő nyugdíjpénztári ügyfeleik vásárolnak majd. A CA-IB egyelőre nem gondolkodik alapok alapjában, mondván, nem látnak olyan jelentős igényt a befektetők részéről. A BAMOSZ elnöke is úgy látja: egyelőre nehéz az ügyfelek érdeklődését felkelteni a külföldi értékpapírokba befektető alapokat illetően. Fater Gyula szerint az év második fele újabb befektetési lehetőségekkel színesedhet, a származékos alapokkal, amelyre a január elsején életbe lépő új tőkepiaci törvény szintén lehetőséget ad.

Farkas Barbara

Forrás: Népszava – 2002. július 9.