A rabbi és a kormányzati élénkítés

Bizonyára sokan ismerik az ősrégi viccet  a rabbiról, akit két, egymással vitatkozó tanítvány kért fel állásfoglalásra.
Az első tanítványt végighallgatva a rabbi hosszasan bólogatott, majd azt mondta: „igazad van, fiam”. A másik tanítvány ellenkezett, elmondta a maga igazát, s a rabbi bólogatva azt mondta: „neked is igazad van, fiam”. A rabbi titkára, aki szintén a tanítványa volt, meghökkent, hiszen két homlokegyenest ellentmondó igazságot gondolt igaznak. A titkár megjegyzése hosszas gondolkodásba ejtette a rabbit, aki végül azt mondta titkárának: „neked is igazad van, fiam”.

Ez a vicc ugrott be, mikor végre megfogalmaztam magamnak napjaink egyik legélénkebb közgazdasági vitájával kapcsolatos véleményemet.

Az egyik közgazdász csapat képviselője  azt mondja: „Az évtizedek óta nem látott sokk a fejlett gazdaságok életében, a jelentős eszközár-csökkenés és a deleveraging (azaz a magánszektor csökkenti fennálló adósságát) miatt az államnak pénzt kell pumpálni a gazdaságba, ellenben minden megszorítás a gazdaság lassulásával és az adóbevételek csökkenésével csak növeli a recessziót, s halálos spirálba taszítja az adott országot.” Hogyan kommentálnám ezt az állítást? Igazad van fiam!

A másik csapat vezére azt mondja: „Egyes országok adósságmutatói olyan magasak, hogy minden további költségvetési hiány kezelhetetlen szintre emeli az adósságot.” Mit mondana erre egy „Nyugdíjas” rabbi? Neked is igazad van fiam!

Ja, hogy a két dolog nem összeegyeztethető? Neked is igazad van fiam!

De ki mondta, hogy minden egyenletrendszernek van helyes megoldása? Attól tartok, a fenti probléma egy ilyen feladat. Nincs jó megoldása a racionális számok halmazában. Mi marad? Majd jönnek az irracionálisok…