A részvényesek hatalma – Így tesznek a nagybefektetők a klímakockázat ellen

A részvényesek természetesen a cég mindennapjaiba nem szólnak bele, ugyanakkor a stratégiai kérdések fontos irányítói lehetnek. Amennyiben megvan az összhang a tulajdonosi körben, akár nagyobb változásokra is rávehetik a cégeket. Pontosan ez történt az elmúlt hetekben is, amikor a részvényesek a világ legnagyobb olajcégétől is a klímaváltozás kockázatainak számszerűsítését követelték meg.

A korlátozott felelősség kialakulásának hosszú történelme van és az evolúció egyik fő motívuma a cég irányítóinak és tényleges tulajdonosainak szétválása. Tulajdonképpen amikor részvénnyel rendelkezünk, ezt használjuk ki, hiszen úgy profitálhatunk a cég eredményességéből, hogy nekünk nem kell aktívan dönteni afelől, hogy milyen irányba haladjon a vállalat.

Ugyanakkor a törzsrészvény megadja arra a jogot, hogy részt vegyen a befektető a cég közgyűlésén és tulajdonosként ő is beleszóljon a cég életébe. Nyilván a kisbefektetők a széttöredezett szavazati jogok miatt ezt kevésbé tehetik meg, hiszen a tőzsdén forgó több millió részvénynek csak egy apró szeletével rendelkeznek.

Ugyanakkor a cégek részvényesei között ott vannak a különböző szakmai befektetők, így alapkezelők, biztosítók és nyugdíjalapok is. Ezek a szereplők összességében igen nagy részvénypozíciókban ülhetnek, így rendkívül fontos számukra, hogy az adott vállalat jövője miként alakul. Már eleve a részvények kiválasztásakor nagy erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a cég működésének mélyére lássanak, és sokszor aktív kapcsolatot tartanak fent a menedzsmenttel is.

Tulajdonképpen stratégiai kérdésekben felléphetnek a háttérből a részvényesek, és a szavazati jogoknak köszönhetően akkor is közbeavatkozhatnak, ha valami nem jól megy a cég háza táján. Ma egyre többször társadalmi-környezeti kérdések is terítéken vannak, amik tulajdonképpen a cég tevékenységére negatívan hatnak, viszont a cég hosszú távú működése miatt fontosnak számítanak. Ugyan egy-egy részvényesi csoport egyedül gyenge lehet, de az együttműködés már számottevő eredménnyel jár a szavazati jogok kritikus tömege esetén.

A Wall Streeten is fontos a klímaügy

Azonkívül, hogy elterjedtebbek a különböző klímastratégiák a befektetések során is, amelyek például a tiszta energiát használó cégekbe fektetnek be, a hagyományos iparágakban tevékenykedő cégeket is igyekeznek új irányba terelni.

A közelmúltban éppen olajipari vállalatoknál történt hasonló eset, amikor is a részvényesek a klímaváltozás üzleti kockázatai miatt szavaztak a közgyűléseken. A helyzet pikantériája, hogy ezzel párhuzamosan történt Donald Trump döntése is afelől, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, amiben a világ 200 országa is részt vesz.

A világ legnagyobb olajcégénél, az ExxonMobilnál azonban a tulajdonosi kör több mint 60%-a kiállt amellett, hogy a vállalatnak többet kell foglalkoznia a klímaváltozás hatásaival, és ezt folyamatosan számon kell tartania, beépítve a szempontokat a cég elemzéseibe. Habár a téma már évek óta aggodalommal tölti el a befektetőket, az előző években még a részvényesek ekkora hányada nem állt nyíltan az ügy mögé.

Azonban most a kezdeményezést olyan befolyásos nagybefektetők is támogatták, mint a BlackRock vagy a Vanguard alapkezelő, amiből látszik, hogy milyen kiemelt jelentőségű a kérdés (a két vagyonkezelő az Exxon 13%-át birtokolja). Ugyan kötelező érvényű diktátumot ez nem jelent a cég részére, de mivel a részvényesek többségi akaratát tükrözi, a vezetés várhatóan megfontolja a javaslatot.

De úgy tűnik, hogy az idei év a megnövekedett részvényesi aktivitásról szól. Egy másik olajipari cégnél, az Occidental Petroleumnál is a klímaügyi szempontok figyelembe vételére szólították fel a vezetést a részvényesek, ahol a nagy alapkezelők nevei szintén feltűnnek a támogatók sorában. Ezenkívül több energetikai vállalatnál is a megnövekedett tulajdonosi érdeklődés jelei mutatkoznak, és már a közgyűlésre is benyújtották a klímaügyi javaslatokat (például Duke, DTE, PNM, XCel, Dominion Resources vállalatoknál).

De nem is véletlen a kérdésfelvetés, hiszen az olajcégek jövőbeli kilátásaival kapcsolatban egyre több kérdőjel merül fel, mivel a fosszilis energiahordozókon alapuló üzleti modell egyre instabilabb alapokon nyugszik. Ugyan az Exxon a saját előrejelzéseiben 2040-ig növekvő olajkereslettel számol (110 millió hordó/nap), azonban sokan keresik már az alternatív befektetési irányokat is. Az biztos, hogy nem árt a felkészülés az Exxonnál és a többi energiacégnél, autóipari vállalatnál sem a trendekre.