A robotok mindenkit kiszorítanak a munkából – Vagy mégsem?

A technológiai fejlődés olyan pontra érkezett, hogy sokan a tömeges elbocsátások jelenségétől tartanak már a közeljövőben is. Évek óta a negyedik ipari forradalomról beszélnek, aminek a fő erejét éppen a robotizáció, automatizáció adja. Ez a teremtő rombolás értelmében teljesen átformálhatja a munkaerőpiacot, hiszen sok területen kiválthatóvá válik az emberi munkavégzés egy gyorsabb, hatékonyabb géppel, algoritmussal. Ugyanakkor a robotok már velünk vannak, hiszen számos iparágban széles körben alkalmazzák őket. Egy kutatócsoport éppen azt vizsgálta meg, hogy Németországban – ahol az egyik legnagyobb fokú az ipari robotok alkalmazása – miként változtak a munkaerőpiaci feltételek.

A németeknél nem okoztak nagy felfordulást a robotok

A robotok már most is rengeteg iparágban jelen vannak és tömegesen helyettesítik az emberi munkaerőt. Az újonnan telepített ipari robotok terén jelenleg ugyan Kína áll az élen, viszont Németországban az elmúlt évtizedekben is igen jelentős volt az automatizáció. Az elmúlt bő 20 év alapján azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag megduplázódott az ipari robotok száma a német iparban (főként az autóipari alkalmazás a jelentős). Így míg 1994-ben 1000 emberre nagyságrendileg 2 robot jutott, addigra ez 2014-re 7,6-re nőtt, ami azt jelenti, hogy Németország világszinten is kiemelkedik az ipari robotok használatában (az USA-ban 1,6, míg európai átlagban 2,7 körüli ez az arány).

Forrás: W. Dauth, S. Findeisen, J. Südekum, N. Woessner (2017)

Forrás: W. Dauth, S. Findeisen, J. Südekum, N. Woessner (2017)

Egy kutatócsoport éppen arra volt kíváncsi, hogy ezeknek a folyamatoknak milyen hatása volt a munkaerőpiaci viszonyokra. Azt találták, hogy az automatizáció térhódítása ellenére nem történtek jelentős elbocsátások, vagyis az ipari foglalkoztatás aránya lényegesen nem csökkent az elmúlt 25 évben (az 1990-es években jellemző 29%-ról 25%-ra csökkent az iparban dolgozók aránya). A szerzők becslése szerint a robotizáció elterjedése az ipari foglalkoztatás csökkenésének mindösszesen 23%-át magyarázhatja, annak ellenére, hogy 1 ipari robot nagyjából 2 dolgozó munkaerejét képes helyettesíteni. Az USA-ban például éppen az a tapasztalat, hogy a robotok alkalmazása magyarázza az ipari munkahelyek megszűnésének jó részét.

Persze az, hogy nem szűntek meg tömegesen a munkahelyek, nem jelenti azt, hogy a németek feltalálták volna a spanyolviaszt. Pusztán annyi történt, hogy jóval kevesebb új belépőre volt szükség a különböző cégeknél, a szerzők szerint 1994 és 2014 között a robotizáció 275 ezer potenciális állást „vett el” az iparban. Ez a réteg pedig jórészt az ipari szektoron kívül talált magának munkahelyet.

A szerzők szerint, akik már egy adott munkakört betöltenek, nagy valószínűséggel nem veszítik el az állásukat, természetesen ki vannak téve az automatizáció hatásainak, például lehet, hogy más jellegű pozíciót kell betölteniük. A legnagyobb érvágás az alacsonyabb képzettségű munkaerőt érintette (leginkább a manuális, rutin munkákat végzőket), mert fizetéscsökkenéssel kellett szembenézniük, annak ellenére, hogy az állásuk megmaradt.

Emellett a munkahelyek fennmaradásának egyik legfőbb oka az, hogy az egyes szakszervezetek eddig is jól fel tudtak lépni a munkások érdekeinek védelmében. A németeknél híresen erős hatást képesek gyakorolni a munkaerőpiaci viszonyokra a szakszervezetek és a munkatanácsok, amelyek képesek a bérviszonyokat alakítani és a magas foglalkoztatási szinteket is fenntartani.

Ezek alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a német munkásság nincs bajban, hiszen annak ellenére, hogy a robotok használata növelte a termelékenységet és a profitot, nem vesztették el tömegek a munkájukat.

Természetesen a jövőben az automatizáció szerepe még nagyobb lehet, és az iparágak igen széles skáláját érintheti. Nem véletlen, hogy rendre megjelennek a médiában olyan írások, amelyek azzal foglalkoznak, hogy melyek lehetnek a legveszélyeztetettebb állások. Az biztos, hogy az alacsonyabb komplexitású, vagy éppen szabályok által jól leképezhető feladatokat gond nélkül el tudják látni a gépek. A szerzők amellett érvelnek, hogy a robotizáció térhódítása jelentős egyenlőtlenségeket is szülhet, mert annak fő haszonélvezői a magas képesítésű emberek lehetnek, mert itt a termelékenységbeli növekedés magasabb béreket is okozhat. Ugyanakkor azt ne feledjük, hogy a technológia káros hatásai mellett új szakmák, új állások is létrejöhetnek, mint azt a történelem tanulságai is mutatják.