A rossz hír: nincs rossz hír

Az a legveszélyesebb egy piacon, amikor borús hangulatban csúsznak le az árak, de nincs igazán rossz hír még. Amikor esés van, de nincs óriás csőd, bankválság, semmi, csak csorognak lefelé az árak. Ez ugyanis az esetek jelentős részében úgy „oldódik meg”, hogy végül kijön a rossz hír és mindenki, aki megvette a „slope of hope”-ot, a lecsorgást, az bepánikol és likvidál.

Mi lehet a pánik oka? Az egyik lehetőség a magas kamatozású (szemét) kötvények összeomlása, erről éppen tegnap beszélt Carl Icahn (de megtette nyáron is). Icahn nem kezdő: első medvepiaci veszteségeit akkor szenvedte el, amikor én még meg sem születtem.

A probléma forrása az, hogy az amerikai lakosság a Fed nullkamat politikája miatt kénytelen volt megtakarításainak biztosabb helyet keresni, mint a bankbetétek és rövid állampapírok, mivel azok nem hoztak semmit. Mivel a tőzsde sokuk számára veszélyesnek tűnő terep, így egyre nagyobb számban fordultak a vállalati kötvények, azokon belül is különösen a kockázatosabb, magas kamatozásúak felé*. Ennek hatására ebben a szegmensben nagyon nagy növekedés volt. Számos ETF is fektet ilyen kötvényekbe (pl.: HYG, JNK), és ezek az ETF-ek elméletileg likvid instrumentumok, hiszen bármikor el lehet őket adni. Azonban kicsit az a helyzet ezekkel is (éppúgy mint a sima high-yield befektetési alapokkal), mint ami 2008-ban a magyar ingatlanalapokra volt igaz. Pont annyira likvidek, mint amennyire a bennük lévő elemek azok. És itt jön a csavar: a 2008-9-es válság után a szabályozás, különösen a Volcker-rule miatt a befektetési bankok drasztikusan visszafogták kereskedési (market-making) tevékenységüket, így ezeknek a kötvényeknek – különösen veszélyes helyzetekben, mint pl. most – a likviditása nagyon lecsökken, esetleg teljesen eltűnik.

A lakosság tehát a Fed által beűzetett a kockázatos kötvények piacára, és ha rájönnek, hogy ez veszélyes és veszteségeket is hozhat (idén már 5-8% veszteségben vannak ezek a kötvényindexek, tehát valami derenghet nekik), és mind egyszerre akarnak kijönni a szűk ajtón, akkor ott kifelé jövet bizonyára lesz, akit eltaposnak. A nullkamatok és a szabályozás együttes torzító hatása tehát egy potenciális mészárszékre terelte a befektetőket, és van rá esély, hogy ebből komolyabb baj lesz.

Lásd még itt!

*A magas kamat vonzása, az árfolyamkockázat figyelembe vétele nélkül ismerős lehet mindenkinek, aki hallott a Quaestorról.