A Sharpe-mutató margójára

Több, mint 10 éve már, hogy elindult hazánk első abszolút hozamú alapja. (Ezúton is köszönet érte Vakmajom és Citadella kollégáknak!) Az abszolút hozamú alapok kategóriája mára egy népszerű, dinamikusan növekvő befektetési alap kategória lett. Köszönhetően a piaci helyzetnek és a jobb alapok elmúlt 5-10 évben nyújtott kiváló teljesítményének. Hazánkban ma már bőven száz felett jár az abszolút hozamú alapok száma.

Persze az, hogy egy alap abszolút hozamú, nem jelenti automatikusan, hogy magas hozamú és magas minőségű is. Én magam bankárként testközelből követtem végig az elmúlt évtizedben az abszolút hozamú alapok térnyerését. Láttam szárnyalásokat és láttam bukásokat. Szerencsére látok folyamatosan magas minőséget és látok már nemzetközileg is elismert színvonalat is.

Az abszolút hozamú alap kategória véleményem szerint az igazi szakmai értékmérő egy alapkezelő, illetve az alapot kezelő portfóliómenedzser számára. Ez az a befektetési alap kategória, ahol – elmaradó hozamok esetén – nem lehet mellébeszélés vagy hivatkozás eső tőzsdei árfolyamokra, gyengén teljesítő benchmarkokra, túlzott volatilitásra. Nem lehet hivatkozás, mert ebben a kategóriában rendelkeznek az alapkezelők a legszélesebb befektetési lehetőségekkel. Kötvény, részvény, áru- és devizapiac, long és short pozíciók – bármibe lehet fektetni és bármilyen irányba, a minden körülmények között elérni kívánt pozitív hozam érdekében. Egy abszolút hozamú alap megvételekor elsősorban nem a piacban hiszünk, hanem az alapot kezelő portfóliómenedzserben, illetve alapkezelőben. Számtalanszor hallottuk már, hogy „az alapok múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát azok jövőbeni teljesítményére nézve.” Igen, ez a kijelentés mindenképpen igaz. Mégis ez az az eszközosztály, ahol a legszélesebb befektetési lehetőségek miatt kellően hosszú múltból (minimum 5 éves teljesítményt javasolt górcső alá venni, és nagyon fontos megvizsgálni azt is, hogy a portfoliómenedzser személye közben ugyanaz maradt-e) bátrabban vonhatunk le jövőre vonatkozó következtetéseket, mint tehetjük azt a hagyományos alapok esetében.

A befektetési alapok minőségének egyik legkifejezőbb mérőszáma az ún. Sharpe-mutató, ami megmutatja, hogy egységnyi szórásra vetítve mekkora többlethozamot ért el az adott alap a kockázatmentes hozamhoz képest. Ebből kiindulva az az alap teljesít jobban, amelynek a legmagasabb a Sharpe-mutatója. Az alábbi ábrák (Hazai abszolút hozamú alapok 3 éves Sharpe-mutatója, A legjobban teljesítő lakossági hosszú kötvényalapok Sharpe-mutatója 3 éves időtávon, A legjobban teljesítő kiegyensúlyozott, forintos vegyes alapok Sharpe-mutatója 3 éves időtávon, Magyarországon kezelt részvényalapok 3 éves Sharpe-mutatója) a Magyarországon kezelt abszolút hozamú-, illetve részvény- és hosszú kötvényalapok rangsorát mutatják 3 éves Sharpe-mutató alapján.

abszhozam absz_hoz_kotveny na_170112 reszveny

Amelyik alapkezelőnek kiváló(ak) az abszolút hozamú alapja(i), az az alapkezelő jó eséllyel a hagyományos kategóriákban (kötvény, részvény) is jól szerepel – ezt sok éves gyakorlati tapasztalatom mondatja velem, amit azt gondolom a fenti ábrák is alátámasztanak. Természetesen egy ilyen összehasonlításban nem csak a listaelső teljesítményét érdemes észrevenni, hiszen a többéves (!) időtávon elért pozitív Sharpe-mutató önmagában is kiváló alapkezelői teljesítményt tükröz.

A napjainkra jellemző nehéz piaci környezetben tehát azt gondolom, felértékelődnek az abszolút hozamú alapok és felértékelődnek a jó alapkezelők, a jó vagyonkezelők. Kívánom Önöknek, hogy találják meg őket!