A technológia vívmányai a nyersanyagárakat is padlóra küldhetik

Ma már mindenki a saját bőrén érezheti a rohamos technológiai fejlődés hatásait. Például kezdenek egyre elterjedtebbé válni az elektromos autók, de a digitális világban is egyre több új megoldás bontogatja szárnyait. A 4. ipari forradalomnak elkeresztelt jelenségnek azonban vesztesei is lehetnek, és úgy tűnik, a nyersanyagok is ebbe a csoportba tartoznak. Elemzések alapján úgy tűnik, a világ gazdaságainak működéséhez egyre kevésbé lesz szükség a nyersanyagokra, ami a persze most ismert gazdasági szerkezetet is teljesen megváltoztatja.

Néhány évvel ezelőtt az erőforrások túlhasználása szemmel látható mértéket öltött, és ennek hatására meredeken nőtt az olaj, a földgáz, a szén, a réz, a vasérc és több más nyersanyag ára a feltörekvő országok, de különösen Kína keresletének felfutása miatt. Több feltörekvő ország sora is akkor ment jól, amikor a nyersanyagok iránti kereslet is megemelkedett, míg olyan időszakokban, mikor az igény szűkült, recessziótól szenvedett.

2008-ban az elmúlt évszázadban másodjára emelkedtek a globális GDP 6 százaléka fölé a nyersanyagszektorban lévő beruházási kiadások, ami a hosszú távú trend majdnem háromszorosát jelentette. A McKinsey szerint még 2011-ből előretekintve is úgy tűnt, hogy nagy szükség van a hatékonyabb erőforrás-használatra és a kínálat drasztikus növekedésére, miközben a valóság sokkal drámaibb lett, hiszen a kereslet nem talált magára.

Valami nagyot változott, és egyesek már azt is rebesgetik, hogy talán a 4. ipari forradalomba léptünk be, az ipari forradalmak minden felforgató hatásával együtt. A technológia olyan ütemű változásokat mutat, ami a nyersanyagok iránti igény zuhanásával jár már középtávon is, de a feltörekvő országok, köztük a legtöbb erőforrást felemésztő Kína gazdasági lassulása is visszafogta a keresletet. Részben a folyamat beindulásának és a palaolaj- és gázkészletek kitermelésének köszönhetően 2014 közepe óta az olaj és egyéb nyersanyagok árai is jelentős mértékben csökkentek, és a globális nyersanyag-beruházások csak 2015-ben 50 százalékkal zuhantak.

Ezek már a 4. ipari forradalom vívmányai?

Ugyan már a korai 2000-es évektől az elmúlt évekig jellemző kétszámjegyű növekedés kora eljárt a nyersanyagok árfolyama felett, ami megkönnyebbülésként kellene, hogy érintse a vállalatokat, de úgy tűnik, már egyre inkább az új technológiák hatásának előszele érezteti hatásait. Bár a most ható erők is csendesebben és kevésbé láthatóan formálják át életünket, mint ahogy a múlt század eleji találmányok hatottak. Egyes technológiák, annak ellenére, hogy nem közvetlenül az erőforrások felhasználásához kapcsolódnak, mégis olyan szemléletet hoznak, melyek gyökeresen átformálják a nyersanyagok iránti keresletet és kínálatot. Eközben a fejlett világban is afelé halad minden, hogy a fogyasztási szektor töltse be a gazdaság hajtómotorjának szerepét, ami szintén az erőforrás-felhasználás csökkenését fogja eredményezni.

Egyre többször lehet hallani az önjáró járművekről, az Internet of Things elterjedéséről (vagyis a gépi adatelemzés és adatcsere megoldások) vagy a Big Data eljárások növekvő alkalmazásáról, melyek mind a nyersanyagok csendes gyilkosai lehetnek rövid távon is.

Nem kell nagyon messzire mennünk, elég megnézni, hogyan formálódott át a közlekedési szektor az elmúlt évtizedekben. Egyesek már élen járnak az elektromos autó technológiákban, de már a sofőr nélküli járművek mindennapi alkalmazása sem annyira elképzelhetetlen. A McKinsey tanulmánya szerint 2030-ra a globális értékesítések mintegy 30 százaléka már elektromos autó lehet, de az Egyesült Államokban, az Európai Unióban és Kínában ez az arány még az 50 százalékot is elérheti. Ráadásul az önjáró autók és az autómegosztás hatására 2035-re az autóértékesítések száma is 10 százalékkal csökkenhet. Ezek a folyamatok teljesen átformálják az egész közlekedést, ami nyilván az olaj keresletét is erodálja. A Peak Oilt is 2030-ra várják csak éppen a kereslet és nem a kínálat tekintetében, és az sem csoda, hogy Peak Carról is egyre többet beszélnek, vagyis hogy az autóeladások száma hamarosan tetőzni fog, aztán rohamos csökkenésbe kezd.

De az elektromos áram iránti kereslet is egyre növekedni fog, olyannyira, hogy az összes többi energiahordozó keresletét 2-szeresen is meghaladhatja. Az alternatív energiák is nagy erőre kaphatnak, a szél- és napenergia 2030-ra pedig már felveheti a versenyt a fosszilis energiahordozókkal.

A fémek előtt szintén leívelő pálya rajzolódik ki, mivel Kína hatalmas acélkereslete is csökkenhet a jövőben. A könnyebb autók és a más alapanyagok felé fordulás szintén hátrányosan érinti a fémeket, a világ acél felhasználása csak az autóipari változások miatt 5 százalékkal csökkenhet 2035-re, míg a teljes kereslet 25 százalékkal is zuhanhat. A réz szerencsecsillaga az elektromos autók elterjedése miatt felcsillanhat.

A legnagyobb hatások pedig az Internet of Things (IoT), adatelemzés, automatizációs technológiák felül érkezhetnek, mivel ezek az erőforrások feldolgozásának hatékonyságát számottevően növelhetik. Például robotok végezhetik a jövőben a norvég tengeralatti földgázmezők vezetékjavítását, de fontos szerep juthat az IoT szenzoroknak az olajcégeknél vagy a különféle algoritmusoknak a gyártási folyamatok optimalizálásában.

Az új technológiák új környezetet is teremtenek

A felvázolt változások hatására a nyersanyagárak kevésbé fognak együtt járni, mint a múltban, de a gazdasági növekedéssel való kapcsolatuk is csökkeni fog. Az egyre jobban látható, hogy egyes nyersanyagok keresletét alátámasztó tényezők jelentősen változnak, így a gazdaságok növekedéséhez is egyre kevesebb nyersanyagra lesz szükség. Persze a jövő legjobban teljesítő nyersanyagára is megvan a jelölt, méghozzá a víz lehet az. Kiterjedt használata miatt odáig kell majd eljutni, hogy a lehető legtöbb felhasznált víz újrahasznosíthatóvá váljon (új iparágakat teremtve), különben a víz olyan szűkös erőforrássá válhat, mint az olaj.

A nagyobb energiahatékonyság és a szén, olaj alternatív energiával való helyettesítése odáig vezethet, hogy a világgazdaság energia-termelékenysége akár 75 százalékkal is javulhat. A cégek költségstruktúrájukon is tudnak javítani, hiszen az automatizálás, az adatelemzés, vagy az IoT technológiák mind az értékes erőforrások optimális használatát segítik elő, de még a munkaerő termelékenységének javulását is elősegítik.

Ráadásul az erőforrások forradalma számos új innovatív terméket, megoldást, szolgáltatást hívhat életre, amik új üzleti koncepciók alapjául is szolgálhatnak. A közlekedés, az energia tárolási megoldások, vagy az új gyártási anyagok már megvalósultak, de még számos területen bőven férnek el újítások. De a digitalizálódás szerepe is felértékelődik, ami a cégeket is az adatelemzési technikák és digitális hálózatok kiaknázása felé tereli.