A tőzsdézéshez elsősorban türelem kell, és merni kell diverzifikálni

Olcsó részvények: vegyünk vagy várjunk? Nehéz évek következnek 

Aki körültekintően fekteti be megtakarított pénzét, és emiatt nagyobb odafigyeléssel követte a tőzsdei árfolyamokról szóló híradásokat, az az elmúlt öt év legnagyobb árfolyameséseinek volt szemtanúja az elmúlt hetekben. Ilyenkor gyakran fogalmazódik meg a gondolat: „Még jó, hogy nem tőzsdézek!” – megfeledkezve arról, hogy ez a tőzsdék természetrajza, hívja fel a figyelmet Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója.

A legnagyobb magyar független alapkezelő vezetője ugyanakkor hozzáteszi: viszont ennél is fontosabb, hogy ilyenkor egyre alacsonyabb árakon lehet részvényeket vásárolni (ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy olcsón vásárolhatnánk).

A hétről hétre egyre olcsóbb részvényeket látván több kérdés merül fel: eladjunk, várjunk még a további áresésre, vagy már vásároljunk a jövőbeli árfolyam-emelkedés reményében?

A tapasztaltabb befektetők már tudják és elfogadják, hogy nincs senki, aki hosszú időn keresztül a fenti hármas kérdésre mindig pontos választ tudna adni. Vannak azonban olyanok, akikre érdemes hallgatni, olyanok, akik nagyon hasznos tanácsokkal tudnak szolgálni az eredményes befektetésekhez.

A Concorde Alapkezelő vezetője felhívja a figyelmet néhány aranyszabályra, amit célszerű megfontolni:

  • Eredményt – vagyongyarapodást, reálhozamot – csak sokéves távon és kockázatot vállalva lehet elérni. Sosem szabad senkinek elhinni, hogy létezik kockázatmentes és magas hozamot eredményező befektetés!
  • Csak annak a pénznek gondolkodjunk a tőzsdei részvénybe fektetéséről, amely valóban hosszú, legalább öt év távlatában áll úgy a rendelkezésünkre, hogy nem kell hozzányúlnunk.
  • Készüljünk fel arra, hogy a tőzsdén – ha ritkán is –, de az árfolyamok lehetnek sokkal alacsonyabban, mint amire számítottunk. Ezért lehetőleg mindig tartsunk valamekkora készpénzállományt a portfólióban. (Tőzsdekrachok idején az árfolyamok olyan mélységekbe tudnak esni, ami minden ésszerűséget nélkülöz. Ritkán fordul elő, de aki ilyenkor vásárol a jól működő vállalatok részvényeiből – és ehhez pénzre van szükség, ugye – az nem járhat rosszul.)
  • Sose vásároljunk egyetlen vállalat részvényeiből, a befektetéseinket legalább húsz-harminc különböző – de ha van rá mód még ennél is több – részvénybe fektessük. Azaz diverzifikáljunk! Ez esetben, ha bármilyen előre láthatatlan oknál fogva egy részvénytársaság csődbe megy, a pénzünk egy huszadát, harmincadát bukjuk csak el. Harminc jó minőségű részvényt kiválasztani nem könnyű feladat. Rengeteg időre, információra és ismeretre van szükség. Ha ez nehezen vagy egyáltalán nem megy, akkor lehetőségünk van számos olyan befektetési alap közül választani, amelyek ezt a diverzifikációt (kockázatmegosztást) biztosítják.
  • Igazi róka fogta csuka helyzet, hiszen befektetési alapokból is több száz közül választhatunk. De melyik is legyen az? Ennél a döntésnél sem árt, ha tovább diverzifikálunk. Győződjünk meg arról, hogy az illető alapok az elmúlt években, különösen hosszú távon (5-10 év alatt), következetesen jó eredményt értek-e el, és tájékozódjunk arról is, hogy az alapok befektetéseinek a kezelését ugyanaz vagy ugyanazok a személyek végzik-e.
  • Legyünk tekintettel a költségekre! Szerencsére a befektetési alapok esetében nagy segítséget jelent, hogy az alap értéke már minden költségtől megtisztított, azaz nettó érték.
  • Végül az eredményre olykor több évet kell türelmesen várni, de aki következetes és kitartó, az gyarapítani fogja a befektetett pénzét. Talán a legfontosabb, hogy legyen óvatos és hallgasson azokra a szakmabeliekre, akik hosszú időn keresztül igazolták azt, hogy valóban képesek a jó teljesítményre.

Nos, akkor mit is tegyünk jelen piaci helyzetben?

A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint sokkal nehezebb tőzsdei év, esetleg évek következnek, mint amit az elmúlt öt évben átéltünk és megszoktunk. Az Amerikai Egyesült Államok ingatlanpiacának hosszú áremelkedése, majd drasztikus és gyors áresése, továbbá az átláthatóságot nélkülöző „új piaci instrumentumok” együttesen mélybe rántották a világ részvénypiacait.

Az ingatlanárak túlzott emelkedését a túlságosan alacsonyan tartott kamatok, „az ingyen pénz” okozta. Nem nehéz belátni, hogy ha a kamat alacsony, akkor olyanok is könnyen hitelhez jutnak, akik egyébként képtelenek törleszteni. De az ingatlanok mellett ez „az ingyen pénz” nemcsak az ingatlanpiacra áramlott, hanem a fogyasztási célból felvett hiteleket is gazdagította, de még a vállalatokat is segítette. Ami „normális” kamatoknál életképtelen lenne, az jól működhetett a múltban. De ennek egy időre vége.

A fejlett világ és különösen az USA gazdasági növekedését meghatározó fogyasztás növekedése is veszélybe került. Egyre több jel utal arra, hogy a recesszió nem kerülhető el. Kérdés az, hogy vajon milyen gyorsan heveri ki a nagyvilág ezt a megrázkódtatást. Ma az elemzők többsége rövid ideig tartó gazdasági visszaesést vár. Ha valóban így lesz – és ki tudja ezt? –, ez esetben már egy-két év távlatában örülhetünk a „most jól befektetett” pénz gyarapodásának. Ha a recesszió hosszabb lesz, akkor hosszabb időszak „terheli” majd a tőzsdei árfolyamokat is.

A tőzsdéken minden nap van hír, hiszen az árfolyamok esnek és emelkednek. Van tehát miről beszélni – mondja Bilibók Botond. Távolabbról tekintve azonban ezeknek a hétköznapok szintjén túl nagy jelentőségük nincs, mert ebből előnyt faragni nagyon nehéz. De a cikk elején megfogalmazottak még hosszú ideig érvényesek lesznek – mondja a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, hozzátéve: nem árt még néhányszor elolvasni…

Forrás: Világgazdaság – 2008. február 8.