okt.
16
2013

A valódi rezsicsökkentés

Habár a lakosság nem sokat érez belőle a legtöbb országban, de Európa energiapiacán elképesztő változások történnek. Erről a mostani Economistban olvashatunk nagyon jó cikket:
http://www.economist.com/news/briefing/21587782-europes-electricity-providers-face-existential-threat-how-lose-half-trillion-euros

Ezzel összefüggő, s talán még ennél is érdekesebb fejlemény, hogy az elmúlt években drasztikusan estek a napelemes rendszerek árai, olyannyira, hogy most már valóban, pénzügyileg is megéri ilyeneket telepíteni akár magánszemélyeknek is, ami valódi forradalmat okozhat a következő pár évben – pláne ha még tovább esnek az árak:
http://cleantechnica.com/2013/02/20/german-solar-pv-in-january-e1-52watt/

Az elmúlt 5 évben a napelemkapacitások kiépítésének ára (országtól és számítástól függően) harmadára-ötödére esett! A fenti cikkben található számítások alapján 1kW kapacitás kiépítése kb. 1500 euróba kerül, ami durván félmillió forint. Ezzel Magyarországon kb. 1000-1200 kWh áramot lehet termelni évente, amelynek a kiskereskedelmi ára 40 000 – 60 000 forint között van, azaz mintegy 10%-os hozamot lehet elérni” napelem vásárlásával. Ha beruházunk félmilliót, éves kb. 50 000 forintot takarítunk meg. Ez a képlet még pár éve is drasztikusan másképp festett. Nyilván egy idő után csökkenni kezd a hatékonyság, és felmerülhetnek egyéb költségek is, de mivel a hazai kamatszint borzasztóan alacsonyra esett, azaz alacsonyra került a léc, ezért számos magánszemélynek vagy intézménynek is megfordulhat a fejében, hogy magának termeljen áramot, egyszerűen azért, mert ez immáron jó befektetésnek tűnik, és ez valódi rezsicsökkentést okozhat. Ráadásul ha többletáramot termelünk, akkor azt a szolgáltató köteles megvenni tőlünk! Nem véletlen, hogy mostanában olvashattunk ilyen hírt is:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/napenergiara_valt_a_magyar_honvedseg_is.190485.html

Mi következik a fentiekből? Sok minden. Egyrészt a napenergia (és a szélenergia is) egyre versenyképesebbé válik, és megindulhat akár a lakossági helyettesítés, ami valódi rezsicsökkenést hozhat a háztartásoknak. Másrészt az egyre versenyképesebbé váló alternatív energiák is lefelé ható nyomást generálnak az energiaárakra, különösen az olajra, amellett, hogy annak fundamentumai egyébként is folyamatosan romlanak. Továbbra is azt gondolom, amit ma Móricz Dani kollégám kiválóan megfogalmazott: Az olaj kiváló befektetés – de csak minden harminc évből egy évtizedben”. És ez az évtized elmúlt. A jelenlegi évtized nem az árupiaci termékek, és nem az energiaárak további drágulásáról, hanem inkább olcsóbbodásáról szól. Ebből következően persze a commodity-kapcsolt, jellemzően autoriter országok (és cégek) szénája sem áll jól. Harmadrészt pedig lehet, hogy a piac a rezsicsökkentést magától elintézi a kormány helyett, de valószínű, hogy az energiacégek ebből sem jönnek túl jól ki…  

Forrás: zsiday.hu