jún.
1
2013

A vég kezdete?

Az elmúlt napok-hetek legnagyobb tõkepiaci változása a fejlett kötvénypiacok trendfordulója. 2011 tavasza óta drasztikusan csökkentek a fejlett állampapírok hozamszintjei, például az amerikai 10-éves 3,7%-ról 1,4%-ra, a német 10-éves 3,5%-ról 1,25%-ra esett, az utóbbi napokban azonban változás van kialakulóban. Az elmúlt két évben a lassuló világgazdaság, a pénznyomtatás és az európai válság elõli biztonságos eszközökbe menekülés a mélybe taszította ezeknek az eszközöknek a hozamát, az egekbe repítette árfolyamát. A recessziós-deflációs félelmek miatt a befektetõk alapgondolata az volt, hogy mivel úgysincs semmiféle növekedés a világban, a kockázatok pedig nagyok, ezért jó a nulla közeli hozam is – sokkal jobb, mint a veszteség bármi máson. Ugyanez a menedékkeresés okozta a svájci frankba, aranyba menekülést is.

A világgazdaság azonban láthatóan talpraállóban van. Ha pedig valóban beindul a lassú gyógyulás és gazdasági növekedés, akkor elõbb-utóbb abbamaradnak a pénznyomtatási programok (QE), sõt a kamatszintek normalizációjára is sor fog kerülni. Nem most, nem is a jövõ héten, hónapban, vagy negyedévben, de a kilátás már legalább nem az, hogy örökké nulla lesz a jegybanki alapkamat – és ez lényeges változás. A fejlett piaci kötvényhozamok csökkenõ trendje tehát láthatóan megfordult, aminek fõ oka a növekedési kilátások javulása. Ennek azonban nem csak önmagában van jelentõsége, hanem minden más eszközosztályra is kihat.

Az elmúlt idõszakban "mindent" megvettek, aminek bármiféle hozama volt, mert az alternatíva elkeserítõ volt. Nagyon leegyszerûsítve: ha a fejlett kötvények hozama szinte nulla, akkor bármi, ami ennél jobb, az jó. Mi történik azonban, ha kiderül, hogy a fejlett kötvények hozama is érzékelhetõvé válik (még ha egyelõre ez a változás azért nem olyan nagy is)? Minden más, amit csak azért vettek, mert "úgysincs jobb", az hirtelen már kevésbé lesz vonzó. Ezen belül a legsebezhetõbbnek a feltörekvõ kötvénypiacok és devizák tûnnek. Idén szinte bármi áron megvették az új, erõsen "egzotikus" kibocsátásokat, a ruandai, zimbabwei kötvényeket, miközben a portugál, olasz, magyar vagy lengyel kötvények hozama is jelentõsen csökkent: téptek, amit értek. Ebben nagy valószínûséggel változás lesz.  A zloty majd egyéves mélypontra esett a héten, a cseh korona (bár a héten erõsödött) a hónap folyamán hároméves mélypontot látogatott meg, de pl. a török líra sem volt ilyen gyenge 2011 vége óta. A feltörekvõ kötvénypiacok és devizák számára tehát ez az új trend nagy veszélyt jelent, különösen hogy az elmúlt 52 hétbõl 51 hétben pénzbeáramlás volt az ilyen alapokba. Mi lesz, ha elindul kifelé a pénz? Magyarországra nézvést  ez egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank elõbb kényszerülhet a kamatcsökkentési ciklus leállítására, mint gondolnánk – vagy pedig hajlandó lesz végignézni a forint gyengülését. Esetleg interveniál, miközben kamatot csökkent, ami járható (de veszélyes) útnak tûnik, különösen, hogy a jegybanki veszteségek csökkentése céljából amúgy is célszerû a jegybanki tartalékmennyiség csökkentése…

Ugyanígy veszélyes lehet a részvényekre is a hozamemelkedési trend, mert a részvény és a kötvény versengõ eszközök, a magasabb diszkontráta alacsonyabb részvényárakat indokol. Érdekes módon az árupiaci termékek nagyon gyengék maradtak, különösen az olaj borzasztó erõtlen, nem lenne meglepõ benne egy nagyobb zuhé.

Summa summárum: a fejlett piaci kötvénytrendforduló fontosnak és számos eszközosztályra kiható változásnak tûnik.

http://www.zsiday.hu/blog/v%C3%A9g-kezdete