jún.
1
2013

A vég kezdete?

Az elmúlt napok-hetek legnagyobb tőkepiaci változása a fejlett kötvénypiacok trendfordulója. 2011 tavasza óta drasztikusan csökkentek a fejlett állampapírok hozamszintjei, például az amerikai 10-éves 3,7%-ról 1,4%-ra, a német 10-éves 3,5%-ról 1,25%-ra esett, az utóbbi napokban azonban változás van kialakulóban. Az elmúlt két évben a lassuló világgazdaság, a pénznyomtatás és az európai válság előli biztonságos eszközökbe menekülés a mélybe taszította ezeknek az eszközöknek a hozamát, az egekbe repítette árfolyamát. A recessziós-deflációs félelmek miatt a befektetők alapgondolata az volt, hogy mivel úgysincs semmiféle növekedés a világban, a kockázatok pedig nagyok, ezért jó a nulla közeli hozam is – sokkal jobb, mint a veszteség bármi máson. Ugyanez a menedékkeresés okozta a svájci frankba, aranyba menekülést is.

A világgazdaság azonban láthatóan talpraállóban van. Ha pedig valóban beindul a lassú gyógyulás és gazdasági növekedés, akkor előbb-utóbb abbamaradnak a pénznyomtatási programok (QE), sőt a kamatszintek normalizációjára is sor fog kerülni. Nem most, nem is a jövő héten, hónapban, vagy negyedévben, de a kilátás már legalább nem az, hogy örökké nulla lesz a jegybanki alapkamat – és ez lényeges változás. A fejlett piaci kötvényhozamok csökkenő trendje tehát láthatóan megfordult, aminek fő oka a növekedési kilátások javulása. Ennek azonban nem csak önmagában van jelentősége, hanem minden más eszközosztályra is kihat.

Az elmúlt időszakban “mindent” megvettek, aminek bármiféle hozama volt, mert az alternatíva elkeserítő volt. Nagyon leegyszerűsítve: ha a fejlett kötvények hozama szinte nulla, akkor bármi, ami ennél jobb, az jó. Mi történik azonban, ha kiderül, hogy a fejlett kötvények hozama is érzékelhetővé válik (még ha egyelőre ez a változás azért nem olyan nagy is)? Minden más, amit csak azért vettek, mert “úgysincs jobb”, az hirtelen már kevésbé lesz vonzó. Ezen belül a legsebezhetőbbnek a feltörekvő kötvénypiacok és devizák tûnnek. Idén szinte bármi áron megvették az új, erősen “egzotikus” kibocsátásokat, a ruandai, zimbabwei kötvényeket, miközben a portugál, olasz, magyar vagy lengyel kötvények hozama is jelentősen csökkent: téptek, amit értek. Ebben nagy valószínűséggel változás lesz.  A zloty majd egyéves mélypontra esett a héten, a cseh korona (bár a héten erősödött) a hónap folyamán hároméves mélypontot látogatott meg, de pl. a török líra sem volt ilyen gyenge 2011 vége óta. A feltörekvő kötvénypiacok és devizák számára tehát ez az új trend nagy veszélyt jelent, különösen hogy az elmúlt 52 hétből 51 hétben pénzbeáramlás volt az ilyen alapokba. Mi lesz, ha elindul kifelé a pénz? Magyarországra nézvést  ez egyben azt is jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank előbb kényszerülhet a kamatcsökkentési ciklus leállítására, mint gondolnánk – vagy pedig hajlandó lesz végignézni a forint gyengülését. Esetleg interveniál, miközben kamatot csökkent, ami járható (de veszélyes) útnak tűnik, különösen, hogy a jegybanki veszteségek csökkentése céljából amúgy is célszerű a jegybanki tartalékmennyiség csökkentése…

Ugyanígy veszélyes lehet a részvényekre is a hozamemelkedési trend, mert a részvény és a kötvény versengő eszközök, a magasabb diszkontráta alacsonyabb részvényárakat indokol. Érdekes módon az árupiaci termékek nagyon gyengék maradtak, különösen az olaj borzasztó erőtlen, nem lenne meglepő benne egy nagyobb zuhé.

Summa summárum: a fejlett piaci kötvénytrendforduló fontosnak és számos eszközosztályra kiható változásnak tûnik.

Forrás: zsiday.hu