A virtuális olaj – Ethereum 3. rész

Az Alapblog olvasói másfél évvel ezelőtt egy olyan befektetési lehetőségről értesülhettek, ami dollárban számítva ma a 25-szörösét éri. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapban majdnem lefeleződött, az Ethereum saját pénze, az éter (ether) grafikonja így néz ki:

Mi az éter? Mi adja az értékét? Miben jobb és miben más a bitcoinnál? Hogyan jutottunk idáig és mi várható a jövőben? Ezekre a kérdésekre igyekszem válaszolni az alábbiakban. Az Ethereum bemutatásával már nem foglalkozom, azt megtettem az elősző két részben, itt és itt.

2014 nyarán a világ addigi legnagyobb közösségi finanszírozási akciója keretében az Ethereum projekt gazdái a megvalósítani tervezett rendszer saját pénzét, az étert adták el előre. A befektetők akkori értéken több mint 18 millió dollárnyi bitcoint dobtak össze, és cserébe nagyjából 60 millió darab éter kifizetését ígérték meg számukra.

Ez egy igazi kockázati befektetés volt. Ígéretes projekt a teljes invesztíció elvesztésének lehetőségével. A kifejleszteni szándékozott technológia akkor még nem létezett, és nem volt garancia arra, hogy az elméletben jól működő rendszert meg is tudják valósítani.

Ugyanakkor a befektetési döntés meghozatala számomra egyáltalán nem volt nehéz. Korábban kifejtettem, hogy az Ethereum világszámítógépében annyi lehetőség van, mint a PC-ben. Így az ember tavalyelőtt olyan helyzetben volt, mintha 1975-ben kellett volna arról döntenie, hogy akar-e a PC jogdíjából vásárolni. Persze minden az ártól függ. De ha a PC jogdíjából valóban lehetett volna venni, akkor nehéz elképzelni olyan magas árat, amelyen a vásárlás utólag rossz döntésnek bizonyult volna. Az Ethereum esetén ebbe még az a kockázat is bőven belefért, hogy a projekt esetleg teljes kudarccal végződik. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, de egyelőre az éter áralakulása nem okozott csalódást.

Az éter valójában nem jogdíj, hanem használati értéke van. Az Ethereum világszámítógépét a bányászok közössége működteti. A számítási kapacitás felajánlásáért cserébe pedig a bányászok étert kapnak, mégpedig kétféle úton. Egyrészt ők kapják az újonnan keletkező étereket. Másrészt az Ethereum felhasználói fizetnek némi étert a bányászoknak azért cserébe, hogy azok hajlandóak legyenek futtatni az okos szerződéseket. Azért van tehát értéke, mert aki az Ethereumban okos szerződést akar kötni, annak ehhez étert kell beszereznie. Vagyis a körforgásuk úgy zajlik le, hogy a bányászok eladják a felhasználóknak, akik aztán elköltik okos szerződéseik futtatására, és így visszakerülnek a bányászokhoz. Az éter tehát nem jogdíj, de az értéke a jogdíjhoz hasonlóan a mögöttes termék sikerével arányos. Mivel az éterek száma limitált, és nem végtelenül gyorsan vesznek részt a körforgásban, ezért minél többen használják az Ethereumot, annál értékesebb lesz egy éter.

Az Ethereum megalkotóinak nem az volt az ambíciója, hogy a bitcoinnál jobb decentralizált pénzt hozzanak létre. A rendszerüket először bitcoin alapra tervezték felépíteni, de arra jutottak, hogy ez túl sok technikai kényszerrel és kompromisszummal járna. Jobb tiszta lappal indítani a munkát. Így aztán megteremtették az Ethereummal együtt az étert is, amire viszont szeretnek nem pénzként, hanem a bizalomgépet meghajtó üzemanyagként, egyfajta virtuális olajként tekinteni.

A legnagyobb forgalmú piacokon az étert bitcoinért cserébe lehet megvásárolni. A fentiek alapján e piacokon nem virtuális pénzek átváltása történik, hanem virtuális pénzért lehet megvásárolni a virtuális olajat. Minden szándék ellenére azonban nem kizárható, hogy a felhasználók közössége fizetőeszközként vagy értéktároló eszközként is használni fogja az étert.

Az Ethereum Frontier verziója több hónapos késéssel 2015 nyarára készült el, és végül július 30-án a genezis blokk legenerálásával indították el. A genezis blokk tulajdonképpen a virtuális főkönyv legelső lapja, ebben könyvelték le a befektetőknek járó 60 millió étert. Ezen kívül, ahogyan azt előre jelezték, az Ethereumot fejlesztő svájci nonprofit alapítvány saját magának is lekönyvelt 12 millió étert. Ezt az összeget végső soron részben a programozók kapják, hiszen fizetésük egy részét igényelhetik éterben is, másrészt a további fejlesztések tartalékául szolgál. Az indulást követő hónapokban az árfolyama 1 dollár körül ingadozott.

A programozási munka azonban nem állt le ezután sem. A hibák kijavítása mellett további fejlesztések és verziók voltak beütemezve. Csakhogy a kezdetben összegyűlt sok pénz ellenére az alapítvány forrásai kezdtek megcsappanni. A projekt csúszása azt is jelentette, hogy a tervezettnél jóval többe került az Ethereum elindítása. Ráadásul a bitcoin árfolyama is sokat esett, márpedig az alapítvány tartalékainak egy jelentős részét bitcoinban tartotta.

A helyzet kezdett annyira súlyossá válni, hogy tavaly ősszel a programozók jelentős részét leépítették, és azoknak is csökkentették a fizetését, akik maradtak. Így próbálták biztosítani, hogy még pár mérföldkőig mindenképpen eljusson a projekt. Az év elejére az alapítvány számláján némi készpénz mellett csupán kb. kétmillió éter maradt, ami az akkori 1 dolláros árfolyammal számolva csak néhány hónapnyi további munkára volt elegendő.

Szerencsére hamarosan fordult a kocka. Egyrészt januárban a bitcoin régóta ismert skálázási problémái újra a figyelem középpontjába kerültek. Másrészt elterjedt a pletyka, hogy rövidesen elkészül az Ethereum következő, Homestead fantázianévvel ellátott verziója. Ezt pedig a Frontierrel ellentétben már nem csak egy élesben futó kísérleti verzióként fogják számon tartani, amiről bármikor kiderülhet a rendszer működését alapjában veszélyeztető hiba, hanem biztonságosként lesz elismerve. Így aztán, ahogyan az a grafikonon is látható, és aminek a lehetőségére előre felhívtam a figyelmet, az éter árfolyama februárban felrobbant. Az alapítvány megmaradt tőkéje hirtelen a millió dolláros nagyságrendről a tízmilliósra katapultált, ami viszont már további néhány évnyi fejlesztést tesz lehetővé.

Munka pedig van bőven. Ugyan pí napon (március 14. = 3.14) valóban bevezetésre került a Homestead, de jelenleg a fejlesztő csapat további verziókon dolgozik. A nevek régóta megvannak, most már csak a programot kell megírni hozzájuk. Dolgoznak rajta, várhatóan még idén jön a Metropolis, majd ezt követi a Serenity.

Az éter további árfolyamát érintő egyik fontos kérdés a kínálat alakulása, vagyis hogy a kezdeti 72 millió darab után milyen tempóban keletkeznek újak. Az új étereket a bányászok kapják, mégpedig blokkonként 5 darabot. A bitcoin virtuális főkönyvének lapjai, a blokkok átlagosan 10 percenként követik egymást, az Ethereum esetében ez csupán 15 másodperc. Ebben a tempóban havonta 1 milliónál valamivel kevesebb éter keletkezik.

Az új bitcoinok keletkezésének üteme idővel egyre csökken, majd teljesen meg is fog szűnni. Előre lehet tudni, hogy végül összesen 21 millió bitcoin lesz. Az Ethereum fejlesztői más modellt követnek. Minden évben állandó mennyiségű éter kerül kibocsátásra, ami viszont a növekvő összmennyiségnek egyre kisebb részét teszi ki. Hosszabb távon pedig az elvesztett, elfelejtett jelszavak, tönkrement fájlok és halálesetek következtében a forgalomból örökre kieső éterek miatt a valódi kínálatuk várhatóan állandó lesz.

Jelenleg évente kb. 11 millió éter keletkezik. A fentiekkel némileg ellentmondásban a tervek szerint ez a szám radikálisan le fog csökkenni. Ez azonban nem valamifajta önkényes intézkedés lesz, hanem egy technológiai váltáshoz köthető egyszeri beavatkozást jelent. A bitcoin és az éter bányászása is jelenleg ún. proof of work (PoW) algoritmussal fut. A technikai részletek most nem érdekesek számunkra, a lényeg az, hogy ez egy rettenetesen energiapazarló módszer. A bányászgépek hatalmas mennyiségű számítást végeznek el feleslegesen és közben zabálják az áramot. Az Ethereum fejlesztői azért állították be az aktuálisan érvényes éter kibocsátási ütemet viszonylag magas értékre, hogy a rendszer megbízható működéséhez elegendő embert ösztönözzenek a bányászgépek drága üzemeltetésére.

Az Ethereum programozói a későbbiekben a bányászást egy jól működő proof of stake (PoS) algoritmusra tervezik átállítani. Erről azt kell tudni, hogy elméletben sokkal olcsóbban működik, viszont még nem kevés tökéletesítésre szorul. Ha a fejlesztések jól alakulnak, akkor valamikor jövőre a Serenity verzióváltással a bányászás is átáll PoS algoritmusra, amivel párhuzamosan az éterek keletkezését is radikálisan lelassítják. Ennek pontos értékét úgy fogják beállítani, hogy bőven elegendő embert ösztönözzön bányászgép üzemeltetésére. Azonban tudható, hogy ez a jelenlegi kibocsátási ütemnek csupán a törtrészét jelenti majd.

A tervek szerint tehát a jelenleg működő „éternyomda” a jövőben jóval kisebb fokozatra kapcsol. Így ha az Ethereumot valóban sokan fogják használni, akkor számíthatunk az éter további felértékelődésére, hiszen a valódival szemben a virtuális olaj nem fogja elárasztani a világot. Az éter befektetők nagyon remélik, hogy nem lesz virtuális palaolaj forradalom.

Ugyanakkor nem kizárható az sem, hogy a technológiával kapcsolatban felmerül valami megoldhatatlan nehézség, ami az éter árát pillanatok alatt lenullázhatja. Aki éter befektetésen töri a fejét, ezt egy pillanatra se feledje el.

Köszönet Nagy Dániel Ethereum programozónak a beszélgetésekért.

www.superposition.hu