FJ Loerch_JP_Morgan
feb.
4
2015

Abból kell pénzt csinálni, hogy az amerikaiak fogyasztanak!

Az olaj ára alacsony marad az idén – akkor is, ha növekednek a geopolitikai feszültségek, akkor is, ha a szaúdiak visszafogják termelésüket – véli a JP Morgan befektetőház ügyfél igazgatója, az egyébként fix kamatozású értékpapírokra szakosodott Franz-Josef Loerch. A Portfolio.hu budapesti konferenciáján járt Budapesten. A nekünk adott interjúban – ellentétben több más, az utóbbi napokban általunk megszólaltatott, külföldi befektetővel – azt fejtegeti, hogy Európa, illetve az euró nyomába se „léphet” Amerikának és a dollárnak. A jelen helyzetben Amerikának, az amerikai fogyasztóknak áll a világ, valamint jól járnak az olajimportra szoruló ázsiai feltörekvő országok, vagy például Dél-Afrika. A mi térségünk, nevezetesen Magyarország nem hozza a várt eredményeket, a forint inkább gyengül, mint erősödik – a várható kamatcsökkentés nyomán is. Európában a kötvénypiacon a spanyol és az olasz papírok mutatkoznak a legjobb befektetésnek – mondja a JP Morgan szakértője.

Zentai Péter: Osztják-e a JP Morgannél azt a véleményt, hogy az olajár esése nyomán a vagyonkezelőknek alapvetően át kell alakítaniuk a portfóliók összetételét?
Franz-Josef Loerch: Jelenleg a lényeg számunkra az Egyesült Államok. A legátfogóbban, a leggyorsabban az amerikai piacon, az amerikai nemzetgazdaságban képes kifejteni rendkívüli hatásokat az utóbbi hónapokban bekövetkezett áresés. Az amerikaiak keresetük ötven százalékát költik energiahordozókra, főként benzinre. Mármost az amerikai belső piac az, ahol a benzinár szinte egy az egyben követi a nyersolaj világpiacán zajló mozgásokat. Az amerikai kutaknál néhány hónap leforgása alatt feleződött a benzin literenkénti ára. Egy gallon négy dollár helyett kettőbe kerül. Az amerikai polgárok a most náluk maradt – összességében – százmilliárdok javarészét máshol vásárolják le, a fogyasztás meredeken emelkedik.
Ebből lehet és kell is profitálnunk.

 Ebből a Fed azt a tanulságot vonja le, hogy minél előbb kamatot kell emelnie. Ez potenciálisan visszafoghatja a nagy fogyasztást…
A Fed-et (amerikai jegybank) nem az olajpiaci árzuhanás motiválja. A kamatemelési ciklus mindenképpen beindult volna az idén, bár kétségtelen, hogy a sokkal olcsóbbá vált energiaárak által felpörgő fogyasztás körülményei között a jegybank „nyugodtabb szívvel” és esetleg előbb, a várthoz képest erőteljesebben fog kamatot emelni.

És ha fordulat következne be: ha geopolitikai vagy egyéb okokból, például azért, mert Szaúd-Arábia visszafogja a kitermelést, ismét lendületbe jönne az olaj, a gáz ára?
Az olajpiaci fejleményeket az erős és hosszú idő alatt kialakult túlkínálat okozza, ennél fogva az olajár egyszerűen nem tud visszakúszni a korábbi magaslatokba, nem fogja megközelíteni a száz dollárt hordónként. A piac ezért nem reagál az orosz–ukrán háborús helyzetre és más egyéb kihívásokra.

Mi határozottan abból indulunk ki befektetési célpontokat keresve, hogy meghatározó módon olyan cégekre, devizákra, kötvényekre tegyünk szert, amelyek a tartósan alacsonyabb olajárakból profitálnak:
Kereskedelem, szabadidő, utazás…

És elsősorban Amerika. Tehát Wal-Mart és társai…
Inkább a kevésbé ismert, kisebb, de potenciáljukban komoly erősödésre képesnek tartható – igen – elsősorban amerikai vállalatok, köztük olyanok kötvényei is, amelyeket némelyek bóvlinak titulálnak. A napi élet felpezsdüléséhez kapcsolódó szolgáltatások, áruházak – klasszikus és online formájukban egyaránt. Én ugyebár a rögzített kamatozású papírokkal foglalkozom, főleg kötvényekkel. E tekintetben roppant izgalmas lehetőségnek látom, hogy az óriási cash-sel és minden tekintetben biztos lábakon álló cég, az Apple új kötvényeket bocsát ki. Veszem is őket.

Miként látják a devizapiacokat – az olajár-változások nyomán?
Meggyőződésünk, hogy az amerikai dollár még fog tudni tovább erősödni. Annak erejét ugyanis az amerikai gazdaság erejének további fokozódása garantálja. Márpedig nem csak a jelen fejleményei, hanem a következő időszak általunk várt fejlődése is azt üzeni számunkra, hogy Amerika fogja felmutatni a legtartósabb, legdinamikusabb gazdasági növekedést.

Európa is felzárkózhat, egyre inkább. Ez pedig javíthat az euró helyzetén – legalábbis nekem több befektető, portfóliókezelő is ezt mondta (lásd interjúinkat a Vontobel, a Wells Capital Management, a Wellershof and Partners stratégáival – szerk.).
Alapvetően másként gondolom ezt. Európa – minden előjel erre utal – stagnálni fog még hosszabb ideig. Nem tudja átvenni az amerikai dinamikát.

Más kérdés, hogy olasz és spanyol államkötvényeket igenis veszünk, pontosabban Bundot (német szövetségi államkötvényt) cserélünk át dél-európai állampapírokra. Ez utóbbiak ugyanis a legfőbb nyertesei a gigantikus (másfél év alatt 1100 milliárd eurót kitevő) EKB kötvényvásárlási programjának.

Európában érdekesek továbbá a bankpapírok. Az európai, mindenekelőtt az euróövezethez tartozó bankok sokkal fegyelmezettebbek, sokkal szigorúbb szabályozóknak kell megfelelniük, ennél fogva sokkal biztosabb lábakon állnak, mint valaha. Alacsony kockázattal bírnak, némely bankok esetében egészen jó befektetésnek tartjuk őket.

A fejlődő, feltörekvő piacok lehetőségeit mennyire használják ki?
Konkrétan kiválónak tartjuk az indonéz és a dél-afrikai papírokat, általában mindazon feltörekvő piacokéit, főként persze az ázsiaiakat, amelyeknek terheit levette az alacsony olajár, amelyek az olcsó energia okán termelésben és belső fogyasztásban egyaránt komolyan be tudnak ismét indulni.

Ezen az alapon Közép-Európa, konkrétan pedig Magyarország is izgalmas lehet az önök számára?
Ebben a térségben egyelőre nincs meg a dinamika jele. Egyebek között azért nincs, mert az itteni belső piacok sosem tudják gyorsan, ütemesen visszatükrözni a világpiaci mozgásokat. Közép-Európa gazdaságaiba – Ázsiával, Amerikával ellentétben – egyáltalán nem képes gyorsan begyűrűzni és ennek megfelelő hatást gyakorolni az energiahordozók rendkívüli olcsóbbodása.

A forintról mi a véleménye?
Az MNB az idén – szerintünk – azért lesz kénytelen kamatot vágni, mert a magyar gazdasági növekedés lassul. Annak mértéke nem éri el a hozzá fűzött reményeket. A korábban prognosztizáltakhoz képest mindenképpen kisebbnek gondoljuk GDP várható idei bővülését. A kamatcsökkentés gyengítheti a forintot. Erre számítunk, de – még egyszer – erre a piacra nem fókuszálunk különösképpen.