Abszolút hozamok

Tavaly azok jártak jól, akik sikeresen működő abszolút hozamú befektetési alapokban tartották a pénzüket. A részvények és az állampapírok különösen gyengén szerepeltek, arannyal és devizával azonban tisztes hasznot lehetett elérni. Az idén ismét a piaci hangulatváltozásokat követő, rugalmas alapok lehetnek eredményesek.

Nagyon alacsony hozammal kellett beérniük azoknak, akik a múlt évben állampapírokban tartották megtakarított pénzüket. 2010 végén 5,74 és 8,02 százalék közötti hozamok mellett lehetett állampapírokat venni, az egyéves futamidejűeké 6,2 százalékot tett ki. A forrásadó levonása után 4,82 és 6,74 százalék között oszlottak meg a hozamok, s az egyéves papírok nettó nyeresége 5,2 százalékot tett ki. Így a decemberben 4,1 százalékos inflációt is figyelembe véve az állampapírok reálhozama csak 0,7 és 2,6 százalék között alakult, az egyéves papírok hozama csak 1,1 százalékkal volt több a pénzromlásnál.

Gyenge hazai részvények

Még rosszabbul jártak azok, akik tavaly magyar részvényekben tartották a pénzüket. A Budapesti Értéktőzsde „A” kategóriájában jegyzett 18 részvényből csak négy bizonyult nyereséges befektetésnek, a többinél mind 10 százalék feletti veszteséget kellett elkönyvelniük azoknak a befektetőknek, akik az év során végig megtartották papírjaikat.

A legnagyobb, 16,48 százalékos hozamot a Graphisoft Park részvényeivel lehetett elérni. Hasonló mértékű, 16,22 százalékos hozamot produkáltak egy másik ingatlanhasznosító cég, az Appeninn papírjai is. Tíz százalék körüli nyereséget lehetett még elérni az Magyar Telekom és a Zwack Unicum részvényeivel. Utóbbiak 4,5 százalék körüli reálhozama az árfolyamnyereség mellett az osztaléknak is köszönhető.

A fentiekből következik, hogy ennél sokkal rosszabb teljesítményt érhettek el a befektetők pénzét többféle papír között megosztó részvényalapok. A kötvényalapok hozamát pedig jelentősen csökkenthette a hosszú futamidejű papírokon elszenvedett veszteség. Az év végén ugyanis felmentek a kötvényhozamok, ami leértékelte a régebben alacsonyabb hozam mellett vásárolt papírokat.

Ezért a kötvény- és a részvényalapok csak aktív és szerencsés portfóliókezelés mellett tehettek szert az átlagnál nagyobb hozamokra. Erre akkor voltak képesek, ha az árfolyamok emelkedése előtt vettek részvényt, vagy a hozamcsökkenés előtt kötvényt; a részvények leértékelődésekor és a kötvényhozamok emelkedésekor pedig rövid futamidejű állampapírokba és jegybanki betétekbe menekítették az ügyfelek pénzét.

Elvben tisztes haszonra tudott szert tenni azonban az, aki aranyban tartotta pénzét az előző esztendőben. Az arany unciánkénti árfolyama ugyanis az év során 10,06 százalékkal, 1567,6 dollárra emelkedett. Ám ennek a haszonnak mintegy harmadát-felét is elvihette a vásárlás és az eladás közötti árkülönbség, valamint az őrzési díj. Komoly, 33 százalékos hasznot zsebelhetett azonban be, aki az éves csúcson, unciánkénti 1900 dolláros áron vált meg a nemesfémtől.

Forintkasza

Jelentős árfolyamnyereséget élvezhettek azok, akik tavaly devizában tartották a pénzüket. A Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valamennyi konvertibilis valuta erősödött ugyanis a forinthoz képest. A legnagyobb mértékben, 20 százaléknál jobban a jen drágult. Az amerikai és az ausztrál dollár mintegy 15 százalékkal erősödött az év során. A lakáshitellel tartozók többségének komoly problémákat okozó, több mint 14 százalékkal dráguló svájci frank így leszorult a képzeletbeli dobogóról. Viszonylag rosszul szerepelt a 11 százalékkal felértékelődő euró, melynél csak a cseh korona és a lengyel zloty erősödött kisebb mértékben.

A legsikeresebbnek tavaly az abszolút hozamra törekvő befektetési alapok bizonyultak. Ez a konstrukció lehetőséget ad az alapkezelőnek, hogy a határidős piacon eladási pozíciót elfoglalva az árfolyamok visszaesésére, avagy két jövőbeli időpont között a kurzus emelkedésére vagy csökkenésére spekuláljon. Így lehetőség van a piaci hangulat bármilyen változásának gyors és rugalmas követésére. Ezek az alapok azonban nagy kockázatokat vállalnak, ezért befektetési jegyeik értéke ingadozó lehet.

A legnagyobb nyereséget tavaly a Nyilasi 2015 alap érte el, a Concorde Alapkezelő konstrukciója több mint 50 százalékot hozott. Ez az alap azonban zárt végű, a befektetők most már csak a tőzsdén juthatnak hozzá befektetési jegyeihez. A nyílt végű, tehát könnyen elérhető alapok között több is impozáns hozamot ért el. A második legsikeresebb a szintén concorde-os Pelso Quant volt. Ennek kezelői amerikai részvényindexekkel kereskednek, és számítógépes algoritmus alapján döntenek a pozíciókról. Míg az S&P 500 index az előző esztendőben ugyanazon az értéken zárt, mint egy évvel korábban, az alap több mint 25 százalékos nyereséget ért el.

Szintén 25 százalék körüli hozamot értek el az OTP Alapkezelő G10 Euró A, EMDA és Supra alapjai. Az év első felében izgulhattak a pénzüket ebbe a három alapba fektetők, befektetési jegyeik árfolyama ugyanis sokat esett. Az év közepétől viszont sokat nyerhettek azok, akiknek nem remegett meg a keze, és kivárták az árfolyamok szárnyalását.

„A második félévben a forint gyengülésére és az állampapír-piaci hozamok emelkedésére számítottam, ennek megfelelő ügyleteket hajtottam végre” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, a Supra portfóliómenedzsere. A Supra emellett sokat nyert akkor is, amikor a svájci jegybank rögzítette az euró/frank keresztárfolyamot és a frank gyengülni kezdett, s profitált az S&P 500, valamint a kőolaj árának eséséből is. Az év vége felé pedig magyar deviza-államkötvényeket vásároltak, mivel úgy ítélték meg, ezeknek kedvező a hozamuk a forintállampapírokéhoz képest.

Jóval kevésbé ingadozott az idén a concorde-os Platina Pí árfolyama. Az alapot nagyjából egy évvel ezelőtt nyitották meg a kisbefektetők számára, akik tavaly több mint 15 százalékos hozamot zsebelhettek be. Ez az alap sok kis ügyletet kötött, amelyek többsége jól hozott, és több mint százféle instrumentumban voltak befektetései. „Van egy képem a világról, s ami abból kilóg, azt shortolom vagy longolom” – magyarázta a stratégiáját Szabó László portfóliómenedzser.

Megéri kockáztatni

Elemzők szerint az idén is a kockázatkereső befektetők nyerhetnek sokat. Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője úgy véli, egy részvényportfólió tartós fenntartásával már nem lehet pénzt keresni, de ki lehet használni a várható árfolyam-ingadozásokat. Ez azonban folyamatos figyelmet és gyors reagálást igényel a befektetőktől. Aki erre nem képes, ám a kockázatot jól tűri, annak a portfóliót aktívan alakító vagy az abszolút hozamra törekvő befektetések között érdemes keresgélnie.

Misik Sándor, a Solar Capital portfóliókezelője úgy véli: „Jelenleg olyan befektetési stratégiát érdemes választani, amely kellően rugalmas ahhoz, hogy a változékony piaci környezetben is jelentős hozamot tudjon produkálni. Erre alkalmas az abszolút hozamú portfóliókezelés, amely nem egy kijelölt eszközosztály áralakulását próbálja túlteljesíteni, hanem bármely piac bármely termékében nyereségre törhet az előre meghatározott kockázati paraméterek keretein belül.”

A kockázatkerülő befektetőknek a 2015/1 jelű állampapírt javasolja Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. elnöke. Az új állampapír minden évben a novemberben regisztrált 12 hónapos inflációnál 5 százalékkal magasabb kamatot fizet. Így az első évre 9,3 százalék kamat jár, ez az infláció változatlanságakor nettó 3,7 százalék reálhozamot jelent. A kötvény még akkor is három százalék feletti reálhozamot produkál, ha az infláció novemberben 5 százalékra nő.

Az infláció megugrásától vagy a forint leértékelődésétől tartók pedig devizában vagy aranyban kereshetik a biztonságot. Nagy Attila, a Solar Capital Gold cégvezetője úgy véli, rövid távon bármerre mozdulhat az arany árfolyama, az idén azonban jó esély van arra, hogy újabb rekordokat dönt és megközelíti az unciánkénti 2000 dollárt. Szerinte ugyanis 2012-ben is fennmaradnak azok a gazdasági és piaci bizonytalanságok, amelyek az utóbbi két évben felverték a nemesfém értékét.

Giczi József

Forrás: Manager Magazin – 2012. február 7.