Abszolút hozamú alapok: a népszerűség megbosszulja magát?

Nem a portfóliómenedzserek, hanem a termékek között kell keresni a sztárokat a hazai befektetési alapok piacán, ahol a válságban elvérzett ingatlanalapok után most az abszolút hozamú alapok a népszerűek. A nyugdíjállamosítás alaposan betett ennek a szektornak, hiszen a hazai alapkezelők így vagyonuk 30%-át, és árbevételük negyedét elvesztették, de van még potenciál a magyar piacon, a sok-sok elszenvedett pofon után a lakossági szegmenst célozzák a hazai alapkezelők. A privatbankar.hu oldalon jelent meg a következő cikk.

Rengeteg pofont kellett elszenvednie a hazai alapkezelőknek az elmúlt években, és ezeket nem a válságtól kapták leginkább. A Portfolió Öngondoskodás konferenciájának kerekasztalához meghívott alapkezelők szerint a magánnyugdíjpénztári “reform” mindnyájuk számára nagy érvvágást jelentett, noha ez látványos elbocsátásokkal nem járt együtt, az alapokból kiáramlott vagyon akkora méretű, amit lehetetlen pótolni.

Haldokló szakma ez

Hamecz István szerint is “fájt” a nyugdíjpénztárak kiesése, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, bár elbocsátási hullám a vagyonvesztés miatt nem volt – a szektorban eleve kevesen dolgoznak, másrészt egy bizonyos szint felett a vagyonkezeléshez ugyanannyi ember kell, legyen szó 100 millió vagy akár milliárd forintról -, de a fizetéseket 2008 óta nem emelték és sokáig nem is fogják. Erre utalva Hamecz azt mondta “az alapkezelés haldokló szakma ma Magyarországon”, bár a beszélgetés végén minden meghívott alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy jelenlegi állását nem cserélné el.

Hamecz Istvan OTP

Hamecz István Fotó: MABISZ

Slágertermékek sztárok nélkül

Kocsis Bálint, az Aegon Alapkezelő operációs vezérigazgatója reményét fejezte ki, hogy a szektornak nem kell több sokkot elszenvednie, mint megemlékezett róla, a magánnyugdíjpénztári vagyon átirányítása után a végtörlesztés is fájt az alapkezelőknek, valamint a gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt az év elején rengeteg magyar megtakarítás folyt át külföldi bankokhoz.

Ami azért is érzékeny veszteség, mert az intézményi ügyfelek után a hazai befalap-kezelők egyértelműen a lakossági, főleg a magas megtakarítási szinttel rendelkező privát banki ügyfelek felé fordultak.

Ezt a piacot az elmúlt években igen erős trendek jellemezték, mindig megvoltak a slágertermékek, így a kötvényalapok után a pénzpiaci majd ingatlanalapok, a válság kitörése óta pedig az abszolút hozamú alapok iránt pörgött fel a kereslet.

Abszolút hozamú alapok: megbosszulják magukat?

Azzal viszont, hogy az abszolút hozamú alappal egy fekete dobozt vásárol a befektető, és a befektetési döntések felelősségét az alapkezelőre tolja át, a befektetési kockázatát partnerkockázattá alakítja át – mondta Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnöke.

Bilibok Botond Concorde

Bilibók Botond. Fotó: Vémi Zoltán

Bilibók Botond, a Concorde alapkezelő igazgatója és Hamecz szerint azonban lassan leáldozik az abszolút hozamú alapok csillaga, hiszen a piac egyre telítettebb lesz, egyre inkább közelít majd teljesítményük az átlagoshoz, hiszen lesz majd több gyengébben teljesítő alap is. Hamecz szerint ez a folyamat hasonló lesz ahhoz, amit a hedge fundoknál láttunk.

Az abszolút hozamú alapok jól fognak teljesíteni a lakossági piacon, főleg azért, mert az ügyfél szempontjából jól emészthetőek és figyelembe veszik azt, hogy a befektetők nagy része nem ért részletesen a termékhez – mondta Kocsis. Ebben egyetértettek Bilibókkal, aki szerint a befektetők, akiket ildomos volna inkább megtakarítóknak nevezni, nem nagyon tudják, tulajdonképpen milyen terméket is vesznek. Hamecz ironikusan megjegyezte erre a felvetésre, hogy a magyar befektetők a legszofisztikáltabbak, hiszen “0 kockázat mellett akarnak minél magasabb profitot”. Egy ideig még tehát jó üzlet lesz az abszolút hozamú befalap, de a szakértők szerint visszaüthet, hogy ez is egy erős trendé válik. Hamecz sietett leszögezni, hogy valójában a trendek mögött most is az a kérdés, hogy milyen a befektető, az alapkezelő – ettől függ aztán a kezelt alap teljesítménye.

Nem érdekeljük a külföldet

Szektor szinten és makró szinten is nagyon borús a kép, de legkésőbb februárban európai alapkezelő jön, ami új kihívásokat jelent nekünk a következő 10 évben. Az a tapasztalat, hogy a külföldiek magyar alapot nem vásárolnak meg szívesen, még egy ír vagy gibraltári alapot is előbb vesznek meg, olyat is tapasztaltam, hogy azt se tudják, hol van Budapest – mondta Bilibók. A Concorde a nyugdíjvagyon einstandja után azonnal nyitott egy alapot Ausztriában, és alapjaik máshonnan is elérhetőek Európában a kockázatok mérséklése végett.

Hamecz szerint ugyanakkor a magyar befalapoknak előnye is származhat a hazai szabályozói környezetből, ezért sem igen érte meg nekik külföldi alapot indítani.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy a szakma is fejlődik, egyre több az olyan technika, ami mérsékelni tudja a befalapok kockázatait, fektessenek azok bármibe is. A lakossági szegmensben még nagy lehetőségeket látnak a haza befalap-piac szereplői, melyek közül sokan külföldre kacsintgatnak.