Ahol a félelem uralkodik, ott érdemes keresgélni

Október végén írtam néhány sort arról, hogy érdemes lehet a piacokon uralkodó jó hangulatot kiaknázva megfontolni a kockázat némi csökkentését. Főleg az európai részvénypiacok vonatkozásában született a bejegyzés, illetve felhívtam a figyelmet az európai és amerikai részvénypiac árázásának különbségére.

A hangulat azóta sokat változott. Ma mindenkit a dollárerő okozta fejlődő piaci problémák, a nyersanyagárak esése miatti esetleges csődhullám és a világ vezető bankjainak kitettsége foglalkoztat. Árgus szemekkel figyeljük a magas kockázatú (high-yield) kötvények hozamfelárának növekedését, miközben a növekedési félelmek közepette a befektetők a fejlett piaci államkötvényekbe menekülnek, lejjebb és lejjebb nyomva azok hozamát. A bankrendszerben rejlő vélt és valós félelmek miatt újra fókuszba került az európai periféria, növekszik az olasz, spanyol és portugál kötvények némethez viszonyított hozamfelára, megközelítvén a tavalyi görög félelmek közepette tapasztalt értékeket. Ez persze tovább növeli a periféria bankjainak kockázatát. Hiába az elmúlt évek EKB által elvégzett stressztesztjei, azok elsősorban nem a fejlődő országokban elszenvedett esetleges hitelveszteségekre koncentráltak.

Nem csoda, hogy ebben a környezetben néhány hónap leforgása alatt értékük harmadát veszítették el az eurózóna tőzsdén jegyzett bankjai, magukkal rántva a szélesebb körű piacot, mely az Euro Stoxx 50 index 20 százalékot meghaladó esésében testesült meg. Szóval manapság a félelem az úr. És ez egy jel a sok közül…Túl sok a rossz hír mostanság, főleg Európában, annak is a bankszektora környékén. Márpedig ahol ennyire rosszak a kilátások (várható hitelezési veszteségek, rekordalacsony hozamkörnyezet, lassuló gazdasági konjunktúra), ott érdemes lehet keresgélni. Persze ezek az intézmények sokszor fekete dobozok a befektetők számára és a pakliban benne van egy, a jelenleginél is durvább eladási hullám esélye, de szerintem itt az idő a kockázatnövelés első lépéseit megtenni. Persze ennek mérete jelentősen függ a vérmérséklettől.

Nehéz megjósolni, mi vethet véget egy ilyen mértékű esésnek, de amint megtörténik, pontosan tudni fogjuk (véljük) majd. Mindenesetre egy, az európai tőkepiaci események szempontjából nem lényegtelen szereplő nagyon hallgatag mostanában. Az Európai Központi Bank nem mindenható és az újabb és újabb monetáris lazítások gazdaságra és tőkepiacokra gyakorolt hatása is egyre kisebb. Ám abban biztos vagyok, hogy az európai periférián bekövetkező hozamemelkedést nem nézik jó szemmel. A döntéshozókat, mint egyébként mindannyiunkat, a közelmúlt tapasztalatai, az elmúlt évek eseményei jelentősen befolyásolnak lépéseink során. Márpedig egyvalamit az EKB szakemberei megtanultak az európai válságkezelés során: nem hagyhatják, hogy a periféria országainak kockázati megítélése túlságosan sokat romoljon. Egyszer nagy nehezen már visszanyomták a dzsinnt a palackba, szerintem nem akarják újra kiengedni. Ráadásul véleményem szerint erre még az eszközeik is rendelkezésre állnak.