Aktív vagy passzív?

2024-re az amerikai befektetési piacon a passzív befektetési formák népszerűbbé válhatnak az aktívaknál, legalábbis a Moody’s becslései szerint, amiről a Valuewalk-on olvastam.

Passzív és aktív befektetési formák piaci részesedése az Egyesült Államokban a Moody’s becslése szerint

Passzív és aktív befektetési formák piaci részesedése az Egyesült Államokban a Moody’s becslése szerint

Az ábrán jól látható, hogy a passzív befektetési formák (ez alatt főleg az indexkövető ETF-eket kell érteni) egyre népszerűbbek és nem csak az amerikai piacon, mert ugyanez globálisan is megfigyelhető. Alapvetően érthető a jelenség, hiszen nagyon gyenge éveik vannak a hedge fundoknak. Az elmúlt tíz évben Európában például a 86 százalékuk maradt el a benchmarktól, a Hollandiában értékesítetteknek speciel a 100 százaléka. Magyarul a túlnyomó többség esetén nem éri meg kifizetni a magasabb alapkezelési díjat, ami egyben természetesen az elmaradás egyik magyarázó oka. Mivel a hedge fundok gyakorlatilag egymás ellen játszanak, egy győzteshez kell, hogy legyen egy vesztes is. Így egy zéró összegű játékból ha még kivonjuk az alapkezelési díjakat is, akkor a játékosok összességének el kell maradniuk az átlagtól. Ráadásul az aktív befektetés volatilisebb piacokon szokott inkább megtérülni, de a 2009 óta tartó, jegybanki pénzlapátolás fűtötte emelkedés, ahol a „dagály minden hajót megemel”, határozottan nem ez a környezet.

Részünkről üdvözöljük a folyamatot. Egyrészt reményeink szerint ez egyfajta szelekciót, tisztulást hozhat majd az aktívan kezelt alapok esetén, emelve a talpon maradók respektjét. Másrészt minél nagyobb arányban mozgatja a piacokat a fundamentumokat jórészt figyelmen kívül hagyó passzív tőke, annál nagyobb félreárazások alakulhatnak ki, kiváló alkalmat teremtve azoknak, akik ezeket a lehetőségeket sikeresen kutatják. Feltételezve persze, hogy a grafikonon az aktív vonal azért nullába nem esik le.