paragrafus
aug.
19
2015

Alap szabályozási kérdések

Az új befektetési alap törvény hatályba lépését követően az alapok minden eszközüket a letétkezelőnél kell, hogy tartsák, csökkentve ezáltal az úgynevezett külső partnerekből eredő kockázatot. Minden eszközt, kivéve a pénzeszközöket, amit valamilyen érthetetlen oknál fogva, a jogalkotók kihagytak az eszközök felsorolásából és mint kivétel, tetszőlegesen elhelyezhetők bármilyen pénzügyi intézménynél bankbetét vagy folyószámlapénz formájában…

Az alapkezelők szabályozásáról sokat lehetett hallani, olvasni, amikor a magyar jogszabályalkotó átültette az úgynevezett Alternatív Befektetési Alapokat szabályozó EU Irányelv1 , illetve az EU Rendelet2 szabályait a magyar Kbftv3. törvénybe 2014 márciusában.

Lényegében az EU-szabályozás értelmében a magyar befektetési alapok 99%-a az úgynevezett Alternatív Befektetési Alapok közé sorolódott. Az EU irányelv egyértelmű célja az volt, hogy ezeket az EU szerint kockázatosabb alapokat, ún. „hedge fundokat”, megfelelő adminisztratív szabályozással, beépített kontrollokkal biztonságosabbá tegye, védve ezáltal a befektetők érdekét.

Ennek legjelentősebb eleme az volt, hogy az alapok letétkezelőjét bizonyos többletellenőrzési és kontrollfunkciókkal látta el, azt gondolva ezáltal, hogy a letétkezelő mint egy tőkeerős bank naprakészebb felügyeletet fog biztosítani az alapokat kezelő alapkezelők felett. Ezen felül számos limitkorlátozással igyekezett a transzparens működést biztosítani, mint például azzal, hogy egy befektetési alap a pénzügyi eszközeit kizárólag a letétkezelőnél, vagy a letétkezelő által elfogadott pénzügyi intézménynél helyezheti el úgy, hogy a más pénzügyi intézmény kockázatát az alap letétkezelő bankjának vállalnia kell. Értelemszerűen ezáltal a letétkezelők csak nagyon szűk körben engedik az alapok részére, hogy más pénzintézetnél helyezzék el pénzügyi eszközeiket.

Ez mindenképpen a nagyobb biztonság megteremtését eredményezi, hiszen a letétkezelő pénzintézetek túlnyomó része tőkeerős bank.

Azonban valamilyen oknál fogva, az EU jogalkotó a pénzügyi eszközök fogalmába nem sorolta be az alapok pénzeszközeit (bankbetét, folyószámla). Ezáltal, ha bizonyos adminisztratív feltételeknek megfelel az alapot kezelő befektetési alapkezelő, akkor a befektetési alap pénzét (tehát a befektetők pénzét) bankbetét vagy folyószámlapénz formájában tetszőleges pénzügyi intézménynél elhelyezheti. Fontos megjegyezni, hogy a pénzügyi intézmény lehet akár egy olyan befektetési vállalkozás is, aki jogosult ügyfélszámla-vezetésre, tehát a szabályozás értelmében még akár bank sem kell hogy legyen az adott intézmény.
A Szabályozás értelmében, bármennyire körültekintően akar eljárni az alap letétkezelője, a pénzeszközök elhelyezését nem korlátozhatja.

Míg egy értékpapír értékpapírszámlán történő elhelyezése nem kerül az adott számlavezető könyveibe, tehát egy csőd esetén a követelések közé sem bevonhatók, addig a pénzeszközök igen. Egy pénzintézet csődkockázata szempontjából a bankbetét, folyószámlapénz elhelyezése számít a legkockázatosabb eszköznek, a letétkezelőnek mégis ennek korlátozására van a legkevesebb törvényes eszköze. Ennek fényében az adminisztratív korlátozás célja nehezen értelmezhető. Az EU-s szabályozás implementálását követően a piaci szereplő letétkezelők, alapkezelők kérdezték ennek okát, de érdemi válasz nem érkezett. Igaz, jelen esetben a magyar döntéshozók, illetve az MNB a törvény implementálásával csak EU-s tagsági kötelezettségének tett eleget.

A napokban olvashattunk egy cikket, amelyben az Access alapok forgalmazása felfüggesztésre került, mert pénzeszközének egy része olyan, Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézetnél került elhelyezésre bankbetét formájában, amely csődeljárás alá került. Az alapok letétkezelője, a KBC bankcsoport tagja, a K&H Bank volt, de a hatályos törvények miatt nem volt eszköz a kezében a betét-elhelyezés tiltására.

Az alapkezelők, ahogy a Concorde Alapkezelő is, saját működése, kockázatkezelése során korlátozhatja az általuk kezelt alapok pénzeszközeinek letétkezelőn kívüli elhelyezését, elkerülve a fenti sajnálatos esetből adódó kockázatokat.

 


1 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetési-alapkezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról.

2 A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről.

3 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.