Állami újraelosztás

Mi történt a 2004-es EU-tagság óta? Az egész régió nagy felzárkózást mutatott be, az éltanulók 80-100%-kal (!) növekedtek, hevesen zajlik a konvergencia az EU-ban, a szegényebb keleti tagok meggazdagodnak. Példátlan fellendülés és sikertörténet, pláne, hogy közben volt egy évtizedek óta nem látott méretű nagy recesszió. Magyarország annyiban kakukktojás, hogy az elmúlt 12 évben ugyan szintén növekedett a gazdaság, de az ütem a legalacsonyabb az új tagok közül és elmaradt még Németországétól is, miközben az 1990-es években még az volt a modell, hogy 1 egység német növekedés = 3 egység magyar, tehát a relatív fejlettsége nem változott érdemben, a régión belül pedig lecsúszott. Ennek fő oka a régióban jellemzőnél (a GDP 40-45%-a) sokkal nagyobb (GDP 50%-a) állami újraelosztásban keresendő, az állam egyszerűen elorozza a növekedési potenciált azzal, hogy évente kb. a GDP 5%-ával többet vesz ki a gazdaságból, mint mondjuk a szlovák vagy lengyel állam, ez a plusz kolonc, amit a gazdaságnak ki kell termelni, 12 év alatt ekkora relatív lemaradást eredményez. Ilyen kedvező, felzárkózást elősegítő környezetben valójában évi 5-10%-kal kellene és lehetne is növekedni – sokkal kisebb és piacbarát állam mellett.

Állami újraelosztás mértéke a GDP %-ában (2015):
Románia 35,8%
Észtország 40,4%
Bulgária 40,7%
Lengyelország 41,6%
Csehország 42,1%
Szlovákia 45,6%
Magyarország 50%
Forrás: HVG

Forrás: HVG

Forrás: Vakmajom a Facebookon