Amerika veszteséget veszteségre halmozott, a pesti tőzsdéről rossz ötlet volt külföldre menni

2002: alapos esések és forinterősödés
Egy jó befektetési alap választásával akár 13 százalék feletti hozamot is realizálhattunk tavaly, miközben az amerikai tőzsdéken az elmúlt évben összesen annyi veszteség keletkezett, hogy ha abból Mercedeseket vásárolnánk, az egymás mellé állított autók hússzor érnék körbe a földet. A Budapesti Értéktőzsde dollárban számolva majd 35 százalékot erősödött (forintban a javulás nem érte el a 10 százalékot), és ezzel a negyedik legjobban teljesítő börze volt a világon.
2002-ben már az is megérte, ha a pillanatnyilag nélkülözhető pénzt a befőttesüvegbe vagy a párna alá rejtettük – ezt egyébként az MNB legutolsó adatai szerint a háztartások mintegy 13 százaléka tette meg. Önmagában ugyanis az, hogy a megtakarított vagyonát valaki forintban tartotta, az amerikai dollárhoz képest 19,2 százalékos, az euróhoz viszonyítva pedig 4,3 százalékos „nyereséget” jelentett. Ezt a profitot azonban a csökkenő infláció közvetett hatásán túl legfeljebb a turistaként külföldre látogató hazánkfiai tehették zsebre: nekik kellemes meglepetés lehetett, hogy hónapról hónapra több dollárt, eurót vagy éppen svájci frankot kaptak forintjaikért. Ugyanennyit buktak viszont azok, akik továbbra is a „zöldhasúban” vagy a közös európai pénzben bíztak (a deviza betétek a lakossági megtakarításokból 8 százalékkal részesednek, a készpénzben tartott valuta értéke további egy százalék), az ezekre fizetett néhány százalékos kamat valószínűleg nem kárpótolta őket a valutaárfolyam-veszteségeikért.
A lakosság körében továbbra is a legnépszerűbb befektetési formán, a banki forintbetéteken év eleji lekötéssel az elmúlt 12 hónap során 7,73 százalékos hozamot lehetett realizálni, de a rövid lejáratú – 3-12 havi – lekötések átlagos kamatszintje májusra 6,76 százalékos mélypontra is süllyedt. Az éven túli megtakarításokért januárban fél százalékkal fizettek többet, novemberben viszont már – 0,15 százalékkal kevesebbet a pénzintézetek.
A bankbetétnél jobban fialtak a különféle állampapírok, ezekben a lakossági megtakarítások 10 százaléka fekszik. A hosszabb lejáratú államkötvényeket reprezentáló MAX-index az elmúlt 12 hónap során 10,12 százalékos, az éven belüli papírokat felölelő RMAX 9,85 százalékos elérhető éves hozamot produkált. Az egyéves futamidejű Diszkont Kincstárjegy (DKJ) átlagos aukciós kamata 2002 elején 9,01 százalék volt – év közben 9,95 százalékig erősödött, majd év végére egészen 7,3 százalékig esett.
Vegyesen teljesítettek az elmúlt esztendőben a háztartások pénzügyi eszközeinek 8 százalékát kitevő befektetési alapok. A jelentősebb alapok palettáját – minden negatív tőkepiaci tendencia ellenére – azok a társaságok vezetik, amelyek több-kevesebb részvényt tartottak portfóliójukban. A listavezető Concorde Részvényalap 13,34 százalékos hozammal vezeti a listát, míg a második helyen szintén egy Concorde alap, a Concorde 2000 vegyes alap található, 11,79 százalékkal – ennek tükrében nem csoda, hogy a társaság 2001-ben megkapta az év alapkezelője elismerést. A bronzérmet az Eastbrokers Takarékszövetkezeti Alapja vitte el, 11,76 százalékos hozamteljesítménnyel. Az előkelő negyedik helyen van a „csapat Benjáminja”, a másfél éve a piacon lévő és sokáig hozamlista-vezető Európa Ingatlan Alap (11,73 százalék), ötödik az Aegon Belföldi Részvényalapja (11,27 százalék). A legnagyobb alapok közül az éllovas OTP Optima 8,56 százalékkal (16. hely), a Budapest I. Állampapír 8,1 százalékkal (14. hely), míg a Budapest II. Kötvény Alap 9,27 százalékkal (10. hely) örvendeztette meg tulajdonosait.
Természetesen közel sem volt minden befektetési alap teljesítménye ilyen jó: a lista utolsó 23 helyezettje csak veszteséget tudott felmutatni az elmúlt 12 hónap során. A sereghajtó K&H Bank Amerika nemzetközi részvényekbe fektető alap például – az amerikai könyvelési botrányok, a gazdasági recesszió és az erősödő forint együttes hatásaként – 37,14 százalékkal csökkentette befektetői pénzét, a CA Devizarészvény Alap –32,12 százalékot, a Budapest Nemzetközi Részvény Alap –31,87 százalékot bukott. A külföldi instrumentumok amúgy általában gyengén szerepeltek – az okok megegyeznek az előbb említettekkel. Egyedül a CA Közép-Európai Részvény Alapja gyarapodott, a +2,7 százalékos 12 havi hozam azonban az inflációt sem közelíti meg. A nemzetközi kötvényalapok jobb választásnak bizonyultak: háromnegyedük spekulációja volt nyereséges, az első számú CA Közép-Európai Kötvény Alap +6,26 százalékot hozott, a sereghajtó Budapest Nemzetközi Kötvény Alap viszont 10,65 százalékot „vitt”. A legstabilabb növekedést a pénzpiaci alapok mutatták: a legjobb 8,71 százalék, a legrosszabb teljesítményű 5,32 százalék hasznot hozott befektetőinek.
A legbátrabbak a tőzsdén is spekulálhattak, méghozzá – az elmúlt évekhez képest – jónak mondható eredménnyel, a BUX index ugyanis a tavalyi évben összességében 9,38 százalékot erősödött. Dollárban számolva azonban a gyarapodás 34,5 százalékos volt, amivel a hazai börze a világ negyedik legjobban teljesítő piaca lett (Moszkva +39,9 százalékot javult 2002-ben). Az OTP papírjai 33,9 százalékot, az Egis részvényei 32,4 százalékot drágultak, a Rába viszont 38,8 százalékkal, az elemzők által folyamatosan ajánlott Nabi 10,9 százalékkal, a Mezőgép 29,4 százalékkal ért kevesebbet az év elejéhez viszonyítva, míg a Pannonplast kevesebb, mint felét éri tavaly év eleji árfolyamának. Rossz hír a spekulánsoknak, hogy az év eleji 57 tőzsdei társaság közül kilencet év közben kivezettek a parkettről (szerencsére a kapitalizáció csak kisebb mértékben változott, mivel a távozó társaságok a kisebbek közül valók voltak), 2003-ra pedig további társaságok (BorsodChem, TVK) juthatnak hasonló sorsra, míg új jelentkezők nemigen vannak.

Állampapír vagy részvény?
A tavalyi év tanulságai közül első helyen szerepel, hogy a befektetők saját bőrükön tapasztalhatták, az állampapírok nem jelentenek feltétlenül biztos hozamot, legalábbis rövid távon. Azok, akik az elmúlt évek tőzsdei mélyrepülése miatt az államkötvények felé fordultak, keserűen tapasztalhatták, hogy a kamatok állandó változása miatt a vártnál akár jóval kisebb hozamot realizálhattak befektetéseiken. Biztosat az évnél rövidebb kincstárjegyek adtak. Nem számított jó politikának az éven belüli futamidő-átcsoportosítás sem: akik az első fél év kötvénypiaci hozamait nézve nyáron az addig jobban teljesítő rövidebb futamidejű befektetésekre váltottak, harmadával kaszálhattak kevesebbet, mint a kitartó megtakarítók. A 2002-es év csapdái közé tartozott a csökkenő kapitalizációjú pesti tőzsdétől külföldi piacok felé fordulni: a még mindig erősen túlértékeltnek tekinthető amerikai tőzsdék tízezer dollár befektetést 2340 dolláros veszteséggel „honoráltak”, míg ugyanez az összeg 3400 dolláros nyereséget jelentett a magyar tőzsdén. A különbség óriási: 75 százaléka a befektetett összegnek!
Ugyanilyen csapda volt a portfólió diverzifikálásának hiánya is: a világ legnagyobb, és az elemzők által az egyik legjobb befektetési célpontnak tartott cégének, a General Electricnek mintegy 35 százalékot gyengült az árfolyama (ez forintban 45 százalékos veszteség).
A papírforma automatikus alkalmazása amúgy is komoly veszélyeket rejt magában; tavaly sem a decemberi erősödés „nem jött be”, sem az a tétel nem teljesült, miszerint az amerikai piacokon nem lehetséges, hogy három egymást követő évben veszteség keletkezzen.

Kolozsi Gábor

Forrás: Magyar Hírlap – 2003. január 6.