befalap alaptanfolyam
jan.
1
2016

Amit tudni akart a befektetési alapokról

Most meg is kérdezheti – válaszolunk

Mi, a Concorde Alapkezelőnél – nem meglepő módon – elsősorban alapokat kezelünk. Másodsorban – sok egyéb mellett – értékesítünk, marketingelünk, adminisztrálunk vagy éppen szabályozó hatóságot győzködünk. A lényeg, hogy egyfolytában a befektetések körül sürgölődünk. Szemben Önnel, akinek így aztán lehet, hogy a témával kapcsolatos legalapvetőbb fogalmak is újdonságot jelentenek. Ez esetben szeretnénk segíteni egy kis idegenvezetéssel.

Mi az, hogy befektetési alap?
A legegyszerűbben úgy lehet rá gondolni, mint egy nagy zsák pénzre, kasszára, amit a befektetők abból a célból raktak össze, hogy befektetési eszközöket (részvény, kötvény, deviza, arany, ingatlan…) vegyenek rajta. Magyarul befektessenek.

Mi az összefüggés a kockázat és a hozam között?
Egy alapvető szabály a befektetési piacon, hogy magasabb hozam csak magasabb kockázat mellett érhető el. Ha nem elég a legbiztonságosabb bankbetétek és rövid futamidejű kötvények által nyújtott hozam, akkor el kell mozdulni a hosszabb kötvények vagy a részvények felé. Ezek árfolyamai pedig már eshetnek is, tehát kockázatosabbak. A legjobb befektetések az adott hozam melletti legalacsonyabb kockázatúak vagy az adott kockázat mellett legmagasabb hozamúak. Az viszont nagyon szubjektív, hogy ki milyen kockázatot tolerál és milyen hozammal elégedett.

Miért válasszam a befektetési alapokat az önálló értékpapír-vásárlás helyett?
Ennek két nyilvánvaló oka van. Egyrészt a befektetési/portfólió-kezelési szakmában ma is meghatározó a „ne tedd minden tojásodat egy kosárba” elmélet, tehát az, hogy diverzifikációval (sokféle eszköz birtoklásával) jobb kockázat-hozam arányt lehet elérni. Ha csak három vállalat részvényeibe rakom szét a pénzemet, akkor a befektetéseim teljesítménye erősen függ bármelyik sorsától. Ha háromszázba, akkor nem.
De ehhez szükség van annyi befektetni kívánt pénzre, amit már megéri szétteríteni az eszközök és eszközosztályok között. Ráadásul vannak olyan eszközök – például az elmúlt évek slágertermékei: az OTP, Mol és Richter devizás kötvények –, amelyek megvételéhez 50-100 ezer euróra van szükség. Ezekre a problémákra kínál megoldást a befektetési alap pénzgyűjtő szerepe: így azok is tudnak diverzifikálni, akik kevesebb pénzt szeretnének befektetni.
A másik ok, hogy a közösen kezelt pénzből már alacsony fajlagos költséggel is ki lehet fizetni olyan portfóliókezelőket, akik az idejük 100 százalékában csak az Ön pénzének kezelésével foglalkoznak azzal a céllal, hogy annak értéke növekedjen. Ez az állandóan változó befektetési piacon elég hasznos.

A befektetési alapok kockázati besorolása objektív?
Amennyire lehet, igen. Néhány példával szemléltetve: a legkevésbé kockázatosak értelemszerűen azok, amelyekben ilyen eszközök vannak, mondjuk rövid lejáratú kötvények. Egy fokkal kockázatosabbak a hosszú kötvény alapok, majd a részvényeket is birtokló alapok. Minél nagyobb a részvényarány, annál kockázatosabbak. Bár ezen sokat módosít az is, hogy aktívan kezelt vagy passzív alapról van szó.

Az abszolút hozamú alapokról beszélünk?
Részben róluk. Az abszolút hozamú alap olyan alap, ahol az alapkezelőnek semmilyen kötöttsége nincsen, azt vesz (vagy ad el), amit akar. Mondhatjuk, ezek a legaktívabban kezelt alapok, amelyek hozama csak az alapkezelőtől függ. Nálunk a Citadella, a Concorde-VM, a Platina Pí és a Columbus ilyenek.

Milyen csoport van még?
A másik csoport a relatív hozamú alapok, ahol a másik véglet, a legpasszívabban kezelt alapok azok, amelyek egy szigorú benchmarkot követnek és attól csak kis mértékben lehet eltérni. Itt az alapkezelőnek kisebb a hozzáadott értéke, a teljesítmény szinte csak a piacok teljesítményétől függ. Nálunk ilyen a kötvényalap vagy a nemzetközi részvényalap, hogy két eltérő kockázatú példát mutassak.

Mi van a kettő között?
A kettő közt vannak azok az alapok, ahol ugyan meg van kötve, hogy mennyi részvény kell, hogy legyen a portfólióban, de az nem, hogy melyek legyenek ezek. Itt a teljesítmény a piacoktól és az alapkezelőtől is függ. Ilyen például a legklasszikusabb alapunk, a Concorde 2000 vagy a Concorde Részvény.

Miért bíznám a pénzem a piacra az alapkezelő helyett?
Vagyis miért választanék passzív alapot egy aktívval szemben? Már említettük, hogy magasabb kockázattal magasabb hozam jár. Van, akit kevésbé zavar a kockázatvállalás, de a többség jellemzően értékeli azt, ha kisebb a potenciális veszteség (és vele együtt a potenciális nyereség). Az elmúlt hat évben egy-egy széles piac, mondjuk az S&P 500 index jobban teljesített, mint a legjobb aktívan kezelt alapok. Persze ehhez az kellett, hogy ilyen szerencsésen – a válság mélypontjától kezdve – válasszunk időszakot és piacot is. A BUX teljesítménye például már jóval gyengébb volt ennél még e szerencsés időszakban is. Összességében elmondható, hogy az alapkezelő értéke a volatilisebb, nagyobb árfolyam-ingadozásokat hozó időszakban mutatkozik meg.

Van ábrájuk?
Ha már így belemerültünk az alapok fajtáiba, a jobb megértéshez ideje mellékelnünk két ábrát, ahol a Concorde-alapokat kategorizáltuk két tengely mentén: az egyiken a kockázatot és az alapkezelő szerepének nagyságát, a másikon a kockázatot és az alapok múltbeli hozamát (2015. decemberi állapot) állítva párba. Ez utóbbi grafikonon jól megfigyelhető a feljebb már említett magasabb hozam – kockázatosabb befektetés összefüggés.
Meg kell még említeni a Hold Alapunkat, ami egy alapok alapja. Ez olyan alap, amiben a négy legnépszerűbb abszolút hozamú alapunk található, hiszen mi sem tudjuk megmondani előre, hogy melyik alapkezelőnk fog a legjobban teljesíteni a következő időszakban. A négyféle befektetési módszer pedig olyan magas fokú diverzifikációt eredményez, ami jelentős kockázatcsökkentő tényező, ezért az alap kockázata a hozamához képest alacsony.

Hogyan válasszak a temérdek alap közül?
Van néhány objektív szempont, ezekben tudunk segíteni. A két legfontosabb kérdés a kockázattűrő képesség szempontjából a következő: Az a pénz, amit befektetni kíván, a vagyonának mekkora hányada és a talán még fontosabb, hogy mennyi ideig tudja biztosan nélkülözni. Azt szoktuk mondani, hogy a kockázatosabb befektetéseket az válassza, aki legalább 4-5-6 évig nem tervez hozzányúlni ehhez az összeghez.
Persze a szubjektív tényezők is szerepet játszanak: ha egy 5 évre tervezett befektetés árfolyamát aztán valaki hetente izgatottan nézegeti, annak mégis inkább az alacsony kockázatú eszköz való.
Jó példa erre a 2008-2009-es válság. Ha valaki akkor nem ijedt meg az akár harmadára – sőt, például OTP részvény esetén tizedére – is eső áraktól, az most már elégedetten nézi az árfolyamokat. De ehhez nem árt alapkezelőre bízni a pénzt.
Ha a kockázatot sikerült kiválasztani, akkor már csak a korábban említett kérdést kell eldönteni: inkább az alapkezelőben vagy inkább a piacban bízom? Mi – hat év emelkedés után – az előbbit javasoljuk.

Veszíthetek a pénzemből?
Egyrészt igen. Másrészt – ugyan a múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli hozamokra – ebből a szempontból érdemes megnézni az alapjaink hozamait az elmúlt évekből.  Nincs garancia arra, hogy ugyanilyen jól sikerül majd meglovagolnunk a jövőben is a tőkepiaci hullámokat, de ugyanúgy fogunk dolgozni ennek a célnak az eléréséért, mint ahogyan a múltban is tettük. Hiszünk benne, hogy ez hosszú távon jó eredményekhez vezet.

Mi történik, ha alapot választok a megtakarításomnak?
A pénz bekerül az alapba és befektetjük, amiért cserébe befektetési jegyeket adunk. A befektetési jegyek árfolyama fogja innen kezdve tükrözni, hogy az alap befektetéseinek értéke hogyan változik (letisztítva az alapból ki- és alapba beáramló pénzektől). Ezt a tisztított értéket hívjuk nettó eszközértéknek. Amikor újra pénzzé szeretné tenni a befektetést, akkor az aktuális árfolyamon visszavásároljuk a befektetési jegyeket.