letelepedes
szept.
15
2016

Amivel egyre több kormány egyre több pénzt keres: letelepedési engedély

Nincs szükségszerűen rendjén, hogy az Unión belül ugyanolyan szabad tőke- és személyi szabadságot élvezhetnek a letelepedést, netán állampolgárságot pénzért megváltók, mint a „bennszülöttek”. A Világgazdasági Fórum megbízásából a témát hivatalból feltérképező Formative Content szakértője, Joe Myers az alábbiakban jelzi, hogy az IMF és más nemzetközi szervezetek egyre inkább globális biztonsági kihívást érzékelnek a letelepedés lehetőségének világméretű üzletté formálódása mögött. Az is kiderül, hogy amit e téren Magyarország megenged, az egyedülálló. Ugyanakkor kétségtelenül növekszik az orosz, ukrán, afrikai, arab kereslet a kisebb uniós tagállamok által kínált letelepedés iránt. Ugyanis így olyan ugródeszka birtokába kerülnek a harmadik világbeli pénzes emberek, amelynek révén megnyílnak előttük azon országok kapui is, ahova esetleg be se engednék őket.

Zentai Péter: Mekkora üzlet adni-venni a letelepedési engedélyeket?
Joe Myers: Már 2014-ben is kétmilliárd dollárt költöttek főként ázsiaiak, afrikaiak, továbbá az EU-hoz közel eső, de nem EU-s országok polgárai, például oroszok, közép-ázsiaiak – jellegzetesen gazdag emberek, befektetők –, hogy külföldön legálisan letelepedhessenek. Azóta csak terebélyesedett az ezt a lehetőséget felkínáló országok köre, és erősen növekszik a kereslet is. Évi több milliárd dolláros forgalmat jelentő és gyorsan növekvő üzlet ez, amely globális iparággá kezd válni…

Ha pénzt kereshetnek ezen a kormányok vagy azok közvetítői, akkor az érintett országoknak egyre etikátlanabbul kell viselkedniük. Az igazi menekültek előtt lezárják, az ugyanazon országokból érkező gazdagok előtt pedig kinyitják a kapukat?
Nem egészen. Az ebben az erősödő konkurenciaharcban résztvevő országok komoly különbséget tesznek menekültek és pénzért letelepedést vagy állampolgárságot vásárolni szándékozók között, mert két különböző témáról van szó. Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a letelepedést vásárlók egy részét simán nevezhetjük „gazdasági menekültnek”. De hogy mégse lehessen őket ekként megítélni, a fogadó országokban szigorú pénzügyi-gazdasági és biztonsági feltételeket szabnak a jelentkezőknek. Az elsődleges minta az Amerikai Egyesült Államok és Kanada. Ezekben az országokban huzamosabb ideje működtetnek különböző letelepedési programokat. Ahhoz, hogy Kanadában egy külső jelentkező állampolgársághoz juthasson – és ez így van a versenyben résztvevő legtöbb más országban is – először is meg kell jelennie a hatóságok előtt, szigorú átvilágítással járó kihallgatás-sorozaton kell átesnie. Ezt követően 800 ezer kanadai dollár értékben kell gazdasági, működőtőke-befektetést eszközölni az országban. Ötéves átmenetet követően, amennyiben minden előzetes feltételt teljesített, az illető törvényes letelepedési engedélyt kap. További három évnyi mérlegelést követően a kanadai hatóság végül eldönti, hogy megadja-e vagy sem az állampolgárságot.

Az európai országok sokkal engedékenyebbek, ha jól tudom.
Attól függ. Például Franciaországban 10 millió eurónyi befektetést kell eszközölni ahhoz, hogy egy Unión kívüli jelentkezőnek letelepedési engedélyt adjanak ki. Görögországban viszont csak negyedmillió euróba kerül az ilyen prémium „belépő jegy”, amivel az Unión belüli szabad mozgás és letelepedés jár. Bulgáriában félmillióba, de az az ország nem „schengeni” állam, következésképpen kevésbé keresett. Viszont mindkét említett országban roppant szigorú átvilágításon kell átesni és a jelentkezőnek garantálnia kell, hogy gazdasági tevékenységet folytat az adott országon belül. Ez a helyzet Lettországban is, bár ott jóval csekélyebb a belépő összege: 35 ezer euró. Ugyanakkor legalább tíz év a várakozási idő az állampolgárságra.

Magyarországon viszont az egészet a távolból el lehet intézni, kétszázötvenezer eurót nem befektetni kell, csupán ezt az összeget át kell váltani magyar államkötvényre, amely eleve hozamot produkál. A tranzakció ára nem más, mint az ötvenezer eurónyi illeték, kezelési költség, amelyet a távolban bejegyzett intézők tehetnek zsebre – a hivatalos közlemény szerint.
Ez ebben a formában valóban unikális. Az viszont biztos, hogy a „játékhoz” csatlakozó kisebb európai uniós tagállamok kezdenek roppant népszerűvé válni, mert végeredményben ma ők kínálják a letelepedési engedéllyel egyetemben a legnagyobb szabad költözködési, vízummentes utazási lehetőségeket. Máltáról vagy Ciprusról, Lettországból, Magyarországról ugyanolyan nagy szabadsággal utazhatnak, mozoghatnak a pénzért letelepedéshez jutott oroszok, kínaiak, üzbégek, irániak, arabok, ukránok stb., mint a „bennszülöttek”.

És ez így rendjén van?
Az IMF és más nemzetközi intézmények kezdenek már hangot adni aggályaiknak. Ugyanis egyes államok, kormányok és közvetítőik e terebélyesedő üzletága egyre kevésbé átlátható formát ölt és növeli a globális biztonsági kihívások számát.