Áprilisban lefékeződött a bővülés

A befektetési alapokban már több mint 1120 milliárd forint van

A januári több mint 8 százalékos emelkedés a múlté, a hazai befektetési alapokban lévő tőke áprilisban már konszolidáltabban, valamivel több mint 2 százalékkal bővült. Az alapkezelők mindenesetre – 2001-hez hasonlóan – az idén is kedvező év elé néznek, ami akár további díjcsökkentésben is testet ölthet.

Az év eleje óta valamivel több mint 21 százalékkal gyarapodott a hazai befektetési alapokban lévő vagyon nagysága, s így röpke négy hónap alatt sikerült teljesíteni a BAMOSZ év eleji várakozását, miszerint az idén 20 százalékkal bővülhet az alapok tőkéje. Januárban 76, februárban 56, márciusban 40, azt követően pedig mintegy 26 milliárd forint áramlott az alapokba, s így már 1120 milliárd forint fölötti összeget tudhattak magukénak az alapkezelők.

Az élen változatlanul a kötvényalapok állnak közel 742 milliárdos vagyonukkal, bár részarányuk a tavaly év végi 68,2-del szemben már csak 65,7 százalék. Az év eleje óta közel 106 milliárd forint áramlott ezen konstrukcióba. A második helyen álló pénzpiaci alapok közel 36 százalékos vagyongyarapodást könyvelhettek el 2002 vége óta, ami mintegy 63 milliárd forintos növekedést jelent. A pénzpiacihoz hasonló arányban nőtt a részvényalapok vagyona is, bár esetükben ez 11 milliárd forintot jelentett. A legnagyobb népszerűség továbbra is az ingatlanalapokat övezi, a héten 36 milliárd forint felé közelített a nyílt végű alapok összesített nettó eszközértéke, szemben az év eleji 18,4 milliárddal.

A befektetési alapokba áramló összegek mérséklődése a csökkénő állampapír-piaci hozamokra is visszavezethető. Míg év elején 15-20 százalékos hozamot mutatott az elmúlt három hónap – éves szintre vetített – teljesítménye, ez jelenleg már 10 százalék alatt van, s bár az alapok múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni számára, az érdeklődők kiindulópontja akaratlanul is ez. (A részvényalapok három hónapos hozamát nézve nem ritka a 20 százalék feletti hozam sem, ami akár ezen konstrukciók felé mozdíthatja el az érdeklődőket.) Az év első harmada jelentős expanzióról tanúskodott, ám nem lehet garantálni, hogy a növekedés üteme a későbbiekben sem lankad – fogalmazott Fatér Gyula, a BAMOSZ elnöke. Lényeges viszont, hogy a lakossági megtakarítások több mint 10 százalékát kezelik ezek a konstrukciók, amivel mindenképpen számolniuk kell az alapkezelőknek a stratégiájukban.

Az alapkezelők számára mindenesetre nem volt rossz év a tavalyi sem, legalábbis az elmúlt időszakban napvilágra került eredményadatok erről tanúskodnak. A hazai befektetési alap piacán közel 50 százalékos részesedéssel rendelkező OTP Alapkezelő 2,893 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amely egyébként teljes egészében az anyabank kasszáját növeli osztalék formájában. A piac második szereplője, a Budapest Alapkezelő az elmúlt évet közel 900 millió forintos nettó profittal zárta, amiből 800 milliót fizet ki osztalékként. A CIB Alapkezelő nyeresége ugyan kissé elmarad az elmúlt évitől, ám a 216,9 milliós adózott eredmény saját tőkére vetített hányada jónak számít. A Concorde ALAPKEZELŐ 17,3, a Credit Suisse 144 milliós adózott eredményt ért el tavaly, míg az Europool eredménye harmadára, 4,5 millióra mérséklődött. A szakma szempontjából fontos, hogy az alapkezelők megőrizzék nyereségességüket – fogalmaznak a piaci szereplők. Ezáltal ugyanis az ügyfeleknek több szolgáltatást tudnak nyújtani (például a Budapest Befektetési Kártyához kapcsolódó ingyenes biztosítás), illetve a díjak csökkenését is maga után vonhatja.

F.B.

Forrás: Napi Gazdaság – 2003. március 20.