máj.
8
2012

Arany: fénylik-e?

Természetesen ha ránézünk a mai napra, akkor látjuk, hogy most éppen nem fénylik, de ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy az arany jó hosszútávú befektetés-e? És ezzel kapcsolatban igen találó és meggyőző megfogalmazást olvastam Warren Buffett-től:

When we took over berkshire, berkshire was selling at $15 a share and gold was selling at $20 an ounce. And gold is now $1600 and berkshire is $120,000. but you take take a broader example. if you buy an ounce of gold today and you hold it for 100 years, you can go to it every day and you could coo to it and fondle it and 100 years from now, you’ll have one ounce of gold and it won’t have done anything for you in between. You buy 100 acres of farm land, it will produce for you every year. You can buy more farmland, all kinds of things. And you still have 100 acres of farmland at the end of 100 years. You could buy the dow jones industrial average for 66 at the start of 1900. Gold was then $20. At the end, it was 11,400, but you would have gotten dividends for 100 years. So a decent productive asset will kill an unproductive asset.”

http://pragcap.com/why-warren-buffett-hates-gold

Tökéletes leírás: bármilyen termelõ eszköz elõállít valamit, de az arany soha nem állít elõ semmit, egy uncia arany egy uncia arany marad mindig. Fel lehet élni, de nem állítja elõ újra önmagát. Ez persze néha nagyon jól jön.

Nagyon jó például az arany ha hiperinfláció van, háború és gyorsan menekíthetõ eszköz kell, ilyenkor szó szerint életet menthet.

Kiváló befektetés, ha a papírpénzt szaporítják és negatívak a reálkamatok, mert ilyenkor – ellentétben más eszközökkel – jellemzõen megõrzi, sõt gyarapítja reálértékét. Ilyen idõszakban vagyunk most, tehát további pénznyomtatás és nullkamatok mellett nagyon jó lesz.

Ugyanakkor a valódi hosszú távon nem jobb, sőt valószínűleg rosszabb, mint más reáleszközök, mert nem termel” semmit.

Az árupiaci termékek mélypontjukat az orosz válság idején 1998-99-ben érték el, az arany felfutása az ezredfordulótól indult, nézzük, hogy ez mit eredményezett egy magyar megtakarítónak. 1998-ban, az orosz válság előestéjén 8000 pont volt a BUX index, a lakásunk amiben akkor laktunk kb. 6 millió forintot ért, és egy uncia arany kb 60 000 Ft volt. Ma a BUX index kb 17500 pont, egy uncia arany 350 000 Ft, a lakás értéke pedig kb 20 millió Ft. Ha kiadtuk volna a lakást, akkor ez megdobta volna az elért eredményt természetesen és kb. így alakultak volna a hozamok az elmúlt 14 évben:

Éves hozam

BUX: 5,75% (de ha pl. 1998 eleje helyett 1998 végétõl számítjuk, akkor 7,5%)

Állampapír: 10,1%

Lakás: kb.13%

Arany:13,4%

(Termőföld kb. 15-20%)

Láthatóan a legrosszabb a részvénybefektetés volt, ami nem csoda, hiszen egy nagy részvénymánia végén voltunk, 1995-98 között a BUX megnégyszereződött, és a részvények nagyon drágák voltak 1998 elejére, ellentétben a lakásokkal, amelyek olcsóvá váltak. És természetesen nagyon olcsó volt az arany is, ami ezen a távon valóban a legjobban teljesítő eszköz volt a 4 közül – aki ebbe fektetett, jól járt.

Ha messzebb megyek, mondjuk a rendszerváltás környékére, és 20 évvel ezelõttre, 1992-be helyezem a kiindulópontot, akkor a következõ hozzávetõleges éves hozamok jönnének ki becslésem alapján:

BUX:14,8%

Állampapír:12,2%

Lakás: 15%

Arany: 13%

Az arany nem szerepelt nagyon rosszul, de ha belegondolunk, hogy a magyar gazdaság többéves mély depresszióba süllyedt ekkortájt, a nagy gazdasági válságnál is nagyobb összeomláson ment keresztül, magas, 20-30%-os infláció kísértett, valószínűleg nem arra fogadtunk volna, hogy egy sima lakással, vagy részvényekkel jobban járunk mint az arannyal. A turbulens hazai környezetben tehát az arany jól, de nem kiugróan teljesített  és sima állampapírokkal sem jártunk nagyon rosszabbul, mint a drága arannyal.

Az amerikai még hosszabb távú példák azonban sokkal meggyőzőbbek: ha valaki olyan szerencsétlen volt, hogy pont a nagy válság (1929) előtt vett részvényeket, az éves 8,8%-os hozamot ért el, lakásvásárlással éves 7-8%-ot, termőfölddel kb 8,5-9,5%-ot, arannyal viszont csak éves 5,5%-ot. Ez óriási különbség ekkora időtávon…

Nem hiszek az aranyban, sosem hittem (az utóbbi évek alapján azt kell mondjam, hogy sajnos :).

Spekulálni lehet vele rövid vagy középtávon, nagyokat is lehet nyerni vele (és természetesen veszíteni). De meggyőződésem, hogy hosszútávú értékőrzőnek bármilyen produktív eszköz, így pl. lakás, termőföld, részvény sokkal hasznosabb. A papírpénz és államkötvények ezekkel nem versenyezhetnek, éppen úgy, ahogy az arany sem. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt bő 10 évben kiválóan szerepelt…

Forrás: zsiday.hu