Árnyalatnyi esés a hozamoknál

Az alapok igyekeztek tompítani az árfolyamcsökkenést

Az MNB monetáris tanácsának hétfői döntése már „benne volt a levegőben”, s mint egyes alapkezelők rámutattak: igyekeztek felkészülni rá. Az állampapírpiacon az elmúlt napokban lezajlott hozamemelkedés azért kisebb-nagyobb mértékben meglátszik a kötvényalapok hozamain.

A múlt hét közepén ütötte fel a fejét a hazai pénzpiacon az a spekuláció, miszerint az MNB kénytelen lesz szűkíteni a jegybanki alapkamat és a repokamat közötti – akkor 3 százalékos – folyosót. Ezzel párhuzamosan az állampapírok hozama is emelkedni kezdett, ami a monetáris tanács hétfői döntését követően is folytatódott, s ez a hazai befektetési alapok hozamain is tetten érhető kisebb-nagyobb mértékben.

Mi is úgy gondoltuk, rövid ideig tart ez az átmeneti állapot, azaz az irreálisan alacsony reposzint – fogalmazott Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő szakembere. Ennek megfelelően a legnagyobb hazai befektetési alap, az OTP Optima portfóliójának jelentős részét rövid lejáratú, 1-2 hetes papírokba tették, amelyen nem igazán könyvelhettek el árfolyamveszteséget. A hozamemelkedés ugyanis elsősorban a két hónapostól kétévesig terjedő futamidejű állampapírokat érintette – magyarázta az alapkezelő.

Lehetett sejteni, hogy az MNB nem tudja hosszú ideig tartani azt a politikáját, miszerint limitálja a betétbefogadást – mondta Szabó László, a Concorde ALAPKEZELŐ vezérigazgatója. A rövid lejáratú állampapírok hozama ugrott meg számottevően, s viszonylag kevés módszer volt ennek a kiküszöbölésére. Amikor irreálisan alacsonyak voltak a hozamok, akkor betétbe tette az alapkezelő a pénzt, s jó alternatívát jelentettek az inflációkövető kötvények is – tette hozzá.

Lassan újra érdekessé válik az egy hónapostól hároméves lejárati idejű eszközcsoport – jegyezte meg Szalma Csaba, s az átmeneti zavaros időszak után megnyugvással számol az állampapírpiacon. Szerencsére rövid ideig voltak ilyen drasztikusan alacsonyak a kamatok – tette hozzá –, hiszen ellenkező esetben már érzékenyen érintette volna a megtakarítások szerkezetét.

F.B.

Forrás: Világgazdaság – 2003. február 28.