Atom, olaj, pulykák

Azt eddig is tudtuk, hogy a politikában nem nagyon játszik a matematika, vagy legalábbis más szabályokat használnak, mint mi, halandók, de azt azért egy kicsit reméltem, hogy a legutolsó állami pénznyelő megaprojekt befejezése (Négyes Metró) után nem indul újabb agyrém. Pedig de – annak ellenére, hogy már előre tuti bukó:

gurulohordo.blog.hu

A fenti cikk (egyébként is egyik kedvenc hazai gazdasági blogom, mindig jó írások vannak rajta) jól leírja a matekot, ami egyszerűen nem jön ki, még a kormányzat által megadott számokkal sem. Ráadásul az ilyen megaprojektek jellemzően kétszer addig tartanak és háromszor annyiba kerülnek, mint tervezték, úgyhogy szinte bizonyos, hogy borzasztó károkat okoz ez is az országnak.

Eközben az alternatív energiatermelés ára folyamatosan esik (plusz a palagázforradalom is komoly hatásokat fog még okozni):

cleantechnica.com

***

Ha már energia, akkor érdemes az olajjal is foglalkozni. A 2000-es évek olajárrobbanása hatására mindenki elkezdett racionalizálni, és emiatt a kereslet nem nőtt olyan ütemben, mint azt várni lehetett (egyébként pont ugyanez történt a 70-es évek olajárrobbanása után a 80-as években), miközben számtalan új olajmezőt tártak fel, és indítottak be, ezek közül is kiemelkedik a palaolaj. A kereslet csökkenése és kínálat növekedése az árak összeomlásához kellett volna, hogy vezessen, ám ez nem történt meg (eddig), s ennek legfőbb oka az arab tavasz: számos országban nagyon lecsökkent a termelés (Líbia, Irak, Irán, Szíria):

www.portfolio.hu

en.wikipedia.org

Miután Irán várhatóan visszatér az olajpiacra, a nagy kérdés a korábban kiesett fenti országok termelése. Valószínűleg ember nincs aki megmondja, hogy mikor normalizálódik a helyzet Irakban, Líbiában vagy Szíriában, de szinte bizonyos, hogy ha ők is visszatérnek, akkor az olaj (s vele a benzin) ára sokkal alacsonyabb lesz, mint most. A jelenlegi olajárstabilitás valószínűleg megtévesztő, és a jövőben alacsonyabb árakat fogunk látni. Nem könnyű most olajcégnek lenni:

barrelperday.com

***

Eközben, ahogy az orosz filmekből ismert, szállnak a pulykák: mint tudjuk kellően nagy viharban még ők is repülnek, és a bikapiacok végső fázisában megvesznek minden szennyet. Kicsit ilyen érzésem van az európai periféria-országok részvénypiacának szárnyalása láttán: ők a globális smallcap. Továbbra is úgy látom hogy eufórikus a hangulat a részvénypiacokon, aminek nem hiszem, hogy jó vége lesz (bár már Jesse Livermore is megmondta, hogy a legtöbb pénzt a trend utolsó 48 órájában lehet keresni)

Ami érdekes, hogy eközben a feltörekvő piacokon folyamatos a lecsúszás. Ha ők még viharban sem tudnak repülni, akkor mi lesz velük később, amikor kevésbé lesz jó a hangulat? Ha most, a szuperoptimizmusban 300 a forint, akkor mi lesz, ha változik a hangulat?

www.zsiday.hu