jún.
6
2018

Az arany, a jen és hazánk

A piaci főszereplők tisztában vannak a magyar gazdaság jelenlegi jó teljesítményével, de a forint gyengülése már a következő idők Magyarországgal kapcsolatos bizonytalanságait jelzi – ezt mondja John Hardy, a Saxo Bank befektetési stratégája a nekünk adott interjúban. Recessziót vár akár már a következő évre az Egyesült Államokban, részben Kínában. Emiatt és a túlértékelt eszközárak miatt árfolyamesés indulhat be a világban. Ennek fényében az interjúalany eltanácsolja a kisbefektetőket a tőkepiacoktól. Hardy a jelenlegi helyzetben a kapaszkodót leginkább a jenben és részben – a jennel együtt mozgó – aranyban vél látni. A forint – szerinte várható – további gyengülésének okait is elmondja.

Zentai Péter: Önök szerint megalapozottak-e azok a félelmek, hogy nagyon is zűrzavaros idők várnak hamarosan a piacokra?
John Hardy
: Mi is egyre inkább aggódunk. Nem várunk persze óriási összeomlást, a 2007-2008-at jellemző mélységesen mély válságot, de a jövő évre, esetleg egy kicsit későbbi időpontra magabiztosan merem állítani, hogy beindul a recessziós ciklus, amely először az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát fogja sújtani.

A kereskedelmi háború eszkalálódása lenne a kiváltó ok?
Abban vagyunk biztosak, hogy nagyon közel járunk az utóbbi éveket jellemző gazdasági fellendülés végéhez. Nem mehetünk el szótlanul azon adatok mellett, amelyek a gazdasági növekedés gyengülését jelzik globálisan, mindenekelőtt a legfőbb gazdaságokban. Ezt a lassulási, leállási majd recessziós folyamatot kétségtelenül felgyorsíthatja a beláthatatlan kimenetelű vám- és kereskedelemkorlátozási háborúskodás.

Az amerikai kereskedelmi korlátozások vagy inkább a belső politikai feszültségek fogják-e meghatározóan rontani az EU gazdasági helyzetét?
Németország a kulcs, a német gazdaság sérülékenységének növekedése miatt van Európában igazán aggódnivalónk. A németek „életét” roppant mód megnehezíti az amerikai kereskedelempolitika szigorodása. Ugyancsak a németek gondjává válhat a dél-európai országok, mindenekelőtt Olaszország, valamint Spanyolország adósságproblémája. Az önök számára pedig nem lehet elégszer ismételni: a német gazdaság „cipeli a hátán” egész Kelet-Közép-Európát, beleértve természetesen Magyarországot is. Ha Németország nem tud kiemelkedően helyt állni az Egyesült Államok és Kína által rákényszerített gazdasági-kereskedelmi versenyben, akkor azt az EU perifériáját jelentő országok fogják a leginkább megszenvedni!

A forint jelenlegi gyengülése máris összefügghet azzal, amit most mondott?
Bennünket is foglalkoztatnak azok a jelek, amelyek például a forint vagy a złoty körüli bizalomvesztést jelzik. Arra jutottunk, hogy a devizákkal foglalkozó befektetők olyan negatív forgatókönyv realitását is előrevetítik, hogy az eurózónát, általában az EU egészét, legfőképpen Németországot gazdasági, pénzügyi megrázkódtatások fogják érni és ennek első kárvallottjai az eurózónához nem tartozó, de annak maximálisan kitett európai országok, például Magyarország, az Unión kívül pedig Törökország. A potenciális magyar helyzetbe azt is bekalkulálják a befektetők, hogy az ország külső adósságának egy része dollárban denominált. Ez adósságteher-növekedést jelent a dollár erősödése miatt. A piacok a deficitek, adósságok emelkedését prognosztizálják Magyarországra, annak ellenére, hogy senki sem vonja kétségbe a magyar gazdaság jelenlegi jó teljesítményét. A piacokon azonban nem a mában „élnek”, hanem a holnap várható fejleményeire fogadnak. Márpedig a befektetők már most kezdik berázni azokat a várható károkat, gyengülő gazdasági teljesítményeket, amelyek az uniós pénzalapok Kelet-Közép-Európából Dél-Európába való (tervezett) átcsoportosításával kapcsolatosak.

A forint gyengülhet? A dollár eközben még tovább erősödhet az euróval szemben a kamatkülönbségek szélesedése miatt?
A forintra vonatkozóan a válaszom az, hogy igen. De ez nem most, hanem a recesszió bekövetkeztének bizonyossá válásakor lesz aktuális. A dollár erősödését illetően nem vagyok magabiztos. Mi arra fókuszálunk, hogy folyamatosan növekszik az amerikai költségvetési hiány. Ez hamarosan nagyobb súllyal esik a latba a devizapiacokon, mint a kamatkülönbség. Nem szólva arról, hogy – legalábbis meggyőződésünk szerint – recesszió közeleg Amerikában, amit a kamatemelések leállítása fog megelőzni. Az európai gazdaságoknak és főként Japánnak viszont – szemben Amerikával – pozitív a fizetési mérlegük.

Mi ebből a kisbefektetőknek a tanulság?
Ha devizában gondolkodik, akkor jelenleg a japán jenben lehet a leginkább megbízni. Annak ellenére, hogy már eddig is szépen emelkedett a jen dollárral és euróval szembeni árfolyama, a japán pénz további erősödését az Amerikára illetve az Európára közvetlenebbül váró recesszió és a geopolitikai illetve belpolitikai problémák élénkülése válthatja ki.

A dollár-euró viszonylatban nem várhatunk további drámákat?
Rövid időn belül, egy forduló erejéig, még azért újból gyengülhet egy keveset az euró a dollárral szemben. A hosszabb távú tendenciák azonban az eurónak kedveznek. Már most is sokkal drágábbnak kellene lennie az eurónak a dollárhoz képest, ha nem terhelné az övezetet Olaszország illetve Spanyolország adósság- és politikai helyzete és nem erősödnének a politikai félelmek a némely európai országban eluralkodó nacionalizmus, protekcionizmus miatt.

Mernek-e még részvényeket venni?
A leegyszerűsített, rövid válaszom a következő: nem! Nem értünk egyet azokkal, akik állítják, hogy az inflációs terheket magában hordozó recessziók előtt bátran szabad vásárolni vállalati papírokat. Ezt a legkevésbé sem támasztja alá a történelem. Az infláció nem kedvez a vállalati eszközöknek – kivéve néhány kimagasló minőségű, biztos osztalékjövedelmet szinte garantálni képes céget. Én azt mondom, az amerikai papírok eleve túlárazottak, az európai részvénypiac pedig nagyon erős kilengéseknek lesz hamarosan kitéve. Az ilyesfajta időszakok talán az aranynak kedveznek leginkább – meg a japán jennek. Mellesleg a kettő árfolyama között évtizedek óta erős korrelációt lehet kimutatni.