Az EKB csaknem 8 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket

Műsorvezető: Az Európai Központi Bank csaknem 8 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az elmúlt héten a másodlagos értékpapírpiacon – jelentette be a bank. Eközben a Financial Times kiszivárogtatott egy uniós bizottsági jelentést, amely euróövezeti szintű közös kötvény megteremtetést ajánl a valutauniós adósságválság stabilitására. Ennek realitásáról kérdezte Cserkő Rita a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzserét Zsiday Viktort.

Cserkő Rita (riporter): Egy, hogy-hogy nem merült fel előbb? Közös munkaerőpiac, közös pénz?Zsidai Viktor: Mostanában már volt szó erről, de az a probléma, hogy amikor a szerződéseket összehozták, akkor az országok nem voltak még hajlandóak egy mélyebb fiskális integrációra, mert ugye ez a saját szuverenitásuknak valamiféle feladását jelentette volna és a legtöbb ország ezt ellenezte. Emiatt habár logikus lett volna, úgy döntöttek, hogy mindenki marad a saját kötvénykibocsátásánál. Most úgy látszik, hogy a szükség viszont lehet, hogy rákényszeríti őket.

Mégis, hogy nézne ez ki, hogyan alakulna ez ki? A kötvényvásárlások, magának a kötvénynek a kibocsátása, hogy kezdődne, ha elkezdődne?
Zs. V.: Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sokfajta megoldás lehet. Itt többet is felvetettek. Szó lehet arról, hogy egyetlen szerv, valamiféle európai adósságkezelő bocsátana ki egyfajta kötvényt és minden ország ezzel finanszírozná magát. Ugye arról is lehet szó, hogy egymásért garanciát vállalnak, arról is lehet szó, hogy lesz egy közös európai adósságkezelő és ő bocsát ki kötvényeket, de csak egy bizonyos szintig, ameddig a költségvetés el nem éri mondjuk a GDP-arányos hiány 3 százalékát. Fölötte levő részt pedig mindenki egyedi módon bocsátja ki továbbra is a saját adósságkezelőjén keresztül. Nyilván az utóbbi kötvényeknek, mivel nem lenne közös európai garanciájuk, más lenne a hozama, mint a garantáltaknak. Én azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sokfajta megoldás van és nemhogy mi nem tudjuk, hogy mi lesz, de igazándiból az európai döntéshozóknak sincs fogalmuk arról, hogy mi lenne a jó megoldás.

Szeretném, hogy ha pontosan elmondaná, hogy ez miért jelentene segítséget a jelenleg bajban lévő országoknak? Illetve hát, hogy pontosan hogyan?
Zs. V.: Ugye ezt azt jelenthetné… Egyébként én azt gondolom, hogy a közös európai kötvény nem oldja meg a problémákat, ugyanis Európának már az átlagos eladósodottsága is elég magas ahhoz, hogy habár egy bizonyos időre ez megnyugvást hozna, de reálértelemben és azt gondolom, hogy Európa nem fogja tudni visszafizetni az adósságát, csak egy elinflált pénzben fogja tudni visszafizetni. Nyilván a rövid távú előnyök azok lennének, hogy közösen bocsátanak ki kötvényeket, akkor ezek mellett a kötvények mögött ott áll az összes európai ország és ennek köszönhetően ezen országok által kibocsátott kötvénynek a hozama várhatóan alacsonyabb lenne, mondjuk 3-4 százalék, nem úgy 6-7-8 százalék, mint most, amennyivel az olaszok meg a spanyolok szembesülnek, vagy akár több mint 10 százalék, mint amennyivel a portugálok. Úgyhogy ezek az országok olcsóbban juthatnának finanszírozáshoz, viszont cserébe azok az országok, akik eddig jól viselkedtek, mondjuk a hollandok vagy a finnek, vagy a németek, ők hirtelen azzal szembesülnének, hogy megugranak a kamatköltségeik.

Viszont, ami mindenképpen még jó hír volna, hogy ez a közös európai kötvény egy olyan közös erősebb kötvénypiacot biztosítana, ami akár Ázsiával, akár Amerikával szemben egy erősebb pontot jelentene.
Zs. V.: Nyilvánvalóan a piacnak a mélysége jóval nagyobb lenne és ez egy ellensúlyt képezhetne a leglikvidebbnek tartott amerikai piaccal. De én azt gondolom, hogy most itt egy ilyen nagyon nagy hiba és hiányosság van az európai rendszerben, hogy az Európai Központi Bank nem hajlandó az európai államoknak a kötvényei mögé beállni, nem hajlandó egy ilyen végső hitelezőként működni és emiatt az eurózónának összes állampapírja iránt van egy bizalmi válság. És én azt gondolom, hogy még ha egy ilyen közös kötvénykibocsátást is szerveznének, vagy erre állnának rá, akkor is az Európai Központi Banknak színt kell vallania, hogy ő hajlandó-e adott esetben ezen a kötvénypiacon beavatkozni, merthogy ha nem, akkor továbbra is egy ilyen felemás állapotban leszünk és ez nem lesz megoldás. Tehát szerintem a kulcs az Európai Központi Banknál van akkor is, hogy ha közös kötvénykibocsátás lesz.

Tehát akkor, ahogy itt most kiveszem a szavaiból mind az EKB kapcsán, mind a jól viselkedő országok részéről egy olyan megoldás lenne a legvalószínűbb, amelyben mindenképpen korlátozzák, vagy megszabják a jövőben a költségvetését az egyes államoknak, tehát hogy egy mélyebb beleszólás az országok költségvetésében az, ami ezzel együtt járna?
Zs. V.: Abszolút mértékben. Én azt gondolom, hogy ennek a válságnak van megoldása. Teljesen racionálisan levezethető, hogy hogyan lehet megoldani. Az államoknak vállalniuk kell bizonyos mértékben a pénzügyi, a fiskális szuverenitásuk feladását, tehát hogy egy hiány fölött nem fognak többet költeni, nem fognak eladósodni és cserébe… És egyébként nincs is szükség szerintem erre az európai közös kötvényprogramra, merthogy ha ezt vállalják és van egy olyan testület, ami ezt komolyan tudja ellenőrizni, akkor cserébe már az Európai Központi Bank viszont vállalhatja, hogy bármelyik országnak a hozamai egy szint fölé mennek, akkor ő azt korlátlan mennyiségű vásárlásokkal lenyomja ez alá a szint alá és így a finanszírozás meg lenne oldva, viszont nyilván ennek az az ára, hogy az összes országnak nagyon szigorú szabályokat kell betartani. Én azt gondolom, hogy efelől nem nagyon lehet vita, hogy egy mélyebb fiskális integráció az egyetlen megoldás, különben nem marad egyben az euróövezet.

Innen már csak az a következő kérdés, hogy mi lenne azokkal az államokkal, amelyek nem tartanák be azokat a szabályokat, amelyeket így meghoznának?
Zs. V.: Igen. Ez a legnagyobb kérdés, mert a korábbi megállapodásokban is az volt, hogy senki nem mehet 3 százalékos hiány fölé, nem mehet 60 százalékos eladósodottság fölé, mi történik, hogy ha mégis. És hát ez egy ilyen gumiszabály volt, mert mindenki áthágta. Hát ezt kell kitalálni. Én azt gondolom, hogy azoktól az összes európai forrást, mezőgazdasági támogatásokat azon nyomban meg kell vonni. Az Európai Központi Banknak azon nyomban ki kell állni a kötvénypiacaikról. Tehát én azt gondolom, hogy lehet olyan szabályokat hozni, amelyeknek kellő elrettentő ereje van.

Forrás: Gazdasági Rádió – 2011. november 22.